A Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású terület, ami lényegében ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál.
A polar vortex erőssége folyamatosan változik, télen erősebb, mint nyáron, de évről évre is alakul, idén kifejezetten gyenge. Az utóbbi időben már megszokhattuk, hogy ott van hőség, ahol fagynak kéne lennie, vagy fordítva. Ismét példát szolgáltatott erre a hétvége, amikor vasárnap Észak-Oroszországban, az északi sarkkör közelében 31 fokot is mértek, miközben ugyanekkor Magyarországnak volt olyan régiója, ahol csak 16 fok volt.
„A Kelet-európai-síkságon örvénylő ciklon előoldalán tartós délies áramlás alakult ki, így szokatlanul északra is kifejezetten meleg levegő áramlott a mai napon. Ennek eredményeképpen az Urál környékén még az északi sarkkörhöz közel is 30 fok fölé emelkedett a hét utolsó napján a hőmérséklet. A májusi forróság a következő két napban is kitarthat még a térségben.” – írta az OMSZ Facebook posztjában.
A kutatások többsége szerint hosszú távon a polar vortex meggyengülését a klímaváltozás okozza. Miközben nálunk és máshol a kontinensen május közepén, kivételesen hideg van, fent északon a meleg dönt rekordokat. Ez annak következménye, hogy miközben a sarkvidék melegszik, a máskor ott tárolt hideg levegő időről időre kiszabadul. Hajlamos két nagy ciklonná szétválni; úgyhogy ezzel függ össze az idei kemény tél Észak-Amerikában is, akárcsak a mostani szokatlan hideg Európában.
Képzeljenek el egy pakli kártyát: ha kicserélünk a kártyapakliban néhány lapot, mint ahogy megváltoztatjuk a légkör összetételét a fosszilis tüzelőanyagok égetésével, növelve a szén-dioxid mennyiségét a légkörben, akkor ne lepődjünk meg azon, ha változik a leosztás. – Prof. Jennifer Francis (Rutgers University, USA)
A megnövekedett CO2 kibocsátás a klímaváltozás révén hozzájárul a szélsőséges időjárási események valószínűségének növekedéséhez.
Rampasek, László A.