A világ az éghajlati “szakadék” szélén áll

ENSZ főtitkár: A világ az éghajlati “szakadék” szélén áll, mivel a hőmérséklet-emelkedés folytatódik.

A világ az éghajlati "szakadék" szélén áll | ClimeNewsWMO/Gonzalo Bertolotto | Jéghegyek az antarktiszi Bellingshausen-tengerben.

A Föld hőmérséklete továbbra is töretlenül emelkedik, 2020 az eddigi három legmelegebb év egyike lesz, miközben a szélsőséges időjárási események a COVID-19 járvánnyal együtt milliókat érintenek.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kiemelt jelentése szerint a Globális Éghajlat Helyzetéről szóló jelentés szerint a globális átlaghőmérséklet 2020-ban mintegy 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet.

Ez a szám “veszélyesen közel van” ahhoz az 1,5 Celsius-fokos határértékhez, amelyet a tudósok az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében szorgalmaznak.

A 2015 óta eltelt hat év volt a legmelegebb, és az idén kezdődött évtized volt a valaha volt legmelegebb.

“A szakadék szélén állunk” – mondta António Guterres főtitkár az eredményeket bejelentő sajtótájékoztatón.

A WMO szigorú figyelmeztetése a héten tartandó, Joe Biden amerikai elnök által összehívott virtuális klímacsúcs előtt hangzott el, amelynek célja, hogy ösztönözze az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a világ összes nemzete által elfogadott, 2015-ös történelmi jelentőségű párizsi megállapodásban foglalt célok teljesítésére irányuló erőfeszítéseket.

A főtitkár sajtótájékoztatója a “Globális éghajlat 2020-as helyzetéről szóló jelentés” bemutatására

A világ az éghajlati "szakadék" szélén áll | ClimeNewsUN Photo/Eskinder Debebe | António Guterres főtitkár bemutatja a globális éghajlat 2020-as helyzetéről
szóló jelentést az ENSZ New York-i székhelyén.

Ez valóban sorsdöntő év az emberiség jövője szempontjából… kötelezzük el magunkat, hogy cselekedjünk az éghajlat stabilizálása és a természet elleni háború befejezése érdekében – ANTÓNIO GUTERRES

[Forrás: UN.org 19 April 2021]

Üdvözlöm a sajtó minden képviselőjét.
Ez egy ijesztő jelentés.
A világ minden vezetőjének és döntéshozójának el kell olvasnia.
2020 példátlan év volt az emberek és a bolygó számára. A COVID-19 világjárvány uralta.

Ez a jelentés azonban azt mutatja, hogy 2020 a szélsőséges időjárási és éghajlati katasztrófák másik példátlan éve volt.

Az ok egyértelmű.

Az antropogén éghajlatváltozás – az emberi tevékenység, az emberi döntések és az emberi ostobaság által okozott éghajlati zavarok.

A hatások katasztrofálisak.

A jelentésben szereplő adatoknak mindannyiunkat riasztaniuk kell.

2020-ban 1,2 Celsius-fokkal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időkben. Veszélyesen közeledünk a tudományos közösség által meghatározott 1,5 Celsius-fokos határértékhez.

A szakadék szélén állunk.

A 2015 óta eltelt hat év volt a legmelegebb a feljegyzések szerint. Júniusban az oroszországi Verhojanszkban a hőmérséklet elérte a 38 Celsius-fokot, ami a legmagasabb feljegyzett hőmérséklet az Északi-sarkkörtől északra. A főbb üvegházhatású gázok koncentrációja tovább emelkedett. A szén-dioxid koncentrációja új csúcsra emelkedett – 410,5 ppm-re. Ez 148 százalékos növekedést jelent az iparosodás előtti szinthez képest. A trópusi ciklonok száma 2020-ban világszerte az átlagosnál magasabb volt. Összesen 98 trópusi vihart neveztek el. Ezt főként az Atlanti-óceán északi részén tapasztalható nagy aktivitás okozta, amely több mint kétszerese volt a hosszú távú átlagnak, és abszolút rekordot jelentett.

Az Egyesült Államokban a széles körű szárazság a valaha mért legnagyobb erdőtüzeket okozta Kaliforniában és Coloradóban. Brazíliában a szárazság súlyos erdőtüzeket okozott a Pantanal vizes élőhelyen.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég éves minimális kiterjedése 2020 szeptemberében a második legalacsonyabb volt az eddigi feljegyzések szerint. A grönlandi jégtakaró 152 milliárd tonna jeget veszített 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között. Az Antarktisz jégvesztesége is nőtt. És ennek következtében a tengerszint emelkedésének üteme felgyorsul.

A kihívásunk tehát egyértelmű.

Az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak elhárítása érdekében a tudomány szerint a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti alapszinthez képest 1,5 fokon belülre kell korlátoznunk.

Ez azt jelenti, hogy 2030-ra a 2010-es szinthez képest 45 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, és 2050-re el kell érni a nettó nulla kibocsátást.

Nagyon messze vagyunk a céltól.

Az idei évnek a cselekvés évének kell lennie – az évnek, amikor mindent meg kell tennünk.

Számos konkrét előrelépést várok a novemberben Glasgow-ban megrendezésre kerülő COP26 előtt.

Először is, meg kell állapodnunk egy közös irányvonalban. Az Egyesült Nemzetek Szervezete egy olyan globális koalíciót szorgalmaz, amely elkötelezett a nettó nulla kibocsátás mellett, és amely minden országra, városra, régióra, vállalkozásra és pénzügyi intézményre kiterjed.

Másodszor, a következő 10 évnek az átalakulás évtizedének kell lennie. Az országoknak ambiciózus új, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat kell benyújtaniuk, amelyeket a Párizsi Megállapodás tervezett. A következő 10 évre vonatkozó éghajlat-változási terveiknek sokkal hatékonyabbnak kell lenniük.

Harmadszor, ezeket a kötelezettségvállalásokat és terveket konkrét azonnali intézkedésekkel kell alátámasztani. A COVID-19 helyreállítására fordított dollárbilliókat összhangba kell hozni a Párizsi Megállapodással és a fenntartható fejlődési célokkal.

A szennyező fosszilis tüzelőanyagok támogatását a megújuló energiára kell átcsoportosítani. A fejlett országoknak pedig élen kell járniuk a szén fokozatos kivezetésében – az OECD-országokban 2030-ig, máshol 2040-ig. Nem szabad új szénerőműveket építeni.

Az országoknak arra is törekedniük kell, hogy igazságos átmenetet biztosítsanak, ahol a lehetőségek meghaladják az elveszett munkahelyeket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a zöld átállással 25 millió munkahelyet lehet teremteni, és csak 7 millió munkahely szűnhet meg.

A fejlett országoknak teljesíteniük kell a fejlődő világ számára az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozást is, különösen az évi 100 milliárd dollárra tett ígéretet.

Az adományozóktól, valamint a multilaterális és nemzeti fejlesztési bankoktól származó összes éghajlat-politikai finanszírozás felének az alkalmazkodóképességre és az alkalmazkodásra kell irányulnia, a mai sokkal alacsonyabb, 20 százalékos szintről. Erre azért van szükség, hogy megvédjük társadalmainkat a katasztrofális időjárási és éghajlati jelenségektől, ezek olyan események, amelyek itt maradnak.

A legkiszolgáltatottabbak számára is meg kell könnyíteni a hozzáférést ezekhez a finanszírozási forrásokhoz.

Mint tudjuk, az éghajlatváltozás hatásai által leginkább sújtott népességeket más sebezhetőségi tényezők is jobban sújtják.

Az élelmiszerellátás bizonytalanságának 2014 óta tartó növekedését a konfliktusok, a gazdasági lassulás és az éghajlatváltozás okozza.

Az éghajlati hatásoknak leginkább kitett 20 országból tizenkettőben konfliktus volt.

Végezetül radikális változtatásokra van szükség az összes – állami és magán – pénzügyi intézmény részéről annak biztosítása érdekében, hogy mindenki számára fenntartható és rugalmas fejlődést finanszírozzanak, és eltávolodjanak a szürke és egyenlőtlen gazdaságtól

Először is számítok a fejlett országokra, hogy teljesítsék az éghajlat-politika finanszírozását, és ahogy említettem, a júniusi G7-csúcstalálkozón ígért évi 100 milliárd dollárt.

Ezután sürgetni fogom a G20-országokat, hogy vállalják fel a tágabb pénzügyi struktúra zöldebbé tételét, hogy foglalkozzanak az adóssággal és tegyék kötelezővé az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételt.

Ez valóban sorsfordító év az emberiség jövője szempontjából. Ez a jelentés azt mutatja, hogy nincs vesztegetni való időnk. Az éghajlati zavarok már itt vannak.

Arra kérek mindenkit, hogy vegye szívére e jelentés üzenetét.

Mindannyian kötelezzük el magunkat, hogy cselekedni fogunk az éghajlat stabilizálása és a természet elleni háború befejezése érdekében.

Köszönöm.

2021, a cselekvés éve

Az ENSZ vezetője hangsúlyozta, hogy 2021 “a cselekvés éve kell, hogy legyen”, és számos “konkrét előrelépésre” szólított fel, mielőtt az országok novemberben Glasgow-ban összegyűlnek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 26. konferenciájára (COP26).

“Az országoknak ambiciózus új, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat (NDC) kell benyújtaniuk, amelyeket a Párizsi Megállapodás tervezett. A következő 10 évre vonatkozó éghajlat-változási terveiknek sokkal hatékonyabbnak kell lenniük.”

Azt is sürgette, hogy az éghajlat-változási kötelezettségvállalásokat és terveket azonnali cselekvéssel kell alátámasztani, és hogy a többnyire gazdagabb országok által a hazai COVID-19 helyreállítására befektetett több billió dollárt összhangba kell hozni az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodással és a fenntartható fejlődési célokkal, valamint hogy a fosszilis tüzelőanyagokra irányuló támogatásokat a megújuló energiaforrásokra kell átcsoportosítani.

“A fejlett országoknak élen kell járniuk a szén fokozatos kivezetésében – 2030-ig az OECD-országokban, 2040-ig máshol. Nem szabad új szénerőműveket építeni” – hangsúlyozta Guterres.

Korai figyelmeztetés

A globális éghajlat helyzetéről szóló jelentés azt is megállapította, hogy az éghajlatváltozás hogyan ássa alá a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseket, az egymással összefüggő események kaszkádszerű láncolata révén, amely súlyosbíthatja a meglévő egyenlőtlenségeket, valamint felveti a visszacsatolási ciklusok lehetőségét, állandósítva az éghajlatváltozás romló körforgását.

Petteri Taalas, a WMO titkár-titkára figyelmeztetett, hogy az éghajlat “negatív tendenciája” a következő évtizedekben az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló erőfeszítésektől függetlenül is folytatódhat, és nagyobb mértékű alkalmazkodási beruházásokat sürgetett.

“A jelentés azt mutatja, hogy nincs vesztegetni való időnk. Az éghajlat változik, és a hatások már most is túl sokba kerülnek az embereknek és a bolygónak. Ez a cselekvés éve” – mondta, és felszólította az összes országot, hogy 2050-re vállalják a kibocsátás nullára csökkentését.

“Az alkalmazkodás egyik leghatékonyabb módja a korai előrejelző szolgálatokba és időjárás-megfigyelő hálózatokba való beruházás. Számos kevésbé fejlett ország megfigyelőrendszerei jelentős hiányosságokat mutatnak, és hiányoznak a legkorszerűbb időjárási, éghajlati és vízügyi szolgáltatások” – emelte ki.

A jelentés megállapításai

A WMO 2020-as jelentése megállapításai között szerepel, hogy a főbb üvegházhatású gázok koncentrációja 2019-ben és 2020-ban tovább emelkedett, a szén-dioxid koncentrációjának globális átlaga már meghaladta a 410 ppm-et (410 ppm), és további figyelmeztetés, hogy ha a koncentráció az előző évekhez hasonlóan alakul, akkor idén elérheti vagy meghaladhatja a 414 ppm-et.

A WMO azt is megjegyezte, hogy folytatódik az óceánok savasodása és oxigénhiányosodása, ami hatással van az ökoszisztémákra, a tengeri élővilágra és a halászatra, valamint csökkenti a légkörből származó szén-dioxid elnyelésére való képességét.

A világ az éghajlati "szakadék" szélén áll | ClimeNewsForrás: WMO – A globális éghajlat helyzete 2020-ban

Továbbá 2019-ben az óceánok hőszintje a valaha mért legmagasabb volt, és ez a tendencia valószínűleg 2020-ban is folytatódott, ahogyan a globális átlagos tengerszint-emelkedés is.

Sarkvidéki figyelmeztetés

A jelentés szerint az 1980-as évek közepe óta a sarkvidéki levegő felszíni hőmérséklete legalább kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a globális átlag, aminek “potenciálisan jelentős következményei” vannak nemcsak az északi-sarkvidéki ökoszisztémákra, hanem a globális éghajlatra is, például a permafroszt felolvadása miatt, amely metánt, egy erős üvegházhatású gázt juttat a légkörbe.

Ezenfelül 2020 július és október hónapokban rekordalacsony sarkvidéki tengeri jég kiterjedését figyelték meg, míg a grönlandi jégtakaró 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között mintegy 152 gigatonnányi jeget veszített.

Világszerte több helyen is szélsőséges időjárási eseményeket jegyeztek fel: heves esőzéseket és áradásokat, súlyos és hosszan tartó aszályokat, katasztrofális viharokat, valamint kiterjedt és hosszan tartó erdőtüzeket, például az Egyesült Államokban és Ausztráliában.

Forrás: UN News

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.