A gyermekek tanulási és nyelvi nehézségeit már korábban összefüggésbe hozták a zajszennyezéssel. Emellett mind gyermekek, mind felnőttek esetében megfigyelték, hogy a krónikus zaj a stressz-szintet mutató biomarkerek növekedéséhez vezethet. A fenti jelenségek mögött álló mechanizmusok feltárása azonban korántsem teljes. Mivel az énekesmadarak számítanak az emberi vokális tanulás és beszédfejlődés fő modellállatainak, a kutatók zebrapintyeken végezték a vizsgálatokat. A tudósok két fő kérdésre összpontosítottak: befolyásolja-e a valósághű közlekedési zaj a hangképzés tanulásának időzítését, megzavarja-e a tanulást, illetve a közlekedési zaj okoz-e stresszt a zebrapintyeknél?
Egy stresszt jelző hormon, a kortikoszteron esetében nem találtak magasabb szintet a nagyobb zajnak kitett madaraknál, mint a kontrollcsoport esetében. Az immunműködés viszont romlott a magasabb zajszintnél: a zajszennyezésnek kitett zebrapintyek képtelenek voltak normál immunválaszt adni, ez pedig kifejezett krónikus stresszhatásra utal. A zajnak kitett madarak jelentősen később, és akkor is rosszabbul sajátították el az éneket, mint a kontrollcsoportot képező társaik. Érdekesség, hogy mindez annak ellenére történt így, hogy ezek a madarak nem gyakoroltak kevesebbet társaiknál.
A kutatók szerint eredményeik azt sugallják, hogy a közlekedés zaja befolyásolhatja a madárénekek kulturális evolúcióját, mivel a zaj által okozott másolási hibák – miközben egymástól tanulnak a madarak – idővel felhalmozódhatnak. A magasabb hibaráták a zajnak kitett populációknál így alacsonyabb konformitáshoz vezethetnek, amíg nem érik el a genetikai korlátokat. A tanulási pontatlanságok és a hangképzés fejlődésének késése a zajszennyezett élőhelyeken elváló, elkülönülő vokális kultúrák létrejöttéhez járulhat hozzá. Mindezeknek a kondícióra gyakorolt hatásai, valamint a tanulási képesség megzavarásának egyéb következményei a jövő kutatási kérdései közé tartoznak.
Az eredmények összhangban vannak a gyermekeknél megfigyelt, zaj és hangképzés közötti összefüggésekkel. Arra utalnak, hogy a gyermekekhez hasonlóan a fiatal énekesmadarak is különösen sérülékenyek a zaj tekintetében, mivel az egy kritikus fejlődési szakaszban befolyásolhatja a tanulást. Bár a zajszennyezés azon keresztül is árthat a madárének pontos elsajátításának, hogy rontja a modellének hallhatóságát, illetve akadályozza a visszacsatolásokat, a kutatók szerint ennél többről van szó. A zaj stresszorként is hat, ami az immunrendszer működését is rontja. Ráadásul más kutatásokban azt találták, hogy a mesterséges zajnak kitett madaraknál kisebb méretet ér el az agy úgynevezett HVC (High Vocal Center) része, amely kulcsszerepet játszik a madárénekben. A zaj auditív agyfejlődésre gyakorolt, hasonló hatásai gyermekeknél nyelvi hiányosságokhoz, a beszéd megértésének problémáihoz vezethetnek. További kutatások tárgyát képezheti, hogy a zajszennyezés más modalitások, például a látás vagy a kemopercepció terén is memória- és tanulási gondokat okozhat-e.
Szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti közlemény:
Brumm, H., Goymann, W., Derégnaucourt, S., Geberzahn, N., & Zollinger, S. A. (2021). Traffic noise disrupts vocal development and suppresses immune function. Science Advances, 7(20), eabe2405.
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
