Úgy látom, hogy fel kell nőnünk a feladathoz, és megoldani. Együtt.
Három felelősségi szint van, erősen egyszerűsítve.:
- Sok átlagember, akiknek egyenként kicsi a felelőssége, de összesen nagy. Ez a változás szépen zajlik. Hátráltatja a jobb életszínvonalra és kényelemre való törekvés.
- A gazdasági szereplőké, akiknek létszáma kisebb, de a környezetre gyakorolt hatása – egy személyben – sokkal nagyobb. Ők az első szinten is ott vannak, plusz a másodikon. Tudásra, innovációra és elkötelezettségre van szükségük. Hátráltatja az egyéni érdeknek és a haszonszerzésnek a belső kényszere. Ez is óriási változásokat követel, és itt az önkéntes változás sebességét kellene fokozni ! Ha pedig az kevés, akkor bejön a nyomásgyakorlás lehetősége, aminek ALULRÓL És FÖLÜLRŐL egyaránt kell érkeznie. A tömeges fellépés jöhet alulról, és jogi úton, törvényekkel, perekkel, petíciókkal szükséges fokozni a kényszert. Ez már a polgári ellenállás kategóriáit érinti. Ne legyünk szégyenlősek, hanem inkább öntudatosak az utak keresésében, és jogaink hangoztatásában!
- Ez a szint a politikai döntéshozóké. Ők a hatalmuk révén egy személyben általában mindhárom felelősséget hordozzák. Így jártak… De amit csak ők tehetnek meg, azt ki kell kényszeríteni, hiszen a demokrácia azt jelenti, hogy ŐK SZOLGÁLNAK MINKET, mert mi választottuk őket! Követelhessünk, kontrollálhassunk, és visszahívhassunk…! A nyomásgyakorlást lehetőleg békésen fokoznunk kell, addig, amíg nincs eredmény! Ezt hátráltatja a politikusok “függése” a gazdaságtól, amit önös érdekeik tartanak fenn. Másrészt a tömegek gyermeki hozzáállása a vezetők felé, amely rájuk tolja a felelősséget. Holott kettőn áll a vásár…
Szóval van egy rossz hír, és egy jó: MINDENKINEK változnia kell, ez most KÉNYSZER ÉS LEHETŐSÉG IS. TWO IN ONE.
Törteli Gabriella – Zöld Föld Mozgalom
