Ha túlfogyasztás napról hallasz, tudhatod, hogy a beszélők nem tudják miről beszélnek. Túllövés nap van, amit a népességrobbanás okoz, nem a fogyasztás. Ugyanis a fejenkénti ökolábnyoma az emberiségnek évtizedek óta nem nőtt.
Ha csak a CO2 kibocsátás növekedését nézzük, az alábbi tanulmány szerint annak is háromnegyedét a népességrobbanás okozza. Törd meg az álzöldek tabuját, hogy a fogamzásgátlást nélkülözőkről nem lehet beszélni!
“A teljes kibocsátásnövekedés egynegyede az egy főre jutó kibocsátás növekedésének, háromnegyede pedig a népességnövekedésnek tudható be. E bizonyítékok ellenére a demográfia az éghajlati-gazdasági modellekben jellemzően exogén trendeket követ. Kidolgozunk egy integrált éghajlat-gazdaság modellt endogén termékenységgel, a minőség és a mennyiség közötti kompromisszum révén. A társadalmi optimum decentralizálásához két egymást kiegészítő eszközre van szükség: a szén-dioxid-árpolitikára és a családtervezési beavatkozásokra. A globális népesség növekszik, és a forgatókönyvtől függően 11,6 milliárd között éri el a csúcsot a társadalmi optimumban, és 14,6 milliárd között, ha csak a szén-dioxid-árakat hajtják végre. A termékenységi költségek (azaz az éghajlattal kapcsolatos költségek nettó jelenértéke gyermekenként) 2020-ban a “társadalmi optimum” forgatókönyv szerint körülbelül 22 000 euróra, a “második legjobb termékenységi adókkal” forgatókönyv szerint pedig körülbelül 88 000 euróra becsülhetők.
A szén-dioxid-árazásoknak általában visszahúzó hatásuk van, mivel növelik a népességnövekedést, ami a jövőbeni kibocsátás növekedéséhez vezet. Eredményeink rávilágítanak a termékenységi döntések és a globális népesség éghajlatváltozásra gyakorolt hatásaira, számszerűsítve a kölcsönhatás elhanyagolásának költségeit.
Tekintettel a népességnövekedés jelenlegi globális tendenciájára, forgatókönyvünk eredményei azt sugallják, hogy a kisebb családokra irányuló családtervezéssel külön politikai eszközként kellene foglalkozni az éghajlatváltozás ellen. Különösen a következőket állapítjuk meg.
(I) A családtervezés hozzájárul a kibocsátások mérsékléséhez, és a népességnövekedés csökkentése a hatékony éghajlat-politika fontos eleme.
Az optimális családpolitika az alapforgatókönyvben szereplő családonkénti 2,4 gyermekről háztartásonként 2,3 gyermekre csökkenti a családok méretét, miközben arra ösztönzi a szülőket, hogy többet fektessenek be utódaik oktatásába.
Az optimális esetben a népesség csúcsértéke 11,6 milliárd fő, míg a tisztán szén-dioxid-adóval kapcsolatos politikai forgatókönyv szerint 14,6 milliárd fő. Ezek a számok nagyfokú bizonytalanságot rejtenek magukban, de a határozott üzenet az, hogy az éghajlattal kapcsolatos aggályok indokolják a családpolitikát.
(II) Családtervezési politika nélkül a karbonadót csökkenteni kell, mivel az (akaratlanul) növeli a családok méretét a minőség és mennyiség kompromisszumán keresztül. A költséges kibocsátáscsökkentés 2100-ra néhány milliárddal növelheti a népességet.
(III) Hatékony klímapolitika hiányában a családszabályozást tovább kell szigorítani a kibocsátások közvetett csökkentése érdekében.
(IV) Kiszámítjuk az implikált termékenységi externáliát is. Eredményeink azt mutatják, hogy nagyságrendje jelentős, még a kibocsátási externáliánál is nagyobb.
Ha az éghajlatváltozást zsúfoltsági externáliának tekintjük, akkor az újszülöttek növelik a zsúfoltságot, de a halandóság tompítja azt.
Bár úgy véljük, hogy a halálozási csatorna potenciálisan fontos lehet a hőstresszel sújtott régiókban, globális szinten a hatás kevésbé nyilvánvaló. Az IPCC (2014, 51. o.) megállapítja: “Jelenleg az éghajlatváltozásból eredő emberi egészségkárosodás világméretű terhe viszonylag kicsi más stresszorok hatásaihoz képest, és nem jól számszerűsíthető. A felmelegedés következtében azonban egyes régiókban nőtt a hőséggel kapcsolatos halálozás és csökkent a hideggel kapcsolatos halálozás (közepes megbízhatósággal). A hőmérséklet és a csapadékmennyiség helyi változásai megváltoztatták egyes vízzel terjedő betegségek és betegségvektorok eloszlását (közepes megbízhatóság).” Úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás halálozásra gyakorolt hatásának modellezése inkább regionális kontextusban, mint globális modellben releváns.”
Simonyi Gyula I.
Forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1111/sjoe.12520
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
