Ez elsőre igencsak meglepő, hiszen a koronavírus-járvány következményei miatt idén erősen visszaesik a kibocsátás mennyisége úgy az EU-ban, mint világszerte, ebből pedig elvileg az ár csökkenésének kellene következnie.
Igaz, a kvóták árfolyama már korábban sem feltétlenül úgy mozgott, ahogyan arra a rendszer megalkotói számítottak. Utoljára 30 euró fölött még a 2008-as válság előtt volt a tonnánkénti kvótaár, 2012 és 2018 között pedig sosem lépte át a 10 eurót. Ezt követően viszont egy uniós reform és a melegebb nyarak miatt viszonylag gyorsan drágult, tavaly ősszel már 25 euró körül alakult a kurzus. (Arról, hogy mi ez az uniós kvótarendszer, és hogyan működik, itt írtunk korábban részletesen.)
A mostani ármozgás egyik magyarázata az, hogy ezekkel a kvótákkal árupiaci termékekhez hasonlóan lehet kereskedni, így az ár alakulását sosem csak a tényleges felhasználás alakítja. A Bloomberg cikke szerint most például részben a korábban áresésre játszó befektetők szálltak ki ezekből a pozícióikból, ami árnövelő hatású. Másrészt van egy olyan várakozás, hogy a klímasemlegesség céljával (nagyjából) összehangolt 750 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomag megvalósulása felértékeli a kvótakereskedelmi rendszert, ami az árak további növekedésével járhat.
A spekulatív célú vevők mellett természetesen olyan vállalatok is vásárolnak, amelyeknek ténylegesen szükségük van a kvótákra, hogy fedezzék a kibocsátásukat. Ilyen Magyarországon például az állam által visszavásárolt Mátrai Erőmű, amely számára rossz hír az áremelkedés, mivel az még költségesebbé teszi a működését.
Persze az egész kvótakereskedelmi rendszer célja végső soron az, hogy csökkentse a kibocsátást, mégpedig ott, ahol ez a legalacsonyabb költséggel jár. Az öreg szenes blokkok ebbe a csoportba tartoznak, a Mátrai Erőmű napjai is már meg vannak számláva, legalábbis ami a lignittüzelésű egységeket illeti. De a kvóta árának emelkedése a német szenes erőművek gazdaságosságát is aláássa, így talán nem is húzzák ki 2038-ig, amikor a német kormány tervei szerint az utolsónak is be kell majd zárnia.
Forrás: G7 | Bloomberg
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…