Sokan a világon nem tudják, hogy az európai energiaköltségek az elmúlt 10 hónapban robbanásszerűen megugrottak. Megdöbbentő, hogy mennyire rosszul jár az európai átlagember, aki csak az otthonát próbálja fűteni ezen a télen.
A Bloomberg jelentése szerint az európai háztartások most többet fizetnek az áramért és a földgázért, mint valaha. Még akkor is, ha a kormányok százmilliárdokat költenek arra, hogy megpróbáljanak segíteni a fogyasztóknak az energiahiányban.
És sajnos ez a helyzet az elkövetkező hónapokban csak rosszabb lesz. . .
Sok szakértő az orosz-ukrán háborút okolja – amely kulcsszerepet játszott. De ez csak a katalizátor volt, amely leleplezte Európa törékeny energiapolitikáját.
Ez azért van, mert az európai nemzetek – mint Németország, Olaszország, Svájc, Belgium – az évek során kiherélték magukat azzal, hogy saját energiatermelésüket leállították. Most pedig rossz keresleti helyzetbe kerültek, mivel az orosz energia – amely 2021-ben az Európai Unió (EU) gázfogyasztásának közel felét biztosította – visszaszorul.
És ezt egyetlen más ország sem érzi jobban, mint Németország, amely március óta a legsúlyosabban szenved az uniós energiaválságtól.
Nos, sok tényezőre vezethető vissza.
De az egyik fő ok a 2011 utáni globális atomenergia-program…
Hogy némi kontextust adjak, az egész 2011-ben kezdődött, amikor egy hatalmas szökőár sújtotta Japánt, és egy atomerőmű nagymértékű károkat szenvedett.
A híreket figyelve sokan az 1986-os csernobili olvadás óta a legsúlyosabb atomreaktor-válságként emlegették.
Sok vezető – különösen Németországban, az EU-ban és Japánban – azonnal elkezdte az “atomenergia-ellenes” menetrendet erőltetni. És az évek során ez az érzés csak erősödött.
2011 és 2020 között világszerte mintegy 48 gigawattnyi (GWe) nukleáris kapacitás szűnt meg. Ez összesen 65 reaktor leállításával vagy üzemidő-hosszabbítás nélkül történt.
Nem csoda, hogy az urán és a nukleáris ágazat lanyha piac (bear market) lett.
Most azonban – ahogy az energiaárak az egekbe szöknek – ezek a politikák visszatérnek a világ vezetőihez, akik azon fáradoznak, hogy visszafordítsák döntéseiket.
Így – az atomenergia új reneszánsza kezdődött…
Rampasek, László A.
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
