Gyenge – Magyarország a 42. helyezést érte el

Világszerte romlott az országok teljesítménye az éghajlatváltozás elleni harcban, derül ki a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóból (CCPI 2019), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Katowicében az ENSZ 24. klímacsúcsán. Magyarország a 42. helyezést érte el az 56 ország klímaharcban mutatott teljesítményét sorba állító listán.

A CCPI tizennégy éve pontozza 14 kategóriában 56 ország és az Európai Unió éghajlatvédelmi teljesítményét. A most kiadott mutató (CCPI 2019) szerint az összesített listát Svédország vezeti, Marokkó a második, amit megújuló energiák terén végrehajtott fejlesztéseinek köszönhet, és Litvánia a harmadik legjobb. A rendkívül gyengén teljesítő országok között szerepel az Egyesült Államok és Kína.

Magyarország a gyengén teljesítő kategóriába került a 42. helyezésével. Kedvezőnek ítélték, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent az ország szén-dioxid-kibocsátása (bár az utóbbi néhány évben ismét emelkedésnek indult), rontotta viszont a pontszámainkat, hogy a megújuló energiában a – nagyrészt fenntarthatatlan – biomasszaégetés játssza a vezető szerepet, a szélenergia használata gyakorlatilag betiltásra került, és nincs megfelelő terv sem a megújuló energiára való átállásra, sem a szénfelhasználás kivezetésére. A szakértők aggályosnak találták azt is, hogy a magyar kormány rendszeresen akadályozza az EU ambiciózus éghajlatvédelmi törekvéseit.

A globális szén-dioxid-kibocsátás újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség, és rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a klímakatasztrófa – kommentált Szegő Judit, a jelentés Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában részt vevő Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője.

A CCPI Magyarországra vonatkozó részének kidolgozásában a Levegő Munkacsoport szakértői is részt vettek.

A CCPI a nemzetközi éghajlati politika átláthatóságának növelésére irányuló eszköz. Célja, hogy politikai és társadalmi nyomást gyakoroljon azokra az országokra, amelyek eddig nem tettek nagyra törő intézkedéseket az éghajlat védelméről. Célja továbbá, hogy kiemelje azokat az országokat, ahol a legjobban alkalmazzák az éghajlati politikákat. Szabványos kritériumok alapján az index értékeli és összehasonlítja az 56 ország és az EU klímavédelmi teljesítményét, amelyek együttesen felelősek a globális üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának több mint 90% -áért.