2021. szeptember 24., Budapest – Közel kétéves kihagyás után több száz ember vett részt a budapesti klímasztrájkon szeptember 24-én. A Fridays For Future és az Extinction Rebellion Magyarország csoportjai a tüntetésen arra hívták fel a figyelmet, hogy klímaválság súlyosabb, mint korábban bármikor, mégis tétlenség jellemzi a döntéshozókat.
“Tizennyolc éves vagyok, és azt hallgatva nőttem fel, hogy az emberiség hogyan rombolja a környezetét” – mondta beszédében Kovács Valéria, a Fridays For Future aktivistája.
2021. szeptember 24-én világszerte, több mint 1500 helyszínen megrendezett Globális Klímasztrájk a klímaválságnak leginkább kitett emberek és területek témáját karolta fel. A nemzetközi eseményekhez csatlakozva a Fridays For Future Magyarország és az Extinction Rebellion Magyarország klímavédelmi csoportok tüntetést szerveztek Budapesten.
“Célunk felhívni a figyelmet arra, hogy gyökeres és rendszerszintű változásra van szükség, amely egyaránt figyelembe veszi a legújabb tudományos eredményeket, a természet és a biodiverzitás bonyolult rendszerét, és a felveszi a harcot a kiszolgáltatott csoportok gazdasági, társadalmi és politikai elnyomása ellen is.” – közölték a szervezők
A klímaválság problémája ugyanis súlyosabb, mint korábban bármikor, és a döntéshozók nem cselekednek érdemben. A természetet még mindig csak nyersanyagnak tekintik, bolygónk a rövidtávú érdekeknek rendelődik alá.
„Egy véges világban nem lehet végtelenül növekedni” – mondta beszédében Jordán Ferenc biológus.
A képviselők az állampolgárok megkérdezése nélkül vagy akarata ellenére döntöttek természetpusztító nagyberuházásokról. A helyi közösségek önállósága és önrendelkezése, az önkormányzatiság helyreállítása nélkül nincs zöld jövő, ahogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése nélkül sincs.
A szegénységben élők és marginalizált közösségek a leginkább kiszolgáltatottak a klímakrízis pusztító hatásainak, és a fenntartható gazdasági rendszerre való áttérés súlya is őket terheli a leginkább. A hajlék nélkül vagy lakhatási és energiaszegénységben élők különösen kitettek a szélsőséges időjárási jelenségeknek, miközben csekély jövedelmük egyre nagyobb arányát használják fel pusztán a létszükségletek előteremtéséhez. Számukra a jelenlegi rendszeren belül felkínált “fenntartható” alternatívák elérhetetlenek, kihívás a krízishez való alkalmazkodás is. A koronavírus-járvány, a klímaválság és a történelem korábbi válságai során a végletekig kizsákmányolt országok és a társadalom peremére szorult közösségek magukra maradtak.
Az Operától 5 órakor induló menethez több százan csatlakoztak, a tömeg nagyjából 6 órára ért a Kossuth térre. Az Országház előtt Kovács Valéria, a Fridays For Future aktivistája, Bari Judit, az Idetartozunk Egyesület munkatársa, és Jordán Ferenc, biológus mondtak beszédet.
„A szociális és környezeti problémák külön kezelését meg kell haladnunk, szükségünk van egy úgynevezett környezeti igazságosságot tárgyaló munkakeretre” – hangsúlyozta beszédében Bari Judit.
Udvaros Dorottya, színművésznő és Greenpeace-nagykövet rövid felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő országgyűlési választások döntő jelentőségűek a klímavédelem szempontjából, mégis mellőzött téma a politikai vállalásokban.
„A klímatudósok szerint 2032-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot. Nyolc. Tehát nyolc évünk maradt. A 2022-ben hatalomra kerülő kormány ennek az időszaknak a felében fog kormányozni. (…) Hatalmas felelősség vár azokra, akik Magyarországot vezetni fogják a következő években, ha alkalmazkodni akarunk a klíma-és ökológiai válság súlyosbodásával ránk váró ma még elképzelhetetlen változásokhoz” – hangsúlyozta.
Az eseményt az Esti Kornél Zenekar félórás koncertje zárta, ezzel is kifejezve kiállásukat az olyan társadalmilag fontos ügyek mellett, mint a klímaváltozás.
A Fridays For Future egy nemzetközi, alulról szerveződő mozgalom, amelynek célja a társadalom valamint a politikai és gazdasági döntéshozók figyelmének felhívása az ökológiai és klímavállságra. A mozgalmat egy svéd diáklány, Greta Thunberg indította útjára 2018-ban, azóta a világ több mint 150 országában volt klímatüntetés, és számos városban működnek egymástól független aktivista csoportok. A mozgalom erőszakmentes és pártpolitikától független, tüntetésekkel kíván nyomást gyakorolni a politikai és gazdasági szereplőkre. Ezenfelül számos előadás és beszélgetés során a társadalom tájékoztatása és a párbeszéd elindítása a cél. Az ökológiai katasztrófa jelenleg is zajlik, eltérő mértékben de már minden ember tapasztalhatja a saját életében a változásokat. A biodiverzitás csökkenése, a klímaváltozás, a környezetszennyezése beláthatatlan pusztítást végez az ökoszisztémában és így az emberiség életében is. A Fridays for Future mozgalom célja, hogy minden ember értesüljön a tényekről és a megoldási lehetőségekről és közösen cselekedve alakítsuk a jövőt.
Az Extinction Rebellion (röviden XR, magyarul Kihalás Lázadás) egy nemzetközi mozgalom, amely erőszakmentes polgári engedetlenséggel kíván radikális változást elérni az ökológiai katasztrófa és az emberi faj kihalásának elkerülése érdekében. Az Extinction Rebellion 2018 májusában jött létre az Egyesült Királyságban, azóta csoportjai szerte a világon megjelentek. Magyarországon az első XR sejt Budapesten jött létre 2019 februárjában.
Az Extinction Rebellion Magyarország azzal a céllal jött létre, hogy nyomást gyakoroljon a politikai és gazdasági döntéshozókra, amit alulról szerveződő, erőszakmentes közös cselekvésen keresztül akar elérni. Egy olyan jövőért küzd, ahol a természetre és a környezetre értékként tekintünk, amelyben nincs természeti és társadalmi kizsákmányolás, és amelyben az elnyomást felváltja az önrendelkezés és a részvételi demokrácia gyakorlata. A szervezet szerint változás csak a társadalmi igazságosságot szem előtt tartó cselekvés által érhető el.
Sajtónyilatkozat – Globális Klímasztrájk 2021.09.24.
Képek: Járdány Bence / Greenpeace
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
