Klímamenekült vagy gazdasági bevándorló, esetleg terrorista?

Képzelje el, hogy a mezőgazdaságból élt, tartotta el a családját. Már 4. éve, hogy minden elszáradt, odaveszett a termény. Használhatatlan száraz kóró minden, és az ez évi munka is hiábavalóság volt.

A bank végképp elpártolt a további kölcsönök nyújtásától, nem finanszírozza tovább és elindultak a behajtások. Családjával együtt beköltözik a városba, munkát keres és ott azzal szembesül, hogy nincsen egyedül aki így járt. Ezrek jönnek hétről hétre és ennyi munkahely nincsen. Hülyének nézik mert kitalálta, hogy a klímaváltozásért nem felelős az a gazdálkodás amit évszázadok óta folytatott a családjával. Csak élni szeretne, felnevelni a gyerekeit. Ekkor alakok jönnek és megoldást kínálnak a kevés megmaradt vagyonért. Ezt követően határokon átívelő pokoljárásban találja magát…

Az emberek a világon mindenütt azt vizsgálják, hogyan védhetik meg magukat az éghajlatváltozás hatásaitól. Honnan lesz vizünk? Lesznek-e új betegségek? Hogyan védhetjük meg magunkat a szélsőséges időjárástól? Most nekünk is meg kell kezdenünk az alkalmazkodást.

R.L.

Milliókat űz el az otthonából a klímaváltozás

Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.

Újfajta népvándorlás indulhat el az évszázadunkban nem csak a gazdasági és háborús menekültekkel kell számolni, hanem egyre inkább olyan emberek is a nyakukba vehetik a világot, akiket a megváltozó klimatikus viszonyok űznek el az otthonukból. Speidl Bianka kutató, Migrációkutató Intézet munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta, az első ezzel kapcsolatos kutatások és figyelmeztetések már a nyolcvanas években megjelentek.

Az első hivatalosan is elismert klímamenekült 2013-ban kapott menekültstátuszt.

A klímaváltozás a föld bizonyos területeit belátható időn belül emberi életre alkalmatlanná teszi. Ebbe a körbe tartozik Észak-Afrika és a Közel-Kelet is, ahol könnyen elképzelhető, hogy az évszázad közepére a körülbelül 50 fokos hőséget hozó napok száma az évi nyolcvanat is elérheti, és rendszeressé válhatnak a homokviharok.

„Ezeken a vidékeken erőteljesen kiszárad a termőtalaj, amely folyamat Szíriában már a 2000-es évek elején elkezdődött, a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt nagyon súlyos, aszályos időszakok követték egymást” – mondta.

Speidl Bianka szerint Észak-Afrika és a Közel-Kelet mellett, a szubszaharai Afrikát is érinti az éghajlatváltozás. Európába eddig nem érkeztek klímamenekültek, de több tízmillió ember életfeltételei válhatnak elviselhetetlenné, így nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő évszázadban ez tömeges vándorlást eredményez majd.