Betonszilárd ötlet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

A beton a második legtöbbet használt anyag a Földön a víz után, és emiatt jelentős a környezeti hatása. Országként a kibocsátást tekintve a harmadik lenne Kína és az USA után.

De a beton valójában alacsony környezetterhelésű: tonnánként sokkal kisebb CO₂– és energia-kibocsátással egyéb anyagoknál, mint amilyen például a vas és acél, vagy akár a tégla. Ám az általánosan használt óriási mennyiség miatt kb. 8%-kal járul hozzá az ember által okozott CO₂-kibocsátáshoz.

A beton nélkülözhetetlen anyag. Szükségünk van rá otthonok, utak, hidak és gátak építéséhez. Tehát nem tudunk meglenni nélküle, de jelentősen csökkenthetjük a szénlábnyomát.

A betont a cement tartja össze. A ma használt cementet portlandcementnek hívják, amely mészkő és agyag keverékének együttes hevítésével készül 1450 Celsius-fok hőmérsékleten. De valójában a legtöbb CO₂-kibocsátás nem a hevítésből származik, hanem a mészkő, a kalcium-karbonát lebontásából, amely kalcium-oxiddá és szén-dioxiddá bomlik le.

Nem tudjuk teljesen nélkülözni ezt az összetevőt, mert semmi sem olyan hatékony, ha a dolgok egyben tartásáról van szó, de nagy részét pótolhatjuk egyéb, kisebb szénlábnyommal rendelkező anyagokkal. Sok munkatársunk keresi a megoldásokat. Itt Svájcban azt tapasztaltuk, hogy az agyagban nagyon reaktív anyagok keletkeznek, amikor kalcinálják, vagyis úgy 800 Celsius-fokig hevítik fel, ami lényegesen alacsonyabb a cementgyártáshoz szükséges 1450 foknál. De ami még fontosabb: nincs mészkőlebontásból eredő CO₂-kibocsátás. Ezután vesszük ezt a kalcinált agyagot, és adunk hozzá egy kis mészkövet – de ezúttal nem hevítjük, így nincs CO₂-kibocsátás – és némi cementet, és a mészkő, a kalcinált agyag és a cement e keverékét LC3-nak neveztük el.

Nos, az LC3 ugyanolyan tulajdonságokkal bír, mint a portlandcement. Ugyanazokkal a berendezésekkel és folyamatokkal állítható elő, és ugyanúgy használható, de akár 40%-kal is alacsonyabb a CO₂-kibocsátása. Ezt be is mutattuk egy, az indiai Jhansi közelében épített házon keresztül, ahol több mint 15 tonna CO₂-t takarítottunk meg, ami 30–40% a ma használt anyagokhoz viszonyítva.

Akkor miért nem használja már mindenki az LC3-at? Nos, a cement helyi anyag. A portlandcement elterjedtségének az az oka, hogy a Föld leggyakoribb anyagaiból állítják elő, és gyártható Indiában, az Egyesült Államokban, Etiópiában, szinte bárhol. Helyi viszonylatban kell az emberekkel együttműködve megtalálnunk az anyagok legjobb keverékét az LC3 előállításához. Indiában és Kubában már teljes körű kísérleteket folytattunk. Kolumbiában egy ezen a technológián alapuló termék néhány hónapja került kereskedelmi forgalomba, és Elefántcsontparton egy egész üzemet kalcinált agyagokra állítottak át. A világ legnagyobb cementgyártói közül jó pár szeretné bevezetni ezt néhány erőművében hamarosan.

Tehát lehetőség van arra, hogy a portlandcementet más anyaggal helyettesítsük – de ugyanolyan tulajdonságúval –, ugyanazokkal a folyamatokkal állítsuk elő, és ugyanúgy használjuk, azonban sokkal kisebb szén-dioxid-kibocsátással. Döntő fontosságú fellépnünk ezzel a klímaváltozás ellen, mivel gyorsan kivitelezhető, és igen nagy léptékben megvalósítható, évente több mint 400 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésének lehetőségével. Vagyis nem nélkülözhetjük a betont, de gyárthatjuk anélkül, hogy jelentős lenne a CO₂-kibocsátás.

Köszönöm.