Az atomellenes politika irányt vált, méghozzá gyorsan.
Meg fogsz lepődni…
Sokan a világon nem tudják, hogy az európai energiaköltségek az elmúlt 10 hónapban robbanásszerűen megugrottak. Megdöbbentő, hogy mennyire rosszul jár az európai átlagember, aki csak az otthonát próbálja fűteni ezen a télen.
A Bloomberg jelentése szerint az európai háztartások most többet fizetnek az áramért és a földgázért, mint valaha. Még akkor is, ha a kormányok százmilliárdokat költenek arra, hogy megpróbáljanak segíteni a fogyasztóknak az energiahiányban.
És sajnos ez a helyzet az elkövetkező hónapokban csak rosszabb lesz. . .
Sok szakértő az orosz-ukrán háborút okolja – amely kulcsszerepet játszott. De ez csak a katalizátor volt, amely leleplezte Európa törékeny energiapolitikáját.
Ez azért van, mert az európai nemzetek – mint Németország, Olaszország, Svájc, Belgium – az évek során kiherélték magukat azzal, hogy saját energiatermelésüket leállították. Most pedig rossz keresleti helyzetbe kerültek, mivel az orosz energia – amely 2021-ben az Európai Unió (EU) gázfogyasztásának közel felét biztosította – visszaszorul.
És ezt egyetlen más ország sem érzi jobban, mint Németország, amely március óta a legsúlyosabban szenved az uniós energiaválságtól.
Hogyan jutottunk idáig?
Nos, sok tényezőre vezethető vissza.
De az egyik fő ok a 2011 utáni globális atomenergia-program…
Hogy némi kontextust adjak, az egész 2011-ben kezdődött, amikor egy hatalmas szökőár sújtotta Japánt, és egy atomerőmű nagymértékű károkat szenvedett.
A híreket figyelve sokan az 1986-os csernobili olvadás óta a legsúlyosabb atomreaktor-válságként emlegették.
A politikusok világszerte bekapták a horgot. . .
Sok vezető – különösen Németországban, az EU-ban és Japánban – azonnal elkezdte az “atomenergia-ellenes” menetrendet erőltetni. És az évek során ez az érzés csak erősödött.
Néhány példa:
- Japán szinte az összes atomreaktorát – 46-ot az 50-ből – felfüggesztette, és most is már csak kilenc működik.
- Németország 17 atomreaktorából 11-et véglegesen leállított 2011 óta – míg a maradék hatot 2022-ig le kellett volna kapcsolni.
- Az olasz kormány megígérte, hogy országuk “nem nukleáris” marad.
- a mind a meglévő atomerőművek leszerelését, mind az új építkezések betiltását.
- Belgium 2025-re tervezte az atomerőművekből való kiszállást.
2011 és 2020 között világszerte mintegy 48 gigawattnyi (GWe) nukleáris kapacitás szűnt meg. Ez összesen 65 reaktor leállításával vagy üzemidő-hosszabbítás nélkül történt.
Nem csoda, hogy az urán és a nukleáris ágazat lanyha piac (bear market) lett.
Most azonban – ahogy az energiaárak az egekbe szöknek – ezek a politikák visszatérnek a világ vezetőihez, akik azon fáradoznak, hogy visszafordítsák döntéseiket.
Így – az atomenergia új reneszánsza kezdődött…
Rampasek, László A.