A Mission 2020 nevű felhívás egyik kitalálója Christiana Figueres, aki 2010 és 2016 között az ENSZ első számú klímafelelőse volt és a párizsi klímaegyezmény megalkotásához vezető folyamat és politikai egyeztetés kulcsfigurája.
A bökkenő az, hogy kieregettük már a földi atmoszférába azt a mennyiségű üvegházgázt, amivel ez az 1,5 Celsius fokos felmelegedés még tartható.
Ha kivonjuk ebből a megengedhető mennyiségből a történelmi emissziót, akkor csekélyke “karbon kreditünk” marad: kb. 150-1050 gigatonna. (Sokféle kalkulációs módszer létezik az ÜHG-emisszió klímára gyakorolt hatásainak kalkulálására, ezért a széles mezsgye. Valószínű, hogy az igazság valahol középen, 600 gigatonnánál lehet.)
Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség, a világgazdaság éves emissziója 41 gigatonna, akkor láthatjuk, hogy mennyire a karbonkorszak végén kellene járnunk. Kellene. Abban a fázisban, amikor már nagyon is küszöbön van a karbonmentes gazdasági működés. Persze közel sem tartunk még itt.
A 150 felhasználható, kifüstölhető gigatonnát alapul véve, nem több mint 4 évünk maradt, hogy a jelenlegi szinten füstöljünk még. Ha a becsült 150 és 1050 gigatonnás mezsgye legvalószínűbb középutját nézzük (kb. 600 Gt), akkor 15 évig szennyezhetjük még változatlan módon a földi atmoszférát. Aztán viszont hirtelen nullára kellene állítani az emissziót.
Ilyen drasztikus emissziómérséklés megvalósíthatatlan és a Mission 2020 kiötlői is tudják, hogy ez senkinek nem érdeke. A fokozatos csökkentés, az emisszió folyamatos fékezése az a mód, amihez minden érdekelt hozzá tudja szoktatni magát gazdasági sokkhatás nélkül.
Vannak még bíztató jelek:
Megújulók: 2025 & 2050
Zöld fellendülés
Hat javaslat
Figueres és kollégái a következő 6 pontos akciótervet javasolják:
Zöld utópia
Figueres és szaktársai elismerik, hogy talán idealistának tűnnek az elképzeléseik (legrosszabb esetben teljességgel valószínűtlennek), mégis érdemes a megvalósításukra törekedni. Így nézhet ki a világ már 2020-ban:
Energia. 2020-ra a megújulók adnák az energiatermelés 30 %-át. (2015-ben ez még 23,7 % volt.) Új széntüzeléses erőmű építésére már sehol sem adnak engedélyt a kormányok és egyébként is bezárják az összes ilyen erőművet.
Infrastruktúra. Világszerte a városok és az országok programokat indítottak az épületek dekarbonizációjára 2050-ig. Erre évente 300 milliárd dollárt költenek. A városok évente épületeiknek legalább 3 %-át zérókibocsátásúvá alakítják át.
Közlekedés. Az elektromos gépjárművek teszik ki a globális autóeladások 15 %-át. (Jelenleg az elektromos és hibridautók a piac 1 %-áért felelnek.) 20 %-kal kellene növelni a teherautók és a repülőgépek üzemanyaghatékonyságát.
Föld. A kormányok törvénybe iktatják az erdőirtás tiltását és hatékony újraerdősítést. Jelenleg a fakivágás okozza a globális ÜHG-emisszió 12 %-át. Ha ezt sikerül a 2020-as években nullára csökkenteni, akkor az erdők 2030-ra akár nettó karbonelnyelőkké is válhatnak.
Ipar. A leginkább karbonintenzív iparágak (vas-, acél-, és cementgyártás, olaj és földgázipar, vegyipar) jelenleg a globális emisszió 20 %-áért felelősek és ebben még nincs benne a fűtés- és áramigénye. Ezt nagyon hamar el kell kezdeni csökkenteni.
Bankszektor. Legalább 1000 milliárd dollárnyi tőkére lenne azonnal szükség a klímatudatos technológiák kiépítésére és ezáltal a klímavédelem kivitelezésére. Ezek finanszírozására a kormányoknak, a magántulajdonban lévő bankoknak, a hitelezőknek és a Világbanknak zöld kötvényeket kell kiadniuk. 2016-ban 81 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, 2020-ra ennek tizszeresét kellene elérni.
Ismeretterjesztés. Az akadémikus igényű, professzorok által teleírt szaklapok nem értelmezhetők és emészthetők a laikusok számára, ezért a klímaügyi kérdések világos, közérthető tárgyalására olyan lapra lenne szükség, mely tematikailag a Harvard Business Review és a Nature ötvözetét nyújtja.
(A Nature és a Business Insider cikkei alapján.)
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…