Categories: Klímavédelem

Dohában – Megkezdődött a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia

Megkezdődött a katari Dohában a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.

A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.

Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.

Az egy évvel ezelőtti durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.

A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.

Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: “A helyzet nagyon sürgős. Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.

Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.

Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.

A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.

A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén. A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés “jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”.

A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI, kép: wtop.com

rampi

Recent Posts

*** Extrém FIGYELMEZTETÉS ***

Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…

4 nap ago

Éghajlatváltozás és az egyre nagyobb szerepű karbonsemlegesség

Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…

1 hét ago

A túlnépesedés még mindig óriási probléma

A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…

3 hét ago

Az éghajlatkutatók egy része sem tudja, hogy mi van?

Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…

3 hét ago

Al Gore – Amiről a fosszilis energiaágazat hallgat

Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…

4 hét ago

A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedésről…

A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…

1 hónap ago