Dalai Láma: „Buddha zöld lenne”

„Buddha zöld lenne”: A Dalai Láma sürgős éghajlati cselekvésre szólít fel.
Exkluzív: A Dalai Láma az éghajlati tétlenség szörnyű következményeire figyelmeztet.

A Channel 4 News és a Guardian interjújában a Dalai Láma figyelmeztet az ökológiai pusztításra, amely milliárdok és a bolygó életét érinti.

A Dalai Láma felkérte a világ vezetőit, hogy tegyenek sürgős lépéseket az éghajlatváltozás ellen, figyelmeztetve az ökológiai pusztulásra, amely milliárdok életét sújtja és tönkreteszi a bolygót, beleértve szülőföldjét Tibetet is.

A Channel 4 News és a Guardiannak adott interjújában a buddhista szellemi vezető az indiai Dharamsala városáról beszélt, ahova hat évtizede száműzték.
Arra figyelmeztetett, hogy „a globális felmelegedés olyan szintet érhet el, hogy a folyók kiszáradnak”, és hogy „végül Tibet olyan lesz, mint Afganisztán”, ami szörnyű következményekkel jár legalább egymilliárd ember számára, akik a fennsík vizétől függenek „a világ tetején”.

A 85 éves Nobel-békedíjas követői egy „megvilágosult” földi megnyilvánulásának tekintik őt, aki az újjászületést választotta annak érdekében, hogy együttérzéssel segítsen megszabadítani minden élőlényt a szenvedéstől.

Lhamo Thondup-ot, akit születésekor neveztek el így, csak két éves korában fedezték fel a Dalai Láma legújabb inkarnációjaként. Manapság a Zoom segítségével kommunikál az emberekkel a világ minden tájáról, mivel a koronavírus-járvány miatt nem tud utazni vagy látogatókat hívni.

Mint 2011-ben bejelentette, ragaszkodik ahhoz, hogy visszavonult a politikától és a Kínától való tibeti elszakadás szabadság harcának vezetői posztjától, és hogy most az ökológia a „nagyon-nagyon fontos” számára.

A héten Glasgow-ban meg kellett volna tartani a Cop26 ENSZ klímakonferenciát, azt mondja, hogy nagy elvárásokat támaszt a világ vezetőivel szemben, és azt akarja, hogy cselekedjenek a párizsi klímamegállapodási egyezmény szellemében.

„Az ENSZ-nek aktívabb szerepet kell vállalnia ezen a területen” – mondja. Arra a kérdésre, hogy a világ vezetői kudarcot vallanak-e, azt mondja: „A nagy nemzeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk az ökológiára. Remélem, látja, hogy azok a nagy nemzetek, akik rengeteg pénzt költöttek fegyverekre vagy háborúra, az éghajlat megőrzésére fordítják erőforrásaikat ma.”

A Dalai Láma azt mondja, hogy ha most csatlakozna egy politikai párthoz: „Szeretnék csatlakozni a Zöld párthoz. Az Ő ideológiájuk nagyon jó.”

A Dalai Láma köztudottan akaratlan lelkesedéssel lépett bele ebbe a témába, például akkor is, amikor azt mondta, hogy lehetséges, hogy egy nő által is sikeres lehetett volna, de annak a nőnek „nagyon-nagyon vonzónak” kellett volna lennie. Később világossá tette, hogy nem szánta sértésnek, és azt mondta, hogy nagyon sajnálja, hogy az embereket bántották szavai.

A javaslatát arra, hogy a világ vezetői értelmét lássák az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek, szintén szemöldök felhúzást okozhat, de úgy tűnik ez ismét egy élénk 85 éves humorérzékének szüleménye. A Dalai Láma kuncog, amikor azt javasolja, hogy zárjuk be minden vezetőt egy szobába, és „csővel vezessünk be szén-dioxidot, amíg rájönnek, mit jelent valójában a klímaváltozás”. Kifejti, hogy „azok az emberek, akiknek egy bizonyos fajta luxus életstílusuk van, egy szobában megfelelő mennyiségű oxigén nélkül”, rájönnének, hogy „ez nagyon nehéz”.

A Dalai Láma azt mondja, hogy támogatja a klímaváltozás kezelésének elősegítése érdekében történő nagyszabású faültetést. Abban hisz továbbá, hogy a hús fogyasztásnak világszerte drasztikusan vissza kell esnie, de kifejti, hogy saját döntése óta, miszerint vegetáriánus lett 1965-ben, az egészségügyi problémáik arra késztették az orvosait, hogy azt tanácsolják neki, folytassa a húsfogyasztást kis mértékben.

Szerinte legnagyobb személyes hozzájárulása az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez az oktatás és az együttérzés fogalmának népszerűsítése. A Dalai Láma akkor a legszenvedélyesebb, ha 7 milliárd ember közötti egység gondolatáról beszél. „Túl nagy hangsúlyt fektetünk nemzetünkre, vallásunkra, mások vallására. Valóban ez okozza azokat a problémákat, hogy különböző vallások és különböző nemzetek harcolnak egymás ellen. Tehát most nagy szükségünk van az egységre.” Még azt is mondja, hogy most egységben élhet Kínával, amely állítása szerint „a legnagyobb buddhista népesség most”.

Egy Changpa nomád pásztor figyeli pashmina kecskéit Korzok közelében, Ladakh Leh kerületében. Sokan újragondolják életmódjukat, részben a klímaváltozás miatt.
Fotó: Noemi Cassanelli / AFP / Getty Images

Ennek az életnek a végéhez közeledve a Dalai Láma nem magyarázta el nyilvánosan, hogy miként kell keresni reinkarnációját, vagy egyáltalán meg kell-e találni egy 15. Dalai Lámát. Viccelődik, hogy a következő életében „a Holdon vagy a Marson születhetek. Akkor éhen halok.”

A múltban felvetette, hogy a Dalai Lámák sorában az utolsó legyen, talán annak megakadályozása érdekében, hogy Kína politikailag kooperatív utódot nevezzen meg. Egyelőre azt mondja, hogy ezt a döntést másokra akarja hagyni. „Amíg élek, hasznosnak kell lennem más emberek segítésében. Aztán mi lesz ezek után, az nem az én dolgom. Ez más emberek aggodalma.”

A koronavírus járvány túlélésére szóló tanácsa mindannyiunk számára hasonlóan praktikus, egy meg nem nevezett indiai tudósnak köszönheti azt az elképzelést, hogy „Ha van mód a [koronavírus] legyőzésére, akkor nem kell aggódni. Ha nincs mód legyőzni, akkor sem érdemes túl sokat aggódni.”

Rasid Said
Forrás: The Guardian