A balkáni üzemek mérgezik az Európai Unió levegőjét

19 000 – azok száma ez, akik az elmúlt három évben a nyugat-balkáni széntüzelésű erőművek légszennyezése miatt vesztették életüket a Balkánon, Kelet-Európában és az ehhez közel eső területeken. Az EU fellépése javíthatna a helyzeten.

 

A Bankwatch és az Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont új kutatása szerint az EU-ban a helyzet javul, mivel az országok bezárják a szénbányákat és végrehajtják az ipari kibocsátásokra vonatkozó jogszabályokat.

Az unióval szomszédos országokban azonban egyre rosszabb a helyzet.

“A Nyugat-Balkán 18 üzeme jelenleg több mint 221 uniós üzemnek megfelelő kén-dioxidot bocsát ki” – ismertette a helyzetet Pippa Gallop, CEE Bankwatch Network délkelet -európai energetikai tanácsadója.

A kén-dioxid mérgező gáz, amely nagyon káros az emberi egészségre, különösen a tüdőbetegségben szenvedők számára. Egy jelentés szerint az elmúlt három évben a kén-dioxid miatti halálesetek fele az Európai Unióban történt. Olaszország, valamint Magyarország és Románia volt a legsúlyosabban érintett.

Denis Žiško számára – aki a boszniai Tuzla szénerőmű melletti otthonából nyilatkozott az Euronewsnak – az információ nem új, de a helyi hatóságok úgy döntöttek, hogy figyelmen kívül hagyják.

“A helyzet az, hogy a légszennyezés nem ismeri fel a határokat. Emlékszem, amikor megbeszélések folytak az ugljeviki szénerőmű építéséről. Magyarország panaszkodott a környezetszennyezésre, amely ebből a szénerőműből érkezik a területükre. Tehát nem új információ, hogy a szennyezés a határokon átnyúlik” – mondta Denis Žiško, aki az energia és éghajlatváltozás program koordinátora a tuzla székhelyű Ökológiai és Energiaközpontnál.

Denis reméli, hogy azok a nyugat-balkáni kormányok, amelyek ezt még nem tették meg, sürgősen kitűzik szénerőművek bezárásának dátumát. És hogy az EU rá is kényszeríti őket erre. A Bankwatch azonban attól tart, hogy ez jelenleg nem uniós prioritás.

“Fontos megjegyezni, hogy az EU kereskedik ezen áram egy részével a nyugat-balkáni régióval. Ezért az EU valamilyen módon részesül ebből az olcsó áramból, amelynek nem fizeti költségeit, és amely nem felel meg a jogszabályoknak. Tehát ha a nyugat-balkáni országok részt akarnak venni az EU villamosenergia-piacán, akkor valóban a szabályok szerint kell eljárniuk, és az EU -nak valóban fokoznia kell fellépését ennek biztosítása érdekében” – figyelmeztetett Pippa Gallop.

Ez azt jelentené, hogy az EU több szigort és kevesebb jutalmat használ a nyugat-balkáni partnerek kezelésére. De mivel az uniós csatlakozási tárgyalások elakadtak, Denis Žiško egyhamar nem lát reményt a változásokra.

“Úgy tűnik, hogy különösen az Európai Unió elégedett a status quo-val. Tehát mivel nem tudnak megoldást találni a Nyugat-Balkánon és különösen Boszniában felmerülő politikai kérdésekre, mivel mi csak egy őrült ország vagyunk, hajlandóak továbbra is biztosítani ezt az infúziót ennek a majdnem halott betegnek, hogy továbbra is így éljen, mert nem tudják, hogyan törjenek ki a Boszniában uralkodó politikai zűrzavarból” – avat be a részletekbe Denis Žiško.

Minden tekintet október elejére szegeződik, amikor az EU nyugat-balkáni csúcstalálkozónak ad otthont. A Bizottság közleménye szerint arra ösztönzik a Nyugat-Balkánt, hogy a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének dátumát határozzák meg a kibocsátás csökkentésének hatékony eszközeként. A párizsi megállapodás céljainak eléréséhez az egész világnak el kell kezdenie továbblépnie a fosszilis tüzelőanyagokról – véli Brüsszel.

Forrás: Euronews