A történelem tanulságai szeptember elejéről

1666. szeptember 2 – 5.: Hajnalban tűz ütött ki Londonban a Puding utcai sütödében. A helyszínre érkező polgármester a szokásos napi tűzesetek egyikének vélte,

ezt még a nő is le tudná pisilni

nyilatkozattal távozott. A zsúfoltan épült Londonban a száraz meleg szélben négy nap alatt 13 ezer lakóház, 87 templom és számos középület égett le.

Wenceslaus Hollar (1607 Prága – 1677 London) cseh metszetkészítő, aki 1637-től élt London egy óratornyában s negyven éven át készítette apró részletekig pontos látképeit a városról, megörökítette a tűzvészt is.

London története kicsiben az emberi túlnépesedés és környezetszennyezés okozta katasztrófák története is. A várost Kr. u. 43-ban alapították a terjeszkedő római hódítók kereskedőközpontként. Kegyetlenkedéseik miatt az elnyomottak 60-ban fellázadtak Boudica királynő vezetésével, Tacitus szerint 70 ezer ember halt meg, Londont felégették. A rómaiak leverték a lázadást, 80-ra újjáépítették és várfallal vették körül a várost. A birodalom hanyatlásával 410-ben elhagyták.

A XII. századra Anglia legnagyobb, 20 ezres városa lett, majd másfél évszázad alatt megnégyszereződött a lakosság a római várfalak közt (még a fahídra is házak épültek). Noha 1345-től már büntették a szemétlerakást és fizetett takarítók és szemetesek dolgoztak (az éjjeliőrök pedig ürítették a köz-pöcegödröket), a zsúfolt London a patkányok és bolhák paradicsoma, a Temze pedig szennyvízcsatorna lett. A lakosság mégis ezt itta, ritkán mosakodtak és váltottak ruhát (pedig abban is aludtak), a testszag és a mészárszékek, ipari műhelyek bűze rátelepedett a városra (még a király is az elviselhetetlen bűzre panaszkodott). Népbetegség volt a vérhas és a bélférgek. Nem csoda, hogy a 80 ezres lakosság fele meghalt az 1348-as nagy pestisjárványban. Ennek ellenére még félezer év telt el a csatornázásig.
A város csak kétszáz év múlva érte el újra a 80 ezres létszámot, de aztán egy újabb évszázad alatt meghatszorozódott, félmilliós lett, ami közrejátszott a polgárháború kitörésében 1642-ben. I. Károly kivégzése után Cromwell és a puritánok köztársasága lerombolta a színházakat (köztük a 3 és fél ezres befogadóképességű Globe-ot, ahol Shakespeare darabjai megtestesültek), eltörölte a Karácsonyt, megszigorította a női öltözködést és viselkedést, betiltotta a táncot és a sportot. 1660-ban visszaállították a monarchiát, de a politikai változások nemigen érintették a környezetszennyezést és a közegészségügyet. 1665 májusban újra pestisjárvány tört ki, az év végére a félmilliós lakosság ötöde meghalt.

1894: Budapesten rendezték a VIII. Nemzetközi Közegészségi és Demográfiai Kongresszust szept. 1-től 9-ig.

(1872-től szervezték meg Brüsszel, Párizs, Torinó, Genf, Hága, Bécs helyszíneken, 1891. aug. 10-17-ig pedig Londonban.) Dr. Gerlóczy Zsigmond titkár 325 oldalas kötetben adta ki a jelentést a kongresszus tudományos munkálatairól.

A fővárosban dúló 1892 őszi kolera járvány miatt kicsit késve indult 83 fős szervezőbizottság 19 közegészségi és 7 demográfiai szakosztályhoz a megtárgyalandó kérdéseket magyar, német, francia és angol nyelven összesen 12 ezer példányban küldte szét a tudományos világnak. Ennek eredményeként 745 közegészségi és 122 demográfiai előadást tartottak és 15 ill. 7 határozatot hoztak. A demográfia témája itt kezdett fölerősödni.
A kongresszusnak 2240 férfi és 317 nő résztvevője volt. Elfogadták, hogy azok a nők, akik tudományos címmel bírnak, ugyanolyan feltételek mellett vehetnek részt a kongresszuson, mint a férfiak. Megtiltották a politikai és vallási vitát.

A kongresszus ajánlásaiból:
– Mivel a munkahelyi balesetek több mint felét tömény szesz okozza, ezeket jelentősen meg kell drágítani, a sört viszont olcsóbbá tenni.
– A prostitúciót szabályozni kell. A nemi betegségeket ingyen kell kezelni, akár adóemeléssel is az ilyen kórházak költségeit elő kell teremteni. A népet fel kell világosítani a szifiliszről stb.
– Be kell vezetni a munkavédelmi oktatást, mert nagyon sok a munkahelyi sérülés.
– A gyermekhalandóság és a népszámlálás statisztikáját, valamint a személyazonosság jegyeit nemzetközileg egységesítsék.
– A közegészségügy legyen kötelező tantárgy a főiskolákon és legyenek iskolaorvosok.
– A következő kongresszus (3, de legföljebb 5 év múlva) helye Madrid.

A kongresszus szept. 2-án síremléket avatott Semmelweis Ignácnak, akinek hamvait a család hazahozatta. „A mit az elmult kor vétett ellened, ime jóvá igyekszünk tenni legjobb akaratunkkal. Nemcsak tanitványaidnak három nemzedéke állja körül kegyelettel és hálás érzéssel sírodat, – a világ minden részéből idezarándokoltak a tudományos búvárlat képviselőinek legjobbjai, hogy a hála és elismerés koszorúját tegyék le nyugvó helyedre.”

A történelem legnagyobb tanulsága, hogy az emberek nem vonják le a történelem tanulságait. Reméljük ez a kis napi időutazás sokat segít ezen.

Forrás: BOCS Magazin