A növénytermesztés nem tud lépést tartani a klímaváltozással

A következő évtizedben a terméshozamok csökkenése várható a klímaváltozás következtében, hacsak nem történik azonnali és hathatós beavatkozás az új és jobb fajták bevezetését illetően, figyelmeztetnek a szakértők.

A világ számos országában sok kutató vizsgálta már, és kutatja folyamatosan, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja a növénytermesztést és az élelmiszerek előállítását.
Újabban leedsi kutatók a Nature Climate Change tudományos folyóiratban közölték kutatásuk eredményét, akik a kukorica termesztés vizsgálatára fókuszáltak Afrikában, de az alapvető folyamatok általában megfigyelhetőek a trópusokon.
A kutatás vezetője, Andy Challinor (Priestley International Centre for Climate, University of Leeds) elmondása szerint Afrikában a klímaváltozás hatásának betudható fokozatosan emelkedő hőmérséklet, a gyakoribb szárazságok és hőhullámok hatással vannak a kukoricára. Megvizsgálták a hőmérséklet hatását az ültetés és a betakarítás között eltelt érési időre, és azt találták, hogy a magasabb hőmérsékletek rövidebb időtartamot eredményeztek, ami miatt kevesebb idő jutott a biomassza felhalmozására és csökkent a terméshozam.

Új növényfajták bevezetéséhez és a gazdákkal történő elfogadtatásához általában 10-30 év szükséges mindenhol. A hőmérséklet növekedési üteme a trópusokon azt eredményezi, hogy a termesztett növények melegebb körülmények között nőnek, mint amilyenek között kifejlődtek, vagy kifejlesztették őket. A számítások szerint az afrikai kukoricatermesztési területek nagy részén az érési idő jelentősen lerövidülhet 2031-ig, és néhány helyen előreláthatólag már 2018-ig.

A folyamatban lévő éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik eszköze olyan növényfajták termesztése, amelyek jobban alkalmazkodnak a változó klimatikus viszonyokhoz a globális élelmiszerbiztonság érdekében. A leedsi kutatók szerint új fajták elterjedésének elősegítése szükséges 10 éven belül Afrikában ahhoz, hogy 2050-ig a növénytermesztés lépést tudjon tartani a hőmérsékleti változásokkal.
Egy indiai kutatás eredményei szerint a rizs és a földimogyoró is érzékenyen reagál a hőmérséklet emelkedésére Indiában. Kínában szintén a kukorica, a rizs és a szójabab termesztését korlátozza leginkább a szárazság, az árvíz és hidegkár. A kínai kutatók az alkalmazkodási stratégiák kialakítását és megvalósítását hangsúlyozzák a helyi növénytermesztésben.

Egy amerikai kutatócsoport két évtizede rendszeresen felülvizsgálja, hogy a világ országai mennyire sérülékenyek, illetve alkalmazkodó képesek a klímaváltozás hatásaival szemben. Több szempont között az élelmiszerbiztonság itt is nagy hangsúlyt kap.

Az alkalmazkodás szükséges módszerei mellett a klímaváltozás fékezésére számos eszköz áll rendelkezésre. Korábban kimutatták, hogy a klímaváltozás megfékezése és következményeinek megelőzése, lényegesen olcsóbb a társadalom számára, mint a károk elhárítása.

Irodalom:

• Challinor, A.-K. Koehler, J. Ramirez-Villegas, S. Whitfield, B. Das: Current warming will reduce yields unless maize breeding and seed systems adapt immediately. Nature Climate Change, 2016; doi:10.1038/nclimate3061 (http://www.nature.com/nclimate/journal/vaop/ncurrent/full/nclimate3061.html)
• Crop breeding is not keeping pace with climate change, https://www.leeds.ac.uk/news/article/3877/crop_breeding_is_not_keeping_pace_with_climate_change
• R. Padakandla: Climate sensitivity of crop yields in the former state of Andhra Pradesh, India; Ecological Indicators, 2016 (Vol. 70)
• Yin, J. Olesen, M. Wang, I. Öztürk, H. Zhang, F. Chen: Impacts and adaptation of the cropping systems to climate change in the Northeast Farming Region of China; European Journal of Agronomy, 2016 (Vol.78)

Joó Szilvia