Globális problémákkal foglalkozni kockázatos és gyakran népszerűtlen

1965. szept. 27: Aurelio Peccei beszéde Buenos Aires-ben, amiből később kinőtt a Római Klub.

Az első nagy találkozóra Rómában került sor 1968 áprilisában, de teljesen eredménytelen maradt. A résztvevők még a problémák megfogalmazásában sem tudtak megegyezni a két napon át folyó vitában. Azután egy Peccei lakásán tartott vacsorán a “hatok csoportja” (a szám hamarosan négyre csökkent) elhatározta, hogy állandó társaságot alapít. De hamarosan ezt a kis csoportot is felbomlasztották a véleménykülönbségek.
1969 szeptemberében az Európai Nyári Egyetemen Peccei és Alexander King előadása hatására Josef Klausz, Ausztria akkori kancellárja meghívta néhányukat Bécsbe. Ez jelentette annak a találkozósorozatnak a kezdetét, amely később a Római Klub tagjai és a világ vezető politikusai között jött létre.

A növekedés határainak https://www.clubofrome.org/report/the-limits-to-growth/ megjelenését világméretű vita követte.

Ha a lakosság számának, az iparosítás, a környezetszennyezés, az élelmiszertermelés méreteinek, az erőforrások kimerítésének jelenlegi növekedési tendenciái változatlanok maradnak, akkor a növekedés határait bolygónkon már valamikor a következő száz év folyamán elérjük. Ennek legvalószínűbb következménye az lesz, hogy mind a népesség száma, mind az ipar kapacitása viszonylag hirtelen és irányíthatatlanul visszaesik.

Mivel a nagy teljesítményű számítógépek alkalmazása a világban lejátszódó események előrejelzéseire még újdonságnak számított, a MIT-komputer által előrevetített globális pusztulás szenzációs hírnek bizonyult. Elszabadultak az indulatok, a felháborodott nyilvánosság a nulla növekedés prédikálásával vádolta meg mind a szerzőket, mind magát a Római Klubot, és vészmadaraknak bélyegezte őket.

A nemzetközi bizalmatlanság légkörében a nemzeti döntéshozatal szintjén globális problémákkal foglalkozni kockázatos és gyakran népszerűtlen dolog. Pierre Trudeau https://en.wikipedia.org/wiki/1972_Canadian_federal_election, akkor miniszterelnök volt, jól látta ezt; a Római Klub salzburgi ülése után azt mondta, ha aszerint cselekedne, amit ott hallott és amit ő maga el is fogad, néhány héten belül távoznia kéne a hivatalából. Politikai karrierjének feláldozása pedig nem lendítené előbbre az ügyet: utóda kihasználná az ő népszerűtlen lépését, és ellenkező politikai álláspontot foglalna el.

Forrás: https://www.clubofrome.org/