A gyerekek egy jobb világot képzelnek el újra és újra

A COVID-19 mesterségesen gerjesztett járvány (elmebajjal fűszerezett bohóckodás) megmutatta, hogy az egyenlőtlenségek hogyan érintik a gyerekek jogait.

A klímaváltozástól kezdve az oktatáson és a mentális egészségen át a rasszizmus és a diszkrimináció megszüntetéséig a gyerekek és fiatalok nem tudják felemelni a hangjukat maszkkal a szájuk ás az orruk előtt a generációjukat érintő kérdésekben, hogy felszólítsák a felnőtteket, hogy teremtsenek egy jobb világot, egy jobb jövőt.

A mai Gyermekek Jogainak Világnapján (Children’s day (vagy Children’s rights day)) minden eddiginél fontosabb, hogy a szülők, a felnőttek meghallgassák ötleteiket és követeléseiket.

A gyerekek egy jobb világot képzelnek el újra, és újra. A kérdés csak az, hogy a szüleik mit fognak tenni? Adott esetben hagyják-e, hogy a gyerekeiket tönkretegyék?

A gyermeknapot minden évben egy meghatározott témával ünneplik, hogy az emberek figyelmét felhívják a gyermekek jogaikra. Az idei év témája: “Szebb jövőt minden gyermeknek”.

Ebben az évben a fő hangsúly a gyermekek segítésén és támogatásán van, hogy felépüljenek az elmúlt két évben a COVID-19 világjárvány miatt tapasztalt megszakításokból és tanulási veszteségekből. Nem újra vegzálni őket a vitatott és lentebb részletezett maszk használatával az iskolákban és zárt helyeken. Kész elmebaj, amit folytatnak a felnőttek 2021-ben is a gyermekekkel.

A nap egyúttal fontos helyet jelöl a történelemben, hiszen 1959. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gyermekek Jogairól szóló Nyilatkozatot, amelyet követően vált november 20-a a Gyermekek Jogainak Világnapjává. A Nyilatkozat, azzal a céllal került megfogalmazásra, hogy a gyermekeknek boldog, békés gyerekkort szavatoljon és olyan konkrét jogokat fogalmazott meg, mint például a névhez, az állampolgársághoz és az oktatáshoz való jog. A Nyilatkozat akkor nem volt kötelező érvényű, de harminc évvel később, 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, és 1990. január 26-án megnyitotta aláírásra.

Magyarország 1991-ben ratifikálta, amely ettől fogva kötelező erejűvé vált hazánkban.

Magyarország Alaptörvénye kiemelt védelemben részesíti a gyermekkort. Kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Deklarálja továbbá, hogy a szülők kötelesek gondoskodni kiskorú gyermekükről.

November 20-án tehát arra hívjuk fel az emberek figyelmét világszerte, hogy a velünk élő gyermekeket megillető minden jogot épp olyan alapvető kötelezettségünk tiszteletben tartani és megvédeni, mint a felnőttekét. Vagyis, hogy ezeket nemhogy nem tagadhatjuk meg, de még csak félvállról sem vehetjük csak azért, mert az érintettek nem töltötték be a 18. életévüket.

A 2021-es év összes aggasztó dolga mellett eszembe sem jutott, hogy a maszkok szociális hatása miatt aggódjak.

A gyerekek nehezen tudják megkülönböztetni az új osztálytársaikat maszkban; nehezen hallják őket; és nem biztosak benne, hogy egymást jól hallják; és különösen az ebédidő ejti őket tájékozatlanságba, mert akkor minden gyerek leveszi a maszkot. Hirtelen teljesen új embereknek tűnnek. Általában a gyerekek jól szoktak barátkozni, de ez a zűrzavar nyugtalanságot okoz nekik.

“Még a felnőttek számára is nehéz felismerni az arcokat a maszkokban” – mondja Changhong Liu, az angliai Bournemouth Egyetem pszichológusa, aki az arcfelismerést tanulmányozza. Elmondta, hogy az emberek az arcokat holisztikusan dolgozzák fel, az összes vonást együttesen veszik figyelembe – ami lehetetlen, ha néhány vonást maszk vagy akár napszemüveg takar. És körülbelül 14 éves korukig a gyerekek arcfelismerő képességei még mindig fejlődnek.

A fiatal diákok maszkolásának hátrányai valósak.

Vinay Prasad, hematológus és onkológus, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem epidemiológia és biostatisztika docense az alábbiakat mondja a témában.

“A tudósoknak kötelességük az őszinteségre törekedni. És azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a gyerekeknek kell-e maszkot viselniük az iskolákban – különösen az óvodákban és az általános iskolákban -, a következőket állapítom meg: A kötelező maszkviselésre vonatkozó irányelvek lehetséges oktatási ártalmai – legalábbis jelenleg – sokkal szilárdabban megalapozottak, mint a COVID-19 iskolai terjedésének megállításában rejlő lehetséges előnyök. Ahhoz, hogy igazolni tudjuk az iskolások folyamatos maszkolásának folytatását – amelynek végét nem látjuk -, be kell bizonyítanunk, hogy a maszkok előnyösek a gyermekek számára, és hogy milyen életkorban. Azoknak az államoknak és közösségeknek, amelyek a biztonság kedvéért maszkolási politikát fontolgatnak, fel kell ismerniük, hogy a túlzott óvatosságnak ára van, míg az előnyök bizonytalanok.

A legtöbb egészséges felnőtt számára a nyilvános beltéri környezetben a maszkok csak kisebb kellemetlenségeket jelentenek. A gyermekek azonban – akiknél még az aggasztó Delta-változatos hullám közepette is jóval kisebb arányban fordul elő a COVID-19 súlyos következménye, mint az idősebb korosztályoknál – más szükségletekkel és sebezhetőséggel rendelkeznek, mint a felnőttek. A korai gyermekkor az a döntő fontosságú időszak, amikor az emberek kulturális, nyelvi és szociális készségeket fejlesztenek, beleértve azt a képességet, hogy felismerjék az érzelmeket mások arcán. A barátokkal, szülőkkel és gondozókkal való társas interakciók szerves részét képezik a gyermekek növekedésének és jólétének elősegítésének.”

“Nincs tudományos konszenzus az iskolások számára kötelező maszkolási szabályok bölcsességéről.”

“A gyermekeket egy másik gyakorlati okból is nehéz megvédeni a koronavírusnak való teljes kitettségtől: A kisgyerekek babrálnak a maszkokkal.”

“Számos tanulmány alátámasztja annak fontosságát, hogy a csecsemők lássák a gondozók arcát, és a COVID-19 megjelenése előtt számos amerikai szakmai szervezet, köztük az AAP is határozottan egyetértett ezzel.”

“Az iskolai maszkkövetelmények előnyei magától értetődőnek tűnhetnek – segíteniük kell a koronavírus megfékezésében, igaz? -, de ez nem biztos, hogy így van. Spanyolországban a 6 éves és idősebb gyerekeknél maszkokat használnak. Egy ottani tanulmány szerzői minden életkorban megvizsgálták a vírus terjedésének kockázatát. Ha a maszkok nagy előnyökkel járnának, akkor az 5 évesek körében az átviteli arány sokkal magasabb lenne, mint a 6 évesek körében.

Az eredmények nem ezt mutatják. Ehelyett azt mutatják, hogy a legfiatalabb gyermekek körében alacsony átviteli arányok az életkor előrehaladtával folyamatosan növekedtek, ahelyett, hogy az arcot eltakaró követelmény hatálya alá tartozó idősebb gyermekek esetében meredeken csökkentek volna. Ez arra utal, hogy az iskolai maszkolás nem nyújt jelentős előnyt, sőt, talán egyáltalán nem is nyújt. Ennek ellenére sok tisztviselő inkább megkettőzi a maszkolási kötelezettséget, mintha az alapvető politika helyes lenne, és csak az emberek vallottak volna kudarcot.”

“Mielőtt korlátoznák a személyes emberi kapcsolatok mennyiségét, amelyet a gyermekek ébren töltött óráik nagy részében tapasztalnak, a politikai döntéshozóknak élesen tudatában kellene lenniük annak, hogy mit veszíthetnek a gyermekek. Sajnos a gyermekekre vonatkozó iskolai maszkkövetelmények hátrányait nehéz volt szisztematikusan felmérni, mivel a mostani világjárványig az arcot eltakaró irányelveket korábban soha nem alkalmazták ennyi gyermekre ilyen hosszú időre. A hosszú távú eredményekről nem lehet longitudinális vizsgálatokat végezni, mivel nincsenek olyan gyermekek a korábbi generációkból, akiket vizsgálni lehetne.”

“A kisgyermekek iskolai maszkolásának kötelezővé tételét támogató bizonyítékok a legjobb esetben is csak töredékesek. A bizonyítatlan ajánlások túlértékelésével az a probléma, hogy az emberek elfordulhatnak a megalapozott ajánlásoktól.”

2020 márciusának közepén kevesen érvelhettek az ellen, hogy az óvatosság oldalára álljunk. Közel 18 hónappal később azonban tartozunk annyival a gyerekeknek és szüleiknek, hogy megfelelően válaszoljunk a kérdésre: A gyerekek iskolai maszkolásának előnyei meghaladják-e a hátrányait? Az őszinte válasz 2021-ben is az marad, hogy nem tudjuk biztosan.

A gyermekek részére

Íme néhány jókívánság, üzenet és idézet, amelyet elküldhetsz szeretteidnek a Gyermek Jogainak Világnapja alkalmából:

“Minden gyermek azzal az üzenettel érkezik, hogy Isten még nem csüggedt el az embertől.” – Rabindranath Tagore
“Nincs élesebb leleplezése egy társadalom lelkének, mint ahogyan a gyermekeivel bánik.” – Nelson Mandela
“Áldozzuk fel a mát, hogy gyermekeinknek jobb holnapjuk legyen.” – A. P. J. Abdul Kalam

Ezen a napon ünnepeljük mindannyian gyermekeink ártatlanságát és tisztaságát. Hagyjuk, hogy minden lehetséges módon értékesnek érezzék magukat, mert ők a jövőnk.
Bárki életének legédesebb időszaka a gyermekkor. Nagyon boldog Gyermek Világnapot kívánok a világ minden gyermekének. Töltsétek ezt a napot korlátlan szórakozással!
Boldog Gyermekek Jogainak Világnapját kívánok! Nőjetek fel, hogy jobb emberekké váljatok, mint mi. Minden jót kívánok nektek ezen a napon!

A gyermekkor nem egy verseny, hogy a gyermek milyen gyorsan tud olvasni, írni vagy számolni. A gyermekkor egy kis időablak arra, hogy minden egyes gyermek számára megfelelő ütemben tanuljon és fejlődjön, élvezze a tiszta levegőt és a környezetet, láthassák egymás és a felügyeletükkel, tanításaikkal megbízott emberek arcát. Joguk van ahhoz, hogy ne kelljen félelembe élniük.

Rampasek, László A.