Megőrül az időjárás: Elviselhetetlen hőség és pusztító jégeső is vár ránk!

Magyarország — Tartós, már-már elviselhetetlen hőség, pusztító tornádók és jégesők, a szánkót pedig hamarosan végleg a padlásra száműzhetjük – a neves magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána legfrissebb munkája szerint sokkal gyorsabban szakadnak a nyakunkba a klímaváltozás hatásai, mint azt eddig gondoltuk!

Ideje felkészülni, hogy hétköznapjain­kat alapjaiban változtatja meg a föld felmelegedése: másképp kell építkeznünk, megszerveznünk a munkát, más növények, gyümölcsök teremnek hamarosan a kertekben – figyelmeztetnek a téma szakértői.

Az augusztus 1 fokkal volt melegebb a szokásosnál, és intő jel az is, hogy hiába a szeptember, javában tombol a nyár, mintha csak délen lennénk, 30 fok feletti hőség tesz próbára mindenkit, az ősznek híre-hamva sincs, legfeljebb a naptárban, miközben nyáron szinte többet fáztunk, mint izzadtunk. A február közben 6 fokkal volt melegebb a szokásosnál. Ki nem emlékezne rá, hogy idén néhány napot leszámítva elmaradt a tél.

– A melegedés miatt elolvadnak a sarki jégsapkák, az emelkedő tengervízszint pedig egész városo­kat önt majd el. Eltűnhet Velence, veszélybe kerül Banglades, sőt akár egész Hollandia is – állítja Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem klímakutatója.

A nemzetközileg elismert klímatudós szerint főleg a városlakók életét nehezíti majd meg a változás: az általánossá váló 40-45 fokos hőség ellen légkondicionálóval védekezünk, ami viszont csak tovább melegíti az utcák levegő­jét. 34 fok felett nem lehet fizikai munkát végezni, így nyaranta napközben leállhat az építőipar, és a mezőgazdasági tevékenységek egy része más évszakra vagy pedig éjszakára marad. A tél gyakorlatilag eltűnik. Kapunk helyette gyakori áradásokat, tornádóerejű viharokat, jégverést.

– A mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell, ez azt jelenti, hogy át kell állni más, a hőséget jobban bíró terményekre: búza- és kukoricafajokra. Megterem viszont a füge, és lehetséges, hogy narancsültetvények váltják fel az almát. Már most tanulmányozzák a szakemberek például az amaránt hazai termeszthetőségét – sorolja Ürge-Vorsatz Diána az előttünk álló változásokat.

Középtávon a turizmus profitálni fog éghajlatunk megváltozásából. Akik most még a mediterrán tengerpartokon nyaralnak, hozzánk jönnek majd üdülni, mert ott elviselhetetlen lesz a forróság. Előbb-utóbb viszont menekültáradatra is számítani kell ezekből a térségekből, mert a hőség arrafelé nemcsak a nyaralást teszi lehetetlenné, hanem a mindennapi létezést is.

Itthon közben olyan házakra lesz szükségünk, amilyenek délen állnak: vastag falakkal, vályogból, a minél kisebb ablakokra szerelt spalettákkal, amelyek távol tartják a kinti forróságot. Vagy épp a tornácos parasztházak építéséhez kell visszatérnie a következő generációnak, mert a vasbeton toronyházak élhetetlenné válnak.

A legpesszimistább forgatókönyvek szerint pedig ha az emberiség tétlenül nézi mindezt, száz év múlva Magyarországon az olajöbölhöz hasonló klíma uralkodik majd.

De nincs szükség ilyen szélsőséges melegedésre, épp elég bajt hoz ránk, ha elmaradnak a téli fagyok – hívta fel a figyelmet Hanga Zoltán biológus, a fővárosi állatkert szóvivője.

– Tél előtt a rovarok voltaképp álomba merülnek, közülük csak kevés, a legerősebbek érik meg a tavaszt, a fagy vámot szed közülük. Ha viszont nincs tél, rengeteg kártevő életben marad, és még nagyobb számban pusztítják a termést, ami ellen még több vegyszerrel lehet védekezni. A melegebb éghajlat miatt olyan rovarok is felbukkannak majd, amelyek korábban csak tőlünk délre éltek. Nemcsak megváltoztatják az itteni élővilág összetételét, de pél­dául betegségeket is terjeszthetnek.

Erre jön még, hogy a korábban ritka, ám egyre gyakoribbá váló felhőszakadások, jégverések, erős szélviharok megváltoztatják a tájat. Két éve a Dobogókő környéki erdők belefagytak az ónos esőbe, a fákra rakódott jég súlyát nem bírták az ágak, leszakadtak, sok állat számára lakhatatlan lett a rengeteg. Ha az ilyen jelenségek gyakoribbá válnak, az alapjaiban formálja a környezetet – sorolta Hanga a tragikus következményeket. Jelzik a bajt a frontok – Az idei nyár nem a rekordok nyara volt. Legfeljebb abban emelkedett ki a többiből, hogy szinte nem volt egy zavartalan hét, egymást érték a frontok, nem volt igazán meleg.

Brutális vihar mosta el a búcsút Nem várt mennyiségű csapadék és brutális, orkán erejű szél szakította meg a szombati mezőlaki búcsút. Az emberek fejvesztve menekültek az orkán erejű széllel és nagy mennyiségű csapadékkal érkező vihar elől. Ahogy ez jól látható 2016. 09. 17-én készített Márk Vindisch videóján! Még mennyi hasonló esetnek kell történnie, hogy az emberek hajlandóak legyenek foglalkozni a karbonsemlegesség fogalomkörével?

De ez ne tévesszen meg senkit, ez is a klímaváltozás jele, mint ahogy az előző esztendők többhetes hőségriadói is. A néhány naponta átvonuló újabb frontok ugyanúgy nem normálisak, és figyelmeztetnek a bajra – magyarázta Pintér Ferenc meteorológus.

Atomháborút hozhat az éhínség

Ha víz alá kerülnek egész országrésznyi tengerpartok, pokoli sivataggá válnak a mediterrán térségek, az nem csak az ottaniak problémája lesz, hanem a föld valamennyi lakóját érinti.

Szilágyi Gyula szociológus az atomháborút sem tartja kizártnak a lehetséges következmények között.

– Nem mindenkinek jut majd élelem, tovább nő a szakadék a gazdag és a szegény országok között, amiből komoly háború lesz, és a mai­nál összehasoníthatatlanul nagyobb menekültáradat indul meg. Azt gondolom, a krízis válik uralkodóvá a világtörténelem következő 300 évében – vélekedett a társadalomtudós.

Bálint gazda: van megoldás

Nem lehet elodázni többé az öntözőrendszerek kiépítését. Magyarországot keresztül-kasul átszelik a folyók, a vizük azonban átfolyik, anélkül, hogy kihasználnánk a bennük rejlő lehetőségeket. A termőföldek csak 4 százalékát öntözik mesterségesen. Ha felmelegedéssel sűrűsödnek az aszályok, vagy nézzük ölbe tett kézzel a természeti erők pusztítását, vagy saját kezünkbe vesszük a sorsunkat, és öntözzük a termőföldeket a folyók vizével – hívta fel a figyelmet Bálint György kertészmérnök.

Bálint gazda szerint így akár még hasznunkra is fordíthatjuk a klímaváltozást, a melegebb éghajlat ugyanis számos haszonnövénynek kedvez, jobban terem a kukorica, több és jobb a gyümölcs és a csemegeszőlő. De víz nélkül biztosan nem.

Együtt sikerülhet

Szántó-Holló György szülészorvos otthon is szelektíven válogatja szét a hulladékot, öko-tusfürdőt, mosogatót és egyebeket vásárol és mindenből csak a legszükségesebb mennyiséget használja. Örül a szeptemberi nyárnak, de ő is érzi, hogy ez az időjárás azért hosszú távon semmit jót nem ígér.

Bárki tehet azért, hogy élhető maradjon a föld, Valami elindult, egyre többször tapasztalom, hogy az emberek például szelektíven gyűjtik a szemetet, de ennél is tudatosabban kéne óvnunk a környezetünket – vélekedett Tóth Gábor (28) gyógytornász.

– Igyekszem környezettudatosan vásárolni, nem kérek nejlonszatyrot a boltban, hanem a saját, táskámat használom és odafigyelek arra is,hogy ne menjenek feleslegesen az elektromos berendezések. Valakinek el kell kezdeni, mert a föld már nem bír ennél többet – árulta el Hajdu Gergely (40) pilóta.

Forrás: VEOL