Egy klímaaktivista felgyújtotta magát. Mit tegyünk mi, akik még itt vagyunk?

A Jeffry Buechler által biztosított dátum nélküli képen Wynn Bruce látható az amerikai Colorado államban, Longmontban. – Copyright Jeffry Buechler via AP

Április 22-én (a Föld napján) Wynn Alan Bruce felgyújtotta magát az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt, hogy megpróbálja felkelteni a világot az éghajlatváltozás elleni cselekvésre.

Hogyan reagáljunk erre mi, akik még itt vagyunk?

Dr. Rupert Read, szabadúszó újságíró és író Wynn Alan Bruce halálának történelmi és vallási összefüggéseit vizsgálja, és megosztja a mindennapok nézőpontját az éghajlati katasztrófa idején.

“Tavaly megkeresett egy fiatalember, aki úgy döntött, hogy feláldozza magát, hogy ráébresszen bennünket bolygónk létfenntartó rendszerének pusztulására.

Mondtam neki, hogy ez nem fog működni. A média figyelmen kívül hagyná az üzenetét, és azt mondaná, hogy depressziós vagy zavart.”

Ezt a tanácsot adta Phap Linh testvér, egy vezető buddhista szerzetes egy buddhista gyakorlónak, aki azért fordult hozzá, mert azt fontolgatta, hogy felgyújtja magát, hogy felhívja a figyelmet az éghajlati válságra.

Mi történt Wynn Alan Bruce-szal?

Wynn Alan Bruce klímaaktivista azonban megtette ezt a lépést.

Az idei Föld napján Wynn Alan Bruce a család és a barátok szerint elképzelhetetlen tettre szánta el magát. A legkülönlegesebb intézkedésre – önfeláldozásra az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, mert mélyen aggódott az eszkalálódó klímaválság miatt.

Az 50 éves férfi nem hagyott üzenetet, kiáltványt, de az köztudott, hogy mélyen törődött a környezettel, és a közösségi médiában posztolt a tiszta levegő fontosságáról és az éghajlatváltozás globális hatásairól.

Thich Nhat Hanh tanításai

Thich Nhat Hanh, az utóbbi idők egyik legnagyobb buddhista tanítójának követője volt.

Thich Nhat Hanh zen mester volt az, aki már régen elmagyarázta a Nyugatnak, hogy a buddhisták miért égették halálra magukat az általunk “vietnami háborúnak” nevezett dolog miatt – amit egy vietnami utazásom során tanultam, ott “amerikai háborúnak” nevezik.

Dr. Martin Luther King Jr. (balra) egy chicagói sajtótájékoztatón Thich Nhat Hanh, egy vietnami buddhista szerzetes társaságában. AP Photo/Edward Kitch, File.

“A sajtó akkoriban öngyilkosságról beszélt, de lényegében nem az. Még csak nem is tiltakozás” – írta egy 1965-ös levelében a polgárjogi aktivistának, Rev Dr. Martin Luther King Jr.

A sajtó akkoriban öngyilkosságról beszélt, de lényegét tekintve nem az. Még csak nem is tiltakozás.

Thich Nhat Hanh
Zen mester

“Amit a szerzetesek az önégetésük előtt hagyott leveleikben mondtak, az csak arra irányult, hogy riasszanak, hogy megmozdítsák az elnyomók szívét, és hogy felhívják a világ figyelmét a vietnamiak által akkor elszenvedett szenvedésre.”

“Nincs fájdalmasabb dolog, mint az önégetés. Ha az ember ilyen fájdalmat átélve mond ki valamit, azt a legnagyobb bátorsággal, nyitottsággal, elszántsággal és őszinteséggel kell kimondania.”

Megértés a hagyomány fényében

A szerzetesek önégetései az 1960-as években voltak a legelső dolog, amit a buddhizmusról tanultam. Wynn önégetése bizonyára csak ennek a hagyománynak a fényében érthető meg, hogy a gyakorlók néha, amikor eléggé rendíthetetlen a céltudatuk, ilyen végső áldozatra vállalkoznak.

Buddhista szerzetesek vonulnak Saigon utcáin 1963-ban, a Thich Quang Duc önégetésével végződő tiltakozó tüntetés kezdeti szakaszában. AP Photo/Malcolm Browne

Egy másik szerzetessel való beszélgetés után azonban azon is elgondolkodtam, vajon Wynn története másképp végződött volna-e, ha előzetesen beszél a tervéről. A coloradói Boulderben élő buddhista közösség barátai és társai egy nyilatkozatban azt mondták, hogy ha tudtak volna róla, “minden lehetséges módon megállították volna”.

“Ez lett volna a mi spirituális, erkölcsi és jogi felelősségünk” – írták. De ahogy mindenki más, ők is még mindig próbálják kitalálni, mi történt.

Életünknek célt adni

Amikor a halálhíre megérkezett, visszhangzott, mert az elmúlt hónap egy részét a franciaországi Plum Village-ben töltöttem.

Ez a gyönyörű, békés hely Dordogne-ban volt az első szerzetesi közösség, amelyet Thich Nhat Hanh alapított Nyugaton, és az ő spirituális központja. Ő volt a tanítóm, egészen a közelmúltban bekövetkezett öregkori haláláig.

Innen beszéltem Phap Linh testvérrel, a Plum Village egyik vezető szerzetesével, akivel először a COP26-on találkoztam Glasgow-ban. Elmondta, hogy egy buddhista gyakorló kereste meg őt, talán nagyjából akkor, amikor Wynn Bruce tervezte, amit tett, hogy tanácsot kérjen.

Phap Linh testvér könyörgött neki, hogy először jöjjön el Plum Village-be, hogy meditálhasson és elmélkedhessen.

“Azt is javasoltam, hogy ezen a ponton talán bátrabb lenne életben maradni, és minden egyes napot arra használni, hogy megpróbáljuk ugyanezt a felébredést elérni. Még mindig életben van” – tette hozzá Linh.

Talán az a bátrabb, ha életben maradunk, és minden egyes napot arra használunk, hogy megpróbáljuk ugyanezt a felébredést előidézni.

Phap Linh testvér
Plum Village vezető szerzetese

Ezt nem Wynn elítéléseként mondta, távolról sem. Ez azonban felidéz egy másik lehetséges utat.

Minden egyes újabb hőgomolyaggal vagy szuperviharral, minden egyes tomboló erdőtűzzel vagy omladozó jégről készült videóval egyre több ember kapja fel a fejét arra, hogy milyen szörnyű körülmények között vagyunk. Azzal küzdenek, hogyan kezeljék a bánatukat, amikor rájönnek, hogy közel sem teszünk eleget a saját és a jövő generációinak megmentése érdekében. Mindannyian arra vagyunk hivatottak, hogy megállítsuk a világégést.

De bár Wynn a halált választotta, talán a többieket arra kellene ösztönöznie, hogy éljenek, hogy folytassák a küzdelmet. Vállaljuk az életben maradás nehéz munkáját, és adjunk életünknek célt, fajunk történelmének e nagy és szörnyű pillanatában.

Forrás: Euronews.Green