Pereld be a klíma-felelősöket! – James Hansen & Dan Galpern

Dr. James Hansen-nel, és Dan Galpern jogi tanácsadóval a szénkibocsátás csökkentésének jogi lépésekkel történő megközelítéseiről szóló beszélgetés.

Egy sikeres peres eljárás olyan formában, ahogy ezt leírják – valóban káros hatással lehet a fosszilis iparnak azon terveiért, hogy a profit “oltárán” feláldozzanak minket.

Egy elgondolkoztató idézet a beszélgetésből:

"A társaság az nem természetes személy, jogai vannak, de nagyon kevés felelőssége van, különösen az etika területén. A vállalatoknak, mint a mesterséges személyeknek nincs lelkiismerete. A tagjaiknak van kollektív lelkiismerete, mint pl. az Exxonnál dolgozó tudósoknak, akik megértették a problémát, de a vállalatnak nincs. Nos, ők ezért hoztak továbbra is a társadalom számára rossz döntéseket a pénz által mozgatva."

Felvétel: 2019. december 5-én készült a COP-25-ön, Madrid, Spanyolország

Forrás: UPFSI

Videóátirat:

Köszönetet mondanék mindenkinek, hogy eljöttek egy újabb Scientists’Warning programra.

Stuart Scott vagyok, és élőben jelentkezünk az ENSZ klímatárgyalásairól, a COP-25-ről, a spanyolországi Madridból.
Itt van a kapcsolattartási e-mail címünk, amelyet a végén újra megmutatunk.

Mai vendégeink: Dr. James Hansen, neki valójában nincs szüksége bemutatásra.

Jelenleg a Klímatudatosság, és Földönkívüli Megoldások Programjának igazgatója a new york-i Columbia Egyetemen. Korábban a NASA Goddard Űrtudományi Intézetének volt az igazgatója New Yorkban 32 évig, valamivel tovább.

Velünk van még Dan Galpern is. Ő Dr. Hansen környezetvédelmi ügyvédje, és jogi tanácsadója.

A mai program címe: – nos, vissza kellett fognunk a lelkesedésünket, ha lehet így fogalmazni – Pereld be X.Y.-t, (ide bármit képzelhetnek!) és old meg a problémát! (Pereld a klíma-felelősöket!)

Azt akartam kihangsúlyozni, hogy Dr. Hansen megpróbálta mozgásba hozni a “gépezetet” évtizedek óta. Ez egy kissé szemcsés fénykép, amikor tanúvallomást tett az USA szenátusa előtt 1988-ban. És itt van az erről, később megjelent New York Times cikk.

Megkezdődött a globális felmelegedés – ezt állítja a szakértő a szenátus előtt. Sürgető a fosszilis tüzelőanyagok égetésének meredek csökkentése.

-Hűha! 30 éve, több mint 30 éve – próbáljuk az országokat erre ráébreszteni, de ők azóta is félresöprik a problémát.

Szeretném, ha egy ideig Dr. Hanson beszélne, aztán Dan Galpern venné át a szót.

Nagyon köszönöm, Stuart. Nos, amikor fiatal tudós voltam, akkor több, mint egy évtizedig a bolygó légkörét tanulmányoztam. Nekem a Vénusz vizsgálata volt a célom, és megtudtuk, hogy a Vénusz nagyon forró: annyira forró, hogy meg tudná olvasztani az ólmot, mert nagyon sok CO2 van a légkörében.

A Vénuszon egy elszabadult üvegházhatás érvényesült. Minden a bolygó kérgében lévő CO2 bekerült a légkörébe.

Így lemondtam a Vénuszt kutató úttörő munkámról, és a Föld klímájával kezdtem el foglalkozni, mert tudtuk, hogy a CO2, és a metán szintje emelkedik a Föld atmoszférájában. Ez 1976-ban volt. 1981-ben publikáltuk az első cikkünket a Science folyóiratban. A New York Times címlapján számoltak be erről.

Mi azt mondtuk, hogy a felmelegedés a század végén a küszöbérték fölé emelkedik. Nagy volt a valószínűsége a felmelegedésnek az 1980-es években, és annak, hogy a 21. században régiók száradnak ki, hogy a nyugat-antarktiszi jéglemez erodálódik. Ezek következményeként világszerte emelkedik a tengerszint, és a legendás Északnyugati Átjáró jégmentessé válik. Nos, mindezek a dolgok be is következtek. A következő évben felkértek, hogy segítsek megszervezni egy szimpóziumot a Lamonton Geofizikai Obszervatórium szervezésében (New York, Palisades).

Meghívtuk EE David juniort, az az Exxon Research Engineering elnökét, hogy megbeszéljük a vitaindító előadást. Beszédében ezt mondta:

Az Exxon száz éves lesz idén. Hosszú vállalati emlékezetünk van a nagyon mély társadalmi és gazdasági átalakulásokról, amelyeket üzleti tevékenységünk idézett elő. Nekünk, és a társadalomnak erre – válaszként – tovább kellett alkalmazkodnunk.

Később helyesen értékelte a klíma helyzetét, mondván: “A technológiákba, a piacokba vetett hit, és a korrigáló, visszajelző mechanizmusok nem megfelelőek olyan helyzetekben, mint amelyeket az idei szimpóziumon tanulmányoznak. A kritikus probléma az, hogy a CO2 felhalmozódásának a környezetre gyakorolt hatásai ennyire késhetnek. A visszacsatolódó rendszerek elmélete alapján az a helyzet, hogy ahol ilyen hosszú a késleltetett hatás, a rendszer összeomlik, hacsak nincs egy a hurokba beépített megelőzés.” Nos, ez egy helyes értékelés volt.

Mármint az, hogy a klímarendszer késleltetett választ ad, és felerősítő visszacsatolással reagál, ezért van szükség megelőzésre. A nyilvánvaló megelőzés a karbon-mentes üzemanyag kifejlesztése lett volna. Ehelyett úgy döntöttek hogy a kőzet,- ill.rétegrepesztéses kitermelés útjára lépnek.

Évtizedekig tartott ennek tökéletesítése, de megtették. Abba is belementek, hogy tagadják a klímaváltozást, és megváltoztatták a tankönyveket, megkérdőjelezve a klímaváltozás tudományát.

Úgy gondolom, van némi bűntudatuk. Mégis meg kell nyernünk őket, mert tényleg szükségünk van arra, hogy rávegyük az ipar “kapitányait”, hogy átálljanak a szénmentes technológiák oldalára.

Ha jogi perekkel kell nyomást gyakorolnunk rájuk, azt hiszem jó dolog ezt megtenni.

Átadom szót Dan-nek. Egy megjegyzést még előtte.

A társaság az nem természetes személy, jogai vannak, de nagyon kevés felelőssége van, különösen az etika területén. A vállalatoknak, mint a mesterséges személyeknek nincs lelkiismerete. A tagjaiknak van kollektív lelkiismerete, mint pl. az Exxonnál dolgozó tudósoknak, akik megértették a problémát, de a vállalatnak nincs. Nos, ők ezért hoztak továbbra is a társadalom számára rossz döntéseket a pénz által mozgatva.

Dan … Köszönöm Stuart, köszönöm Jim.

Justice Brennan az USA nagyszerű jogásza egyszer megfigyelte, hogy valójában a törvény végrehajtása számít. Természetesen van valami igazság ebben.

Nos, azt is fontos biztosítani, hogy megfelelő törvényünk legyen a végrehajtáshoz.

Környezetvédelmi ügyvédként dolgozom már kb. 15 éve, de intenzíven Dr. Hansennel az elmúlt 7 évben jártunk el klímaügyekben, mint: Kalifornia, Oregon, Washington, Illinois, Iowa, Massachusetts, Minnesota, Montana, Észak-Dakota, Dél-Dakota, és Oklahoma államokban.

Nemzetközi szinten pedig Kanadában, Kolumbiában, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Új-Zélandon, a Fülöp-szigeteken és Ugandában. Ezekben az erőfeszítésekben megkíséreljük a törvény alkalmazását, és kiterjesztését “kikényszeríteni”, amennyire szükséges, és lehetséges. A klímaválság gyorsulása miatt, ideértve a hatalmas, konvenciókhoz nem ragaszkodó fosszilis tüzelő, -és fűtőanyag fejlesztések megállítását, és szintén növekvően – például az utóbbi időben Kolumbiában, és jelenleg Kaliforniában végzett munkánkban az erdők, mint fontos CO2-elnyelők megőrzését.

Pár szót most a tudományról. Ha túl akarunk jutni a válságon, akkor muszáj látni az igazságot.

A válság leküzdéséhez látni kell az igazságot. BOLYGÓNK VESZÉLYBEN van a növekvő energia egyensúlyhiány miatt, és ezt egyértelműen kivehető a kimutatásból, még 1950 előtt, és előre jelezték sokkal korábban. Itt látható ez a diagramm, amelyet készítettünk, melyet Dr. Hansen, és csapata frissített ez év októberében.

A üvegházhatású gáz-szennyezés klímaváltozást erősítő hatása – ahogy láthatják – elnyomja az aeroszolok hűtő hatását, így a jobb oldali ábrán látható NETTÓ HATÁS FELMELEGÍTI A BOLYGÓT. Ez a táblázat szintén Dr.Hansen csoportjának a munkája, és a fosszilis tüzelőanyag kibocsátás növekedését mutatja az előző század fordulója óta. Ismét, ez kérlelhetetlen, és meredek tendencia kb.1950 óta.

A szénkibocsátások világszerte közel rekordszinten maradnak, míg az olajkibocsátás megközelítette a szénét az elmúlt évtizedekben.

A karbonkibocsátásokat a légkör fogadja be, és a CO2 felszívódik a természetes szén-elnyelőkben, mint a szárazföld, és az óceán, amint azt a jelentés részét képező grafikon mutatja, amelyet tegnap adott ki a Globális Karbon Projekt.

A CO2-mennyiség gyors elnyelésének korlátai vannak mind a földön és az óceánokban. Az a többlet – amit a földi szén-elnyelők nem tudnak felvenni – ahogy az ábra mutatja – az a légkörben marad. A probléma csak az, hogy egyre rosszabb a helyzet, ahogy további CO2 halmozódik fel, és ezért vagyunk most egy klímakrízisben.

A CO2-nak az a része, amit az óceánok nyelnek el, az sem tesz jót nekünk. Tönkreteszi az óceánt! Igen! Savassá teszi az óceánokat, és egy bizonyos ponton már óceán nem tud, nem lehet karbon-elnyelő lenni, hanem inkább kibocsátó.

Mindenesetre ezen jelenségek miatt vagyunk most klímakrízisben.

Válaszul erre a kibontakozó krízisre a polgárok, és a különböző igazságszolgáltatási rendszerek már elkezdtek jogi eljárásokat indítani.

Ezek két széles kategóriába sorolható.
Az első: fellépések kormányzatok ellen – hogy kormányokat vegyenek rá arra, hogy cselekedjenek, vagy állítsák meg a klímát károsító projekteket, amelyeket önállóan kezdeményeznek, vagy engedélyeztetnek.
Második: fellépés a fő, fosszilis tüzelőanyag-társaságokkal, az ún. nagy széntársaságokkal szemben.

A mai napig legjelentősebb ilyen jogi eljárás talán egy kormány tétlenségével, ill. cselekvés elmulasztásával kapcsolatban a 2015. évi határozat volt az Urgenda Alapítvány javára, Hollandiában.

Az Urgenda megtámadta Hollandia tervezett klíma-akciójának megfelelőségét (ez a Párizsi Megállapodás előtt volt), az Alkotmány, az Emberi Jogokról szóló Európai Egyezmény, és az Általános Károk Elve alapján. különös tekintettel arra, hogy különösen azért, mert a kormány nem teljesítette a polgárokkal szembeni gondoskodási kötelezettségét a veszélyes klímaváltozással kapcsolatban.

A “Föld B Terv” kezdeményezés hasonló erőfeszítése a UK-ban technikai vereséget okozott tavaly a bíróságon.

De valójában “felébresztette” a nyilvánosságot, amely aztán sikeresen gyakorolt nyomást a Parlamentre, és idén bejelentették a klímavészhelyzetet. Meglátjuk, mi történik ezzel.

Vannak panaszok, hogy a kormányzat nem a klímavészhelyzetnek megfelelően viselkedik, annak ellenére, hogy a Parlament klímavészhelyzetet hirdetett. “Ma, Elnök Úr, ennek a Háznak be kell jelentenie környezeti-, és a klímavészhelyzetet!”

Ezt sok helyen megismételték. Intézményként időt nyerhetsz, mondván:

“Ó, ez egy vészhelyzet – De semmit nem akarunk még csinálni egy ideig”

És Kolumbia, egy másik eset, amikor Dr. Hansen beavatkozott, egy olyan eset volt, amelyet a Dejusticia állampolgári csoport hozott, és sikeresen támadták meg a kormányt, hogy elmulasztotta megvédeni az Amazon esőerdőit, mint a a Párizsból fakadó kötelezettségeinek kulcselemét, az ország által meghatározott hozzájárulását.

Ezt sikerült elérni, azt hiszem néhány figyelemre méltó hatással. Érvényesítik a gyakorlatban, de a harc Kolumbiában – és máshol – az Amazon védelmében tovább folytatódik.

Egy perui farmer Németországban indított el egy jogi eljárást, azt állítva, hogy a fosszilis vállalatok voltak felelősek a gleccserek gyorsuló olvadásáért, ami a falujában lévő gazdaságát fenyegeti –
Ez egy nagyon merész lépés! Ő azt követelte, hogy az ország legnagyobb fosszilis közmű vállalatai fizessenek kártérítést a falujának, az előrejelzett klímaváltozás okozta károkért. Ez az eset most fellebbezés alatt van.

Ha közbeszólhatok itt: igazán örülök, hogy említetted Kolumbiát, és és ezt a személyt Peru-ból, hogy rátérjünk beszélgetésünkben a globális Dél helyzetére. Csak azon gondolkodtam, vannak-e más nemzetek, amelyek megpróbálták megtartani a fosszilis-ipart, amely felelős a klímaváltozásért, amivel viszont ők szembesülnek.

Nos, világossá kellene tenni, hogy ezeket az eseteket állampolgári csoportok indították el, Kolumbia esetében, és a többi említett esetben. Ennél az ügynél a perui farmer nevében vádolják Németországot – és csak farmer!

Országok még nem jutottak tovább, nem használták fel azt a szerintem figyelemre méltó lehetőséget, hogy ilyen esetekben perelni kell.

Visszatérek erre az ügyre a végén, ha lesz idő. Köszönöm! De nagyon értékelem ezt.

Nos, Dan-től helytelen lenne, ha nyíltan ügyfeleket keresne, de én keresek veszélyeztetett országokat, hogy jöjjenek el, és lássák ezt az ügyvédet: hogyan bonyolít le egy ilyen ügyet?

Hollandiában is egy nagyon érdekes ügyet indított a Milieudefensie (=Föld barátai Hollandia) állampolgári csoport – a Royal Dutch Shell ellen, azt követelve hogy inkább alakuljon át egy energiaszolgáltató vállalattá, mint, hogy fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó társaság legyen. Benyújtották a panaszukat, majd a Shell pár héttel ezelőtt válaszolt. Lényegében azt, hogy: “Nem, ezt nem fogjuk megtenni.”

Konkrétan azzal érvelnek, hogy ők nem rendelkeznek egyéni kötelezettségekkel az ENSZ Éghajlati Keretegyezményéből eredő Párizsi Megállapodás szerint. Csak a kormány felé vannak kötelességeik.

A kormánynak kötelessége betartani a Párizsi Megállapodást, tehát csak a kormányzat parancsára kell válaszolniuk, de nem közvetlenül a Nemzetközi Jog utasításaira.

Meglátjuk majd, hogyan alakul ez a dolog.

Ez éppen folyamatban van. Az USA-ban számos joghatóság van, amely elindított néhány kreatív pert. Ide tartozik Baltimore városa, Rhode Island állama, Boulder, Clorado város, és megye számos kaliforniai joghatóság, és egy állampolgári csoport:

a West Coast Halászati Szövetség kompenzációs kártérítést követel – fosszilis társaságok által a joghatóságoknak, vagy halászcsoportok esetében a halászatnak okozott károkért. És további olyan károk megtérítése, amelyek a folyamatos klímaváltozással járnak együtt. Ezek az esetek továbbra is előzetes állapotban vannak. Van egy érv amellett, hogy nem a Szövetségi Törvény hatálya alá kellett-e volna ezeket az ügyeket vonni. Mindegyiket az adott állam törvényének hatálya alatt indították.

Én számítok arra, hogy talán lesz jelentős előrelépést 2020-ban a felelősség néhány meghatározásában. Néhány ilyen kötelezettség-meghatározás különösen hasznos lenne. De ezek is olyan esetek, amelyekben kártérítési összegeket követelnek a joghatóságnál. De a hatóságok nem foglalkoznak feltétlenül az alapproblémával, és fontos, hogy mi elkezdjük megnevezni a mögöttes problémát is.

Ezt szemléltetni fogom néhány veszélyeztetett szigeti országot áttekintve.

Irodám magas tengerszintek-értékeket hozott nyilvánosságra légi tájékoztatókban, ezekkel a különféle térképekkel a Kis-sziget Államok Szövetség (AOSIS) 44 tagjának, valamint számos más sérülékeny államoknak, és itt vannak ezek a térképek velem.

Ezek a térképek, amelyeket a Klíma Központ adatbázisából készítettünk korrekt műholdas alapú mérésekhez, melyek például az épületek tetejétől és a fák tetejétől becsülik meg a magasságot, és így minimalizálják a tervezett hatásokat, beleértve az az emberek áttelepítését az előrejelzett tengerszint-emelkedés miatt. Ezek a térképek erre megfelelőek.

Önök elképzelhetik, hogy a várható kitelepítési számok sokkal rosszabbak, mint egyébként. Itt van a Marshall-szigetek köztársasága, láthatóan a 2100 évre gyakorlatilag teljesen elmerül, ha továbbra is folytatódnak a magas kibocsátások a súlyos forgatókönyv szerint. Itt vannak a Salamon-szigetek.

Átlagosan magasabbak, de mégis az északi partvidék jelentős része víz alá kerülne magas tengerszinttel számoló forgatókönyv szerint, és embereket át kellene telepíteni.

Szóval, Ön azt mutatja ezekkel a slide-okkal, hogy ezek a sziget-államok tenger alá kerülnek. Ez azonban nem jelent erősebb vihardagályt. Jól gondolom?

Nos, nem! Ez megnövekedett vihardagályt jelent! Értem!

De vannak olyan hatások is, amelyek nem egyeztethetők össze a magasabb tengerszint emelkedéssel, amelyek fontosak a szigetállamoknak is, beleértve a súlyos aszályokat is.

Sokan közülük – annak ellenére, hogy a szigetállamok – súlyos aszályoktól szenvednek. Ugyanaz a helyzet a csendes – óceáni Vanuatu szigettel, mint a Salamon szigeteknél. Az új adatbázis, amelyre támaszkodva becsléseinket készítjük: a lakosság majd 16%-a ki lesz telepítve 2100-ig, – nem olyan szörnyű, mint a Marshall szigeteknél, – de még mindig elég súlyos. Kiribati a Csendes óceánban 2100-re eltűnik, ha nem cselekszünk összehangoltan. Jelentős hatásokkal van Nicaragua-ra, és Costa Rica-ra.

Nos, szerintem az erősen érintett államoknak minden oka van megvan, hogy cselekedjenek mielőtt túl késő lenne. Bizonyos elveket világossá kell tenni ezzel kapcsolatban.

Először: a kiszolgáltatott országok az erőfeszítéseiket csupán arra korlátozzák, amit kötelesek vállalni a Párizsi Megállapodás alapján, de ezzel potenciálisan az országukat elmondhatatlan szenvedésnek teszik ki. Vegyük például Új-Zélandot. Tavaly elkötelezte magát, felgyorsítja a dekarbonizációt, hogy korábban érje el a számára természetesen meghatározott vállalást.

Ez jó Új-Zéland számára. De dicséretes erőfeszítéseik, amennyire én megítélem, kevés vigaszt hoznak a közel 440 OOO lakos számára, akiknek a nagy hatású forgatókönyv szerint 2100-ig el kell hagyni a lakóhelyüket, ha a kibocsátási szintek továbbra is magasak lesznek, és az erőfeszítések összehangolása alacsony szintű lesz a légköri CO2 felesleg eltávolítására. A második elv: a korai veszteségek, és a leginkább veszélyeztetett országok azok, amelyeknek továbbra is a legmagasabb “státusza” van hatékony jogi eljárás megindításához. Egy kb. 5 évvel ezelőtti cikkben írtam erről egy kollégával, és azt hiszem, hogy most még inkább sürgetőbb is, mint korábban.

Különösen azon országok számára, akik már eddig is jelentős mértékű károkat szenvedtek el.

Nyitottak vagyunk annak mérlegelésében, hogyan segíthetünk az életképes jövő hatékony megőrzésében – a jövő generációk számára.

Az ok elég egyértelmű. A bizalom az ENSZ Éghajlati Keretegyezményében talán nem kielégítő.

Köszönöm! Tehát a szigetállamok azok a helyek, amelyek a leginkább veszélyben vannak, ezek a legbonyolultabb bírósági eljárások, és szintén ők rendelkeznek a legkevesebb pénzeszközzel ehhez. Hatalmas probléma ez!

A szigetek, és az alacsony fekvésű, valamint a sivatagi országok, például ma találkoztam egy küldöttséggel Maliból, és az esős évszak elmondásuk szerint a globális felmelegedés miatt négy hónapról két hónapra csökkent, és ez országának elsivatagosodáshoz, a sivatagi terület arányának növekedéséhez vezetett.

Ez sok ország számára krízishelyzet, de a legnyilvánvalóbb azoknál, amelyeknek jelentős partmenti, vagy alacsony fekvésű területei vannak.

Tehát, ha sikerül egy kiszolgáltatott országot meggyőzni, hogy légy felperes egy ilyen perben – hogyan finanszírozza a pereket, …?

Mert a perek nem olcsók. Igen, de ez egy részlet.

Gondolj arra, hogy “mibe kerül”, ha nem állnak ki! Ó, igen.

Amit illusztrálni próbálok itt, hogy számos ország fog súlyos helyváltoztatással szembesülni, hacsak nem kezdjük el gyorsan, és nem leszünk sikeresek a fosszilis kibocsátások fokozatos megszüntetésében, és a légköri CO2 felesleg kivonásában amiről Dr. Hansen-nel már több mint két évtizede beszélünk.

Csak egy gyors kérdés: Szóval, nekem a 2100. év úgy tűnik, hogy egy pillanat alatt itt van. De nagyon sok ember úgy gondolja, és mondja: “Ó, ez majdnem száz év mostantól, ez nincs hatással rám, nem érdekel.” De kell hogy legyen néhány, 2100 előtt bekövetkező hatás. Mikorra becsüli, hogy ezek közül valamelyik bekövetkezik?

A klíma-migráció szempontjából mikortól gondolja, hogy ennek hatása lesz, ha nem intézkedünk? Nos, ezt a választ szeretném átadni Dr. Hansennek, mert értelmezésem szerint az amit mi most tapasztalunk, azok jelentős éghajlati hatások.

Nos, már látjuk a tengerszint emelkedést, amely kezdi befolyásolni a viharok hatását. Pl. az USA keleti partja mentén a tengerszint többet emelkedett, mint a globális átlag, és ez olyan viharokat gerjesztett, mint a Sandy, és azt okozta, hogy rosszabb lett, mint volt… egy-egy Észak, -és Dél Karolina-ban, és Houston-ban. De ami a globális városokat illeti, és a városoknak több, mint a fele tengerparton van, a lényeg a jéglemezek stabilitása. 2016-ban – nem azt hiszem 2015-ben – írtunk egy cikket, a címe:

“Jégolvadás, tengerszint emelkedés és szuper viharok “. Ezekben mi rámutattunk, hogy az óceáni áramlatok “felborulnak”, amelyek lassulni látszanak. Viszont ez egy megerősítő visszacsatolás, mert növeli az óceánok felmelegedését a selfjegek szintjén, és a megfigyelések azt mutatják, hogy ez történik. Így akár rövid idő alatt, ötven év alatt is megtörténhet.

Becsléseink szerint 50–150 év kell több méteres tengerszint emelkedéshez.

Szóval, nagyon könnyen elveszíthetjük a tengerparti városokat a század második korai szakaszában.

Szóval lehet, hogy közelebb van, mint ahogy az emberek gondolják. Az IPCC jelentések ismétlődően konzervatívak voltak. Minden jelentésben feljebb mennek, de nem hiszem, hogy már utolérték a helyes számot, ha továbbra is a szokásos módon élünk. Ezért van az, hogy fel kell hagynunk a “szokásos üzletmenettel”, életünkkel.

Szeretnék köszönetet mondani az Ökológiai Nemzetközi Társaságnak, a Tzu Chi Buddhista Segítő Alapítványnak, az Interfaith Fenntartható Fejlődés Központnak, hogy segítettek abban, hogy ez a program létrejöhessen.

Nagyon köszönjük!

Pereld be a klíma-felelősöket! – James Hansen & Dan Galpern

Load More



Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.