Bezöldül a sarkvidék a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés miatt szinte teljesen átalakul az Északi-sarkvidék, a további olvadás pedig csak fokozza a globális felmelegedést. A növekvő hőmérséklet miatt olvad a permafroszt, így egyre több üvegházhatású gáz szabadul fel, amelyek miatt tovább melegszik a légkör. Ráadásul a jelenség miatt tömegével száradnak ki a tavak és egyre több a lápos terület. A Climate Now stábja ezúttal Nyugat-Szibériában nézett utána a klímaváltozás hatásainak.

A harmadik legmelegebb július volt az idei

Az egész világon a harmadik legforróbb júliuson vagyunk túl – csak 2016-ban és ‘19-ben volt melegebb – a hőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal magasabb az 1981 és 2010 közötti átlagnál.

Európa- szerte kissé összetettebb a kép. A Copernicus Klímaváltozási Szolgálat adatai alapján Spanyolországban és Portugáliában melegebb volt a korábbi júliusi átlaghőmérsékletnél. Az Egyesült Államokban és a skandináv térségben viszont pont, hogy hűvösebb volt. Az Északi-sarkvidék területén, Szibéria északi partvonalán gyakorlatilag folyamatosan melegebb volt.

Az idei júliusi hőmérséklet az 1981 és 2010 közötti időszakhoz viszonyítva.
Euronews / Coperniucs Climate Change Service implemented by ECMWF

A felmelegedést igazolja ugyanezen a térségen a tenger jégkoncentrációjáról készült térkép is. Szibéria északi részén jelentősen kisebb már a jégtakaró, mint amekkorára júliusban várható lett volna. Itt már szinte csak nyílt vizet találni – a jég elolvadt.

A tengerek jégkoncentrációja 2020 júliusában.
Euronews / Coperniucs Climate Change Service implemented by ECMWF

“A permafroszt már egy hónappal előrébb jár”

Az Euronews orosz tudósítója, Galina Polonskaya Nyugat-Szibériában keresett meg orosz tudósokat, hogy utánanézzen a helyzetnek. A Jamali Nyenyecföldön idén igen csak enyhe volt a tél, májusban ráadásul rekordméretű hőhullám is érkezett a régióba.

A Tomsk Állami Egyetem tudósa, Szergej Loiko azt kutatja, milyen mélyre kell ásni, hogy elérje a szilárd, fagyott talajt, azaz a permafroszt réteget: nos, a vártnál jóval mélyebbre. „A szokásos 40 centiméter helyett itt 55 centi mélyen van a fagyott a talaj. Ez a mélység általában a nyár végére, de inkább szeptember közepére jellemző. Szóval a permafroszt egy hónappal előrébb jár, őszre pedig valószínűleg még mélyebbre süllyed.” – mondta a kutató.

Ahogy a fagyott talajréteg olvad, szén és egyéb ásványi anyagok szabadulnak fel – ez pedig a tudósok szerint jelentős változásokat okoz Szibériában. Az orosz kutatók felmérései alapján egyértelműen melegszik az éghajlat. Szergej Loiko azt mondta: „az ökoszisztémák erre különféle módokon reagálnak. A talaj például egyre instabilabb, a tavak pedig sorra száradnak ki, így pedig folyamatos a tőzeg-felhalmozódás.”

Folyamatosan száradnak ki a tavak

A Climate Now stábja az Tomsk Egyetem tudósaival megközelítették a mocsaras vidéket. Szergej Loiko szerint a tavak azért tűnnek el, mert a szilárdra fagyott talajréteg, ami stabilizálta a földet évezredeken át, az most szétesik, a víz pedig egyszerűen elfolyik.

Az orosz kutató így magyarázta a folyamatot: ”A telek egyre enyhébbek, ahogy melegszik az éghajlat. Így pedig több a hó. A hó alatti talajnak és a folyómedernek pedig nincs ideje rendesen befagyni. Amikor felgyülemlik a nagy mennyiségű, olvadó víz és süllyed lefelé, akkor először is eltávolítja a havat, majd buldózerként tolja ki az olvadozó talajt is – a folyamat során így kitisztul a meder. Ahogy pedig megsemmisülnek a töltések is – a tó egyszerűen elkezd süllyedni, majd teljesen eltűnik.”

A tavak helyén már inkább csak mocsarak maradtak. – Wilks, Jeremy/

Egyre északabbra terjeszkednek az erdők

Egy másik következménye a klímaváltozásnak, hogy növekszik az erdős terület észak felé, a lápos, mocsaras területeken. Ahogy ugyanis süllyed a permafroszt réteg, termékeny talajt hagy maga után.

Szergej Loiko orosz kutató a közelmúltban kinőtt fákat mutatja az Euronews tudósítójának. – Euronews –

Ez a hatalmas térség sokkal gyorsabban melegszik mint a bolygó több része – az úgynevezett „pozitív visszacsatolási hurok” miatt. Például: ha a hó korábban megolvad, akkor sötétebb földet hagy maga után, amely pedig több napfényt nyel el és még gyorsabban melegszik.

Szergej Loiko szerint ráadásul az olvadó permafroszt tovább gyorsítja a globális felmelegedést is. Vagyis maga az olvadás generálja a további olvadást – hiszen ahogy a permafroszt megolvad és olvadt földdé válik, akkor elkezdi belélegezni és kibocsátani az üvegházhatású gázokat – így pedig ezek a gázok a légkörben is növelik az üvegházhatást. Az olvadás tehát fokozódik és gyorsul.

Forrás: Climate Now  | Írta: Jeremy Wilks