Alexandra Paul – Egyszer megáll a világnépesség növekedése

Egyszer megáll a világnépesség növekedése. Az egyetlen kérdés, hogy hogyan. Azért fog megállni, mert elharapózik az éhezés, a betegség, vagy a megmaradt erőforrásokért vívott háborúk… vagy azért áll meg, mert az emberek a kisebb család mellett döntenek. És kisebb családok alatt egygyermekes családokat értek.

Alexandra Paul - Egyszer megáll a világnépesség növekedése | ClimeNews

Az előadóról:
Annak idején a Christine volt az első ismertebb filmje, a Baywatch után pedig a Melrose Place-ben kapott komolyabb szerepet. A kétezres években is foglalkoztatták, rengeteg tévéfilm mellett olyan sorozatok egy-egy epizódjában is megjelent, mint a Kémcsajok vagy a Mad Men – Reklámőrültek. Keményen atletizál, 1997-ben az Ironman triatlont is teljesítette, de még 2012-ben is bevállalta, hogy hat óra alatt leúszik körülbelül húsz kilométert.

Ajánló gondolatok az előadásból:
Valójában a leggyorsabb és leghatékonyabb módja… a világnépesség stabilizálásának, hogy iskolába küldjük a lányokat, és hogy lehetőségeket biztosítunk a nőknek. Ha mindenkinek biztosítjuk a fogamzásgátlás emberi jogát; annak eszközeit, és a kapcsolódó tudást. És ezek jó dolgok. És a kultúránkban hangsúlyoznunk kell az egygyermekes család előnyeit, hogy az emberek maguk válasszák, hogy kevesebb gyerekük legyen.

Most a túlélésünk érdekében lassabban kell szaporodnunk, és át kell alakítanunk a kultúránkat, hogy felismerjük az egygyermekes családok előnyeit.

Igen, amikor a népesség csökken, a gazdaság megszenvedi. De kevésbé, mintha elfogyna az olaj, az élelmiszer, vagy a víz. A népességnövekedésnek valamikor meg kell állnia, szóval miért ne állítsuk meg most?

Ahhoz, hogy mindenkinek minőségi élete legyen, az emberi népességnek le kell csökkennie. (egygyermekes családok esetén magától csökkenne). És úgy gondolom, egészen kétmilliárdig le kell csökkennie. Ami radikálisnak hangzik, mert ma 7 milliárdan vagyunk a bolygón, de igazából mindössze 80 évvel ezelőtt ennyi volt a népesség.

Az egy, egy szép szám. És ne féljünk beszélni a túlnépesedésről, mert nem a jogok elvételéről szól, hanem jogok és lehetőségek biztosításáról nők, gyermekek, és jövő generációk számára.

És végül, legyünk a megoldás része! Válasszuk mától azt, hogy magunk is legföljebb egy gyermeket nemzünk.

Videóátirat:

Láttam azokat a TV-reklámokat, azokkal az éhező gyerekekkel Afrikában, akik üresen bámultak a kamerába, azokkal a szomorú szemekkel, és felfúvódott gyomorral.

Hatodik osztályban a vidámság klubot vezető tanár, Mr. Collins, kérte, hogy változtassuk meg a szöveget a dalban, amit énekeltünk… erről:

“hárommilliárd ember a világban…”

erre: “négymilliárd ember a világban”.

Ez engem sokkolt. Nem tudtam elhinni, hogy ekkora a népesség. És az még jobban sokkolt, hogy úgy tűnt, az osztályban ez senkit nem zavart ez a dolog.

Pár nappal később azt mondtam a barátomnak, Suzy-nak, hogy mivel úgy tűnik, túl sok ember van a világban, hogy az megbirkózhasson vele, nekem nem lesz gyerekem.

Erre rámnézett, és azt felelte, neki három lesz.

Elég egyedül éreztem magam a gondolataimmal kapcsolatban. És harminchét évvel később még mindig eléggé egyedül érzem magam, és még mindig sokkol, hogy nem zavar több embert a népességrobbanás.

Úgy gondolom, ez azért lehet, mert mint faj, úgy döntöttünk, erről nem beszélünk, inkább a szőnyeg alá söpörjük.

Szóval azért vagyok itt, hogy előhúzzam a szőnyeg alól.

A modern ember nagyjából 200 000 éve jelent meg. És 1850-re olyan sikeresen szaporodtunk, hogy addigra egymilliárd ember volt ezen a bolygón.

Szóval 200 000 évbe telt elérni az egymilliárdot ezen a Földön. A következő milliárd 100 éven belül jött. Tehát 200 000 év egymilliárdig, majd mindössze 100 év a következő milliárdig, ma pedig már kb. 12 évente 1 milliárddal növeljük a bolygó népességét. És 2011-ben a világnépesség elérte a 7 milliárdot.

Namost, ez az ugrás a népességnövekedés gyorsaságában… a fejlődésnek köszönhető a mezőgazdaság és az orvoslás terén.

Mert fajként egy evolúciós sikersztori vagyunk… A legrátermettebbek túlélés – hát mi aztán túléltünk!

Egyúttal egy vallási sikersztori is vagyunk… szaporodtunk és sokasodtunk.

De most meg kell állnunk. Különben ez lesz a bukásunk oka.

Csak hogy érzékeltessem, milyen gyorsan nő a népesség, Bangladesben volt egy hurrikán, ami 139 ezer életet követelt. Vajon mennyi ideig tartott Bangladesnek, hogy pótolja az elhalálozottakat 139 ezer születéssel?

Két és fél hétbe.

Namost, a világnépesség csupán 1%-kal nő évente. Ami talán nem tűnik soknak, de… 7 milliárd egy százaléka valójában egy hatalmas szám. Azt jelenti, hogy minden egyes nap… kétszázhúszezer emberrel nő a világnépesség.

Minden nap.

És ez nem fenntartható.

Ami azt jelenti, hogy egyszer megáll a világnépesség növekedése. Az egyetlen kérdés, hogy hogyan.

Azért fog megállni, mert elharapózik az éhezés, a betegség, vagy a megmaradt erőforrásokért vívott háborúk… vagy azért áll meg, mert az emberek a kisebb család mellett döntenek.

És kisebb családok alatt egygyermekes családokat értek.

Ez az a pont, ahol az emberek elkezdenek idegeskedni… a túlnépesedésről való beszélgetés kapcsán. Mert félnek, hogy el akarom venni a gyermeknemzési jogukat.

De nem akarom elvenni emberek jogait, én jogokat akarok biztosítani az embereknek. Az emberek arra való kényszerítése, hogy kevesebb gyerekük legyen, nem működik.

Valójában a leggyorsabb és leghatékonyabb módja… a világnépesség stabilizálásának, hogy iskolába küldjük a lányokat, és hogy lehetőségeket biztosítunk a nőknek. Ha mindenkinek biztosítjuk a fogamzásgátlás emberi jogát; annak eszközeit, és a kapcsolódó tudást.

És ezek jó dolgok.

És a kultúránkban hangsúlyoznunk kell az egygyermekes család előnyeit, hogy az emberek maguk válasszák, hogy kevesebb gyerekük legyen. Mert évezredeken át azzal traktáltak minket, hogy a nagy család boldog család, és hogy az egyke gyerekek magányos gyerekek.

A párokat, mint magam és a férjem, Ian, akik úgy döntöttek, hogy nem lesz gyermekük, gyermektelennek hívják gyermekmentes helyett.

Engem pedig számtalanszor azzal vádoltak, hogy önző vagyok, mert úgy döntöttem, hogy nem lesz gyermekem. Ennek lett volna értelme addig, amíg fontos volt, hogy szaporodjunk a túlélésünk érdekében. De most a túlélésünk érdekében lassabban kell szaporodnunk, és át kell alakítanunk a kultúránkat, hogy felismerjük az egygyermekes családok előnyeit.

Mert jelenleg a legtöbbünk csak a negatívumokat látja.

Például amikor egy ország népessége csökken, a médiában gazdasági jajveszékelés folyik. Mert a kapitalizmus az örökké tartó növekedésen alapul. A kapitalizmus egyre több fogyasztót igényel. Szóval igen, amikor a népesség csökken, a gazdaság megszenvedi. De kevésbé, mintha elfogyna az olaj, az élelmiszer, vagy a víz, mert 10 milliárd ember lett a Földön pár évtizeden belül, amit az ENSZ jósol (bár figyelmen kívül hagyja az erőforrások fogyását).

Most talán azt gondolod, hogy ok, ez a népesedés-téma nyugtalanítónak tűnik, de szaporodjunk csak ugyanúgy, mert okosak vagyunk, meg képzettek, meg TED-előadásokat nézünk, és megengedhetjük magunknak a sok gyereket, meg talán pont az utódunk menti meg a világot (már ha lesz még mit).

Még az anyukám is azt mondja:

Ó, Alexandra, olyan jó anya lettél volna, a gyermekeid pedig csodálatosak lettek volna…

és talán csodálatosak lettek volna… ugyanakkor pazarlóak is lettek volna. Mert egy észak-amerikai 32-szer több erőforrást használ, mint egy fejlődő országbeli, így még fontosabb, hogy kisebb családjaink legyenek. Például egy USA állampolgár átlagosan 650 liter vizet használ naponta, míg egy átlagos afrikai mindössze 20 litert használ naponta.

És a különbség nem csak a szegény országokkal összehasonlítva szembeötlő. Itt az USA-ban kétszer annyi energiát használunk, mint egy francia, vagy angol, vagy japán.

Szóval igen, sok olyan ország van, aminek magasabb a termékenységi rátája, de mindannyiunknak az egygyermekes családra kell törekednie, különösen azoknak, akik itt élnek, a fejlett országokban.

Talán azt gondolod, ne aggódj, Alexandra, a technológia úgyis megment minket… És igen, talán ki tudnánk húzni néhány plusz évet az erőforrásainkkal… az új találmányok és technológiák miatt. De még ha tudnánk is etetni és elszállásolni 14 milliárd embert, milyen lenne az életük?

Úgy értem, a népességnövekedésnek valamikor meg kell állnia, szóval miért ne állítsuk meg most? Ahelyett, hogy reménykedünk, hogy valamilyen találmány, vagy technológia majd megment minket, ami most még nem is létezik, és nem is biztos, hogy működik.

Szóval ahhoz, hogy mindenkinek minőségi élete legyen, az emberi népességnek le kell csökkennie. (egygyermekes családok esetén magától csökkenne)

És úgy gondolom, egészen kétmilliárdig le kell csökkennie.

Ami radikálisnak hangzik, mert ma (több mint) 7 milliárdan vagyunk a bolygón, de igazából mindössze 80 évvel ezelőtt ennyi volt a népesség.

Szóval változtassuk meg a gondolatainkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan néz ki az ideális család. Az egy egy szép szám. És ne féljünk beszélni a túlnépesedésről, mert nem a jogok elvételéről szól, hanem jogok és lehetőségek biztosításáról… nők, gyermekek, és jövő generációk számára.

És végül, legyünk a megoldás része! Válasszuk mától azt, hogy magunk is legföljebb egy gyermeket nemzünk.

Köszönöm.

A hatvanas években nőttem fel... - Alexandra Paul | ClimeNews

Load More

Forrás: TEDxTopanga
Feliratfájlt fordította: Kántor Sztella Nóra


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.