Az éghajlati válság nem egy téma, hanem – a demokráciához és az emberi jogokhoz hasonlóan – minden téma egyik dimenziója. Az éghajlati újságírás ezért nem korlátozódik egyes eseményekre, és nem történhet kizárólag szűk osztályvezetői és joghatósági határok között.
Az éghajlati újságírás interdiszciplináris módon támaszkodik a társadalom- és természettudományok eredményeire, szem előtt tartja az egyéb ökológiai válságokat, például a fajok kihalását, és a legjobb kutatásokból indul ki. A válság sürgősségére való tekintettel az éghajlati újságírás konstruktív módon mutat rá a megoldásokra, és kritikusan értékeli azokat, hogy elősegítse a megalapozott demokratikus vitát.
Az éghajlati újságírásnak támogató struktúrákra van szüksége. A kiadók és a műsorszolgáltatók több szinten is felelősséggel tartoznak: képzést és oktatást kell biztosítaniuk szerkesztőségük számára, és el kell válniuk a fosszilis tüzelőanyagoktól és az azokkal kapcsolatos reklámoktól.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség háborúkat és konfliktusokat gerjeszt. Az éghajlati újságírás ezt átláthatóvá teszi, és utakat mutat a globális éghajlati igazságosság felé. Rávilágít a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és az éghajlati válság hatásaira a származás, a vagyon, a nemek és más demográfiai jellemzők mentén.
A rövid távú gazdasági érdekek veszélyeztetik az emberiség és a természet közép- és hosszú távú érdekeit. Az éghajlati újságírás elkerüli a “hamis egyensúlyt”, és leleplezi az egyének, vállalatok és szervezetek kitérő és megtévesztő taktikáit.
Az éghajlati válságot az ember okozza. A globális felmelegedés korlátozásához azonnal alapvető változtatásokra van szükség életmódunkban és üzleti tevékenységünkben. A globális észak történelmi felelősséget visel az éghajlati válságért a gyarmatosítás és gazdaságának növekedési paradigmája miatt. A klímaújságírás elismeri ezt, és szembesíti a felelősöket azzal, hogy visszafordíthatatlan katasztrófába sodorják a világot, ha nem cselekszenek határozottan az elkövetkező években.
Az éghajlati újságírás világossá teszi, hogy az éghajlati válság a demokráciát és az alapvető jogokat is fenyegeti. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény és a német szövetségi alkotmánybíróság 2021-es “éghajlatvédelmi döntése” vezérelvek és védőkorlátok az éghajlati újságírás számára. A német szövetségi államok sajtótörvényeivel és az alkotmánnyal együtt ez kötelez bennünket a klímaújságírásra.
Ennek fényében a klímaújságírás – a nyilvánosság felvilágosításával – hozzájárul egy egyértelmű etikai és ökológiai célhoz: a bolygón élő valamennyi élőlény életalapjának megőrzéséhez.
2022. április
Forrás: Netzwerk Klimajournalismus
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…