Vége a szénalapú energiának Magyarországon?

A szénalapú energiatermelés megszüntetését fontolgatja a kormány, mondta el Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Habár még nincs mögötte hivatalos kormánydöntés vagy stratégia, ezzel Magyarország lenne az első kelet-európai ország, mely elköteleződik a szén kivezetése mellett 2030-as céldátummal.

Vége a szénalapú energiának Magyarországon? | ClimeNews - Hírportál

Botos Barbara a Climate Home News-nak azt is elmondta, hogy e döntés mellett gazdasági érvek szólnak, ugyanis a kibocsátási kvóták (ETS) egyre magasabb ára miatt a szénre, illetve lignitre épülő elektromos energiatermelés a továbbiakban már nem kifizetődő. A kibocsátási kvótákat azoknak a vállalatoknak kell megvásárolniuk, amelyeknek magasabb az üvegházhatású gázkibocsátása, mint a meghatározott szint. Ha tehát egyre többet kell fizetniük a szinten felüli szennyezésért, egyre kevésbé éri meg az erősen környezetszennyező szénből energiát termelni. Továbbá az is bizonyos, hogy hamarosan pénzügyi támogatások sem állnak rendelkezésre, amikkel életben lehetne tartani az idejétmúlt technológiát.

Érdekes az ambiciózus 2030-as céldátum, ugyanis Magyarország a visegrádi szomszédokkal karöltve inkább lassította a szén kiiktatására vonatkozó intézkedéseket, mintsem sürgette volna. Tény azonban, hogy hazánk korántsem függ oly mértékben a széntől, mint a Visegrádi Négyek – Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország – közül utóbbi kettő. A szénalapú energia aránya az összes előállított energiához képest Lengyelországban 80 százalék, Csehországban 53, míg Magyarországon 19, Szlovákiában pedig 13 százalék. Hazánkban a Mátrai erőmű az egyetlen jelentős szénnel (pontosabban gyenge minőségű lignittel) működő hőerőmű, ami azonban az energiaszektorból származó károsanyagok közel feléért felelős, mondta el Botos Barbara az Európai Bizottság egy szénhez kötődő eseményén tartott előadásában.

A Mátrai Erőmű határértékeken felüli légszennyezéséről korábban itt írtunk.

Vége a szénalapú energiának Magyarországon? | ClimeNews - HírportálEz év tavaszán a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt. többségi tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén hét blokkal működő villamos erőmű, a hozzá tartozó ipari park, az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több mint 72 ezer panelből álló naperőmű parkja, továbbá két, külszíni fejtésű lignitbánya Visontán és Bükkábrányban. A vételár és az adásvétel egyéb feltételei üzleti titok, viszont jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért is lehetett pénzügyileg racionális döntés az erőmű megszerzése tíz évvel a várható bezárása előtt? A G7 szerint az egyik lehetséges válasz, hogy a lignitbányák bezárása után óriási pénzeket mozgathat majd meg a terület rekultivációja, amelyhez az Európai Unió is komoly támogatást adhat.

További érv, hogy a Mátrai Erőmű egyébként már korábban megkezdte az átállást a tisztább energiaforrásokra, az erőműben nemcsak lignitet, de biomasszát (például ártéri hulladék, nyesedék, gabonahéj, venyige) is égetnek, valamint a szénerőmű mellett naperőmű parkot is létesítettek és az energiatárolási technológiába is be szeretnének fektetni. Így 2030 után is nyitva tarthatná kapuit az erőmű, ahogy ezt Orosz Zoltán, az erőmű stratégiai vezetője, az EB eseményén előadásában felvázolta.

A szénalapú energiatermelés megszüntetésével Magyarország csatlakozna azon európai országok közé, melyek elismerik, hogy a szénkorszaknak leáldozott. A széntüzelésű erőművek bezárása 2030-ra a Párizsi Megállapodás teljesítésének egyik fontos alapja, ami mellett a „Powering Past Coal Alliance” országai határozottan kiállnak.

2018 novemberéig 11 európai ország jelentett be konkrét dátumot a szén kivezetésére:
Ausztria (2025),
Belgium (2016, már megtörtént),
Dánia (2030),
Finnország (2029),
Franciaország (2021),
Írország (2025),
Olaszország (2025),
Hollandia (2029),
Portugália (2030),
Svédország (2022),
Nagy-Britannia (2025).

Ezen ígéretek alapján a bezárásra ítélt szénerőmű kapacitások összesen 21 százalékát teszik ki a jelenleg működő európai erőműveknek. Németország, Szlovákia, Spanyolország és Magyarország pedig megkezdték a nemzeti politikai diskurzust a témáról, hogy hamarosan hivatalos céldátumot is bejelenthessenek. A céldátum azonban nem elég, a kormányoknak konkrét megvalósítási tervet is ki kell dolgozniuk, támogatást nyújtva az érintett régiónak és erőművi dolgozóknak az átalakulás során.

Forrás: Lehoczky Annamária | greenfo