Képzelje el, hogy a mezőgazdaságból élt, tartotta el a családját. Már 4. éve, hogy minden elszáradt, odaveszett a termény. Használhatatlan száraz kóró minden, és az ez évi munka is hiábavalóság volt.
A bank végképp elpártolt a további kölcsönök nyújtásától, nem finanszírozza tovább és elindultak a behajtások. Családjával együtt beköltözik a városba, munkát keres és ott azzal szembesül, hogy nincsen egyedül aki így járt. Ezrek jönnek hétről hétre és ennyi munkahely nincsen. Hülyének nézik mert kitalálta, hogy a klímaváltozásért nem felelős az a gazdálkodás amit évszázadok óta folytatott a családjával. Csak élni szeretne, felnevelni a gyerekeit. Ekkor alakok jönnek és megoldást kínálnak a kevés megmaradt vagyonért. Ezt követően határokon átívelő pokoljárásban találja magát…
R.L.
Milliókat űz el az otthonából a klímaváltozás
Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.
Újfajta népvándorlás indulhat el az évszázadunkban nem csak a gazdasági és háborús menekültekkel kell számolni, hanem egyre inkább olyan emberek is a nyakukba vehetik a világot, akiket a megváltozó klimatikus viszonyok űznek el az otthonukból. Speidl Bianka kutató, Migrációkutató Intézet munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta, az első ezzel kapcsolatos kutatások és figyelmeztetések már a nyolcvanas években megjelentek.
Az első hivatalosan is elismert klímamenekült 2013-ban kapott menekültstátuszt.
A klímaváltozás a föld bizonyos területeit belátható időn belül emberi életre alkalmatlanná teszi. Ebbe a körbe tartozik Észak-Afrika és a Közel-Kelet is, ahol könnyen elképzelhető, hogy az évszázad közepére a körülbelül 50 fokos hőséget hozó napok száma az évi nyolcvanat is elérheti, és rendszeressé válhatnak a homokviharok.
„Ezeken a vidékeken erőteljesen kiszárad a termőtalaj, amely folyamat Szíriában már a 2000-es évek elején elkezdődött, a fegyveres konfliktus kirobbanása előtt nagyon súlyos, aszályos időszakok követték egymást” – mondta.
Speidl Bianka szerint Észak-Afrika és a Közel-Kelet mellett, a szubszaharai Afrikát is érinti az éghajlatváltozás. Európába eddig nem érkeztek klímamenekültek, de több tízmillió ember életfeltételei válhatnak elviselhetetlenné, így nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő évszázadban ez tömeges vándorlást eredményez majd.
Menekültek vagy klímavándorok?
A szakértők között sincs egyetértés abban, hogy lehet-e egyáltalán környezeti menekültekről beszélni, vagy a klímaváltozás hatásaként instabillá váló államokból elvándorlók politikai menekültekként jelennek majd meg a világ nyugodtabb részein. Az viszont biztos a Klíma és migráció konferencián felszólaló szakértők szerint, hogy ugyan a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.