Hazudnak a válság okairól az ilyen cikkek tömegei. A válság oka a túlnépesedés, annak oka pedig az, hogy a teherbeesések fele baleset, amit az anyák nem akartak. Az oksági láncolatban az e mögötti ok a lányok és nők százmillióinak tenyészállat-sorban és tudatlanságban tartása, a fogamzásgátlás tiltása és elérhetetlensége. Általában a segélyszervezetek sem adnak fogamzásgátlókat, hiába könyörögnek a nők a férfiak elöl elrejthető implantátumért, injekcióért, méhen belüli eszközért. Pedig a fogamzásgátlás emberi jog és a WHO listáján életmentő eszköz, aminek benne kéne lennie a segélyszállítmányokban. Ki mer a szaporodás-erőltetés tabujával szembeszállni? Simonyi Gyula | A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.Négy országban négy különböző élelmezési válság alakult ki. Az ENSZ februárban éhínség sújtotta régiónak nyilvánította Dél-Szudánt. A legutóbb 6 éve volt a világban éhínségzóna az ENSZ szerint. De Arif Husain, az ENSZ Élelmezésügyi Programjának (WFO) vezető közgazdásza még ennél is tovább ment: a Reutersnek úgy fogalmazott, hogy 15 éve, amióta a WFO-nál van, ilyen szörnyű éhínséget még nem látott. Különösen, hogy négy különböző ország nem egymástól eredő krízishelyzetéről van szó. |
A szervezet kalkulációja szerint 1,4 millió gyereket veszélyeztet az éhhalál kockázata Nigériában, Szomáliában, Jemenben és Dél-Szudánban. Ezekben az országokban 20 millió ember halhat éhen júliusig, amikor végre beindulhat ismét az aratási szezon. Vagyis több mint két Magyarországnak a lakossága tűnhet el a Föld színéről. Husain hozzátette, ugyan júliusi határidőt emleget a WFO, de a válság jelen idejű: az emberek már most is sorra halnak meg.
Júliusig a szudáni lakosság közel felének, 5,5 millió embernek nem lesz elegendő élelme, vélik az ENSZ szakértői. Az éhezés oka nem is annyira természeti, mint inkább emberi tényező: a világ legfiatalabb, 6 éve alapított országában 2013 óta, azaz több mint 3 éve polgárháború dúl – a lakosság megosztottságát etnikai feszültségek táplálják. Az agráriumot pedig a szárazság tette tönkre.
Előfordul, hogy az élelmiszersegély bajt hoz azokra, akik kapják: tavaly egyenruhás emberek rabolták ki, dúlták fel és égették fel azoknak a polgároknak az otthonait, akik az ENSZ által kiosztott élelmiszert birtokoltak.
Hányan fognak meghalni?
A becslések aggasztóak:
Infláció és szegénységspirál
2016-ban 500 százalékos volt az infláció az érintett országok némelyikében. Jemenben és Dél-Szudánban a gazdaság összeomlása azt eredményezte, hogy az emberek nem tudják maguknak megengedni a piacon kapható terményt. Kenyában és Ugandában a helyi pénznem gyakorlatilag hasznavehetetlen, mert a kereskedők értéktelennek tartják. Szomália fővárosában, Mogadisuban csak január óta negyedével nőttek az élelmiszerárak.
Az infrastrukturális elmaradottság sem könnyíti a helyzetet. Dél-Szudánban az ország egyes részei földrajzi adottságaik miatt megközelíthetetlenek, másokban még dúlnak a harcok. (A Texas-nagyságú Dél-Szudánban például csak 120 kilométernyi aszfaltozott út van.)
Jemenben a városi lakosság – a teljes népesség közel egyharmada – nem kapta meg a fizetését, s ilyenkor a megtakarításaikhoz (leggyakrabban arany, ezüst, fegyver) kell hozzányúlniuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amint felélik ezeket a vésztartalékokat, szinte lehetetlen visszakapaszkodniuk egy biztonságosabb anyagi létbe, vagyis felhalmozni egy kevés felesleget.
Amíg az ENSZ nem hirdeti ki az éhínségi helyzetet (famine), addig hivatalosan „csak” válságos szükséghelyzet (emergency) van érvényben.
Ami nagy baj idén, hogy míg a 2011-es éhínség egy jó termésű mezőgazdasági szezon után következett be, most már 2 éve tart az aszály. Nem jó hír az éhezőknek az sem, hogy a humanitárius segélyszervezetek már így is túlterheltek a szíriai, iraki, afganisztáni menekültáradat, az Ukrajnában, Burundiban, Líbiában és Zimbabwében kialakult veszélyhelyzetek és tömeges népvándorlások miatt.
Forrás: Reuters
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…