Genf, 2022. szeptember 13. (WMO) – A klímatudomány egyértelmű: rossz irányba haladunk – derül ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által koordinált új, több ügynökséget érintő jelentésből (PDF), amely rávilágít a törekvések és a valóság közötti hatalmas szakadékra. A jelentés figyelmeztet, hogy sokkal ambiciózusabb intézkedések nélkül az éghajlatváltozás fizikai és társadalmi-gazdasági hatásai egyre pusztítóbbak lesznek.
A United in Science 2022 című jelentésből kiderül, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is rekordmagas. A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátási rátái a koronavírus-járvány miatti lezárások miatti átmeneti csökkenés után, most a járvány előtti szintek fölé emelkedtek. A 2030-ra tett kibocsátáscsökkentési vállalások ambíciójának hétszer magasabbnak kell lennie ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás (HU) 1,5 °C-os céljának megfeleljen.
Az elmúlt hét év volt a legmelegebb a történelemben. 48% az esélye annak, hogy a következő 5 évben legalább egy évben az éves középhőmérséklet átmenetileg 1,5 °C-kal magasabb lesz az 1850-1900-as évek átlagnál. A globális felmelegedés fokozódásával nem zárható ki, hogy az éghajlati rendszerben “fordulópontok“ alakulnak ki.
A több milliárd embernek otthont adó és az emberi eredetű kibocsátások 70%-áért felelős városok egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági hatásokkal fognak szembesülni. A jelentés szerint a legsebezhetőbb népességcsoportok szenvednek majd a legjobban, és példákat hoz a világ különböző részein idén tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyokra.
“Az áradások, aszályok, hőhullámok, szélsőséges viharok és erdőtüzek egyre rosszabbak, és riasztó gyakorisággal döntik meg a rekordokat. Hőhullámok Európában. Kolosszális áradások Pakisztánban. Elhúzódó és súlyos aszályok Kínában, Afrika szarván és az Egyesült Államokban. Ezeknek a katasztrófáknak az új méreteit tekintve nincs semmi természetes. Ezek az emberiség fosszilis tüzelőanyag-függőségének ára” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.
“Az idei “United in Science” jelentés szerint az éghajlati hatások a pusztítás eddig ismeretlen területe felé tartanak. Mégis minden évben megduplázzuk ezt a fosszilis tüzelőanyag-függőséget, miközben a tünetek rohamosan súlyosbodnak” – mondta Guterres úr videoüzenetében.
“Az éghajlati tudomány egyre inkább képes kimutatni, hogy az általunk tapasztalt szélsőséges időjárási események közül sok az ember által okozott éghajlatváltozás miatt vált valószínűbbé és intenzívebbé. Ezt idén már többször is láthattuk, tragikus következményekkel. Minden eddiginél fontosabb, hogy fokozzuk a korai előrejelző rendszerekkel kapcsolatos intézkedéseket, hogy a sebezhető közösségek ellenálló képességét növeljük a jelenlegi és jövőbeli éghajlati kockázatokkal szemben. Ezért a WMO élen jár abban a törekvésben, hogy a következő öt évben mindenki számára biztosítsuk a korai előrejelzéseket” – mondta Prof. Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
A United in Science áttekintést nyújt az éghajlatváltozással, annak hatásaival és az arra adott válaszlépésekkel kapcsolatos legújabb tudományos eredményekről. A tudomány egyértelmű – sürgős cselekvésre van szükség a kibocsátások mérséklése és a változó éghajlathoz való alkalmazkodás érdekében – áll a jelentésben. A jelentésben a WMO (és annak Global Atmosphere Watch és World Weather Research Programjai), az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala, a World Climate Research Programme, a Global Carbon Project, a UK Met Office és a Városi Éghajlatváltozási Kutatóhálózat is részt vesz. Tartalmazza az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) hatodik értékelő jelentésének vonatkozó fő megállapításait.
A légköri szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és dinitrogén-oxid (N2O) szintje tovább emelkedik. A CO2-kibocsátásnak, a világjárvány idején bekövetkezett átmeneti csökkenése 2020-ban, kevés hatása volt a légköri koncentráció növekedésére (ami a légkörben marad, miután a CO2 egy részét az óceán és a bioszféra elnyelte).
Az összes globális helyszínről, köztük a Mauna Loa (Hawaii, USA) és a Cape Grim (Tasmánia, Ausztrália) zászlóshajó obszervatóriumaiból származó adatok azt mutatják, hogy a CO2-szint 2021-ben és 2022-ben tovább nőtt. A Mauna Loán 2022 májusában a CO2-koncentráció elérte a 420,99 ppm-et (2021-ben 419,13 ppm), Cape Grimben pedig a 413,37 ppm-et (2021 májusában 411,25 ppm).
A globális fosszilis CO2-kibocsátás 2021-ben visszatért a 2019-es pandémiát megelőző szintre, miután 2020-ban 5,4%-kal csökkent a széles körű koronavírus-járvány miatti lezárások miatt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a globális CO2-kibocsátás 2022-ben (január-május) 1,2%-kal haladja meg a 2019 azonos időszakában mért szintet, ami az Egyesült Államok, India és a legtöbb európai ország növekedésének köszönhető.
A globális kibocsátás elmúlt két és fél évben tapasztalt erős ingadozása ellenére a 2010-2019 közötti, a pánik előtti évtizedben a fosszilis CO2-kibocsátás 23 országban (számos európai országban, Japánban, Mexikóban és az USA-ban) jelentősen csökkent.
A földhasználat változásából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egynegyede az országok közötti élelmiszer-kereskedelemhez kapcsolódik, amelynek több mint háromnegyede a mezőgazdasági célú területrendezésből, beleértve a legeltetést is, származik.
A legutóbbi hét év, 2015 és 2021 között volt a legmelegebb a feljegyzések szerint. A 2018-2022-es globális átlaghőmérséklet (a 2022. májusi vagy júniusi adatok alapján) a becslések szerint 1,17 ± 0,13 °C-kal haladja meg az 1850-1900-as átlagot. A La Niña esemény 2021/22-ben enyhe lehűlést eredményezett a hőmérsékletre, de ez csak átmeneti lesz.
A Föld rendszerében felhalmozott hő mintegy 90%-át az óceán tárolja, az óceánok hőtartalma 2018-2022 között magasabb volt, mint bármely más 5 éves időszakban, az óceánok felmelegedési rátája pedig különösen erős növekedést mutatott az elmúlt két évtizedben.
Az előrejelzések szerint a 2022-2026 közötti időszakban a globális felszínközeli hőmérséklet éves átlaga minden évben 1,1 °C és 1,7 °C között lesz magasabb, mint az iparosodás előtti (1850-1900) szintek.
Annak valószínűsége, hogy a felszínközeli hőmérséklet éves átlaga a következő öt évből legalább egy évben átmenetileg meghaladja az 1,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest, 48%, és az idő előrehaladtával növekszik. Annak azonban csak kis valószínűsége van (10%), hogy az ötéves átlag meghaladja ezt a küszöbértéket. A Párizsi Megállapodás 1,5 °C-os szintje hosszú távú felmelegedésre vonatkozik, de az 1,5 °C feletti egyes évek várhatóan egyre nagyobb rendszerességgel fordulnak elő, ahogy a globális hőmérséklet megközelíti ezt a hosszú távú küszöbértéket.
93%-os a valószínűsége annak, hogy az elkövetkező öt évből legalább egy év melegebb lesz, mint a 2016-os, eddig feljegyzett legmelegebb év, és hogy a 2022-2026 közötti időszak átlaghőmérséklete magasabb lesz, mint az elmúlt öt évé.
Fokozott kibocsátáscsökkentési intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás céljai ne csússzanak ki a kezünkből.
A 2030-ra vonatkozó új nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások némi előrelépést mutatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felé, de nem elegendőek. Az új vállalások ambíciója négyszer nagyobb kellene legyen ahhoz, hogy a felmelegedés 2 °C-ra történő korlátozásához vezető úton haladjunk, és hétszer nagyobb ahhoz, hogy az 1,5 °C eléréséhez vezető úton haladjunk.
A 21. században a globális felmelegedés a becslések szerint (66%-os valószínűséggel) 2,8 °C (2,3 °C-3,3 °C) lesz, ha a jelenlegi politikákat folytatjuk, vagy 2,5 °C (2,1 °C-3,0 °C), ha az új vagy aktualizált kötelezettségvállalásokat teljes mértékben végrehajtják.
Az országok együttesen nem tudják teljesíteni az új vagy aktualizált vállalásaikat a jelenlegi politikákkal.
A fordulópontokkal kapcsolatos további kutatások kulcsfontosságúak lesznek ahhoz, hogy a társadalom jobban megértse az éghajlatváltozás mérséklésének és az alkalmazkodásnak a költségeit, előnyeit és lehetséges korlátait a jövőben.
Az Atlanti-óceán meridionális forduló áramlása (AMOC) az éghajlati rendszerben a hő, a só és a víz regionális és globális eloszlásának fontos mozgatórugója. A legújabb kutatások szerint az AMOC a jelenlegi éghajlaton gyengébb lehet, mint az elmúlt évezred bármely más időszakában.
A grönlandi és antarktiszi sarki jégtakarók olvadása szintén jelentős fordulópontnak számít, és a tengerszint több száz vagy ezer évig tartó jelentős további emelkedése miatt globális következményekkel járna.
A regionális fordulópontok, mint például az amazóniai esőerdők kiszáradása súlyos helyi következményekkel járhat, amelyeknek globális következményei is lehetnek. Más példák közé tartoznak a regionális aszályok, amelyek hatással vannak a globális széndioxid-körforgásra és megzavarják a főbb időjárási rendszereket, például a monszunokat.
A magasabb hőmérséklet és a páratartalom együttes hatása egyes régiókban a következő évtizedekben elérheti a veszélyes szintet, és olyan fiziológiai fordulópontok vagy küszöbértékek alakulhatnak ki, amelyeken túl a szabadban végzett emberi munka technikai segítség nélkül már nem lehetséges.
A városok – amelyekben a világ népességének 55%-a, azaz 4,2 milliárd ember él – felelősek az ember által okozott kibocsátások akár 70%-áért, ugyanakkor rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, például a megnövekedett heves csapadékmennyiségre, a tengerszint gyorsabb emelkedésére, az akut és krónikus tengerparti árvizekre és a szélsőséges hőségre, valamint más kulcsfontosságú kockázatokra. Ezek a hatások súlyosbítják a társadalmi-gazdasági kihívásokat és az egyenlőtlenségeket.
Világszerte 2050-re több mint 970 városban élő több mint 1,6 milliárd ember lesz rendszeresen kitéve a legalább 35 °C-ot elérő 3 havi átlaghőmérsékletnek.
2022 márciusa és májusa között Delhi öt hőhullámot élt át, amelyek során a rekordhőmérséklet elérte a 49,2 °C-ot. Mivel Delhi lakosságának fele alacsony jövedelmű településeken él, és rendkívül érzékeny a szélsőséges hőségre, ez a hőhullám pusztító társadalmi-gazdasági és közegészségügyi következményekkel járt. Az alacsonyan fekvő tengerparti városok és települések, mint például Bangkok (Thaiföld), Houston (USA) és Velence (Olaszország), nagy valószínűséggel gyakrabban és kiterjedtebb part menti áradásokkal szembesülnek a tengerszint emelkedése, a viharhullámok és a süllyedés miatt.
A városoknak fontos szerepük van az éghajlatváltozás kezelésében azáltal, hogy inkluzív, sürgős és széles körű enyhítő intézkedéseket hajtanak végre, és növelik a városok milliárdnyi lakosának alkalmazkodóképességét. Itt az ideje, hogy a fenntartható fejlődéssel párosuló alkalmazkodást és mérséklést integráljuk az egyre dinamikusabban változó városi környezetbe.
Az időjárással, éghajlattal és vízzel kapcsolatos katasztrófák száma az elmúlt 50 évben megötszöröződött, és naponta 202 millió USD veszteséget okoznak.
Az attribúciós tudomány folyamatos javulásával erősödtek a bizonyítékok az ember okozta éghajlatváltozás és a megfigyelt szélsőséges jelenségek, például a hőhullámok, a heves csapadék és a trópusi ciklonok közötti kapcsolatra.
A szélsőséges időjárási események hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásokat okoznak, különösen a legsebezhetőbb közösségekben, amelyek gyakran a legkevésbé felkészültek a válaszadásra, a helyreállításra és az alkalmazkodásra.
A trópusi ciklonok egymás után sújtották Délkelet-Afrikát, pusztítást okozva Madagaszkáron. A World Weather Attribution kezdeményezés megállapította, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg növelte az e viharok miatt tapasztalt esőzések intenzitását. Ahogy a légkör melegszik, több vizet tart vissza, ami átlagosan csapadékosabbá teszi az esős évszakokat és eseményeket. További kibocsátásokkal és a hőmérséklet emelkedésével a heves esőzések gyakoribbá válnak.
2022 júniusában és júliusában Európát két szélsőséges hőhullám és aszály sújtotta. Portugáliában júliusban új országos hőmérsékleti rekordot döntöttek, 47,0 °C-ot mértek, és az Egyesült Királyságban a feljegyzések szerint először haladta meg a hőmérséklet a 40 °C-ot. A World Weather Attribution kezdeményezés szerint az ember okozta éghajlatváltozás legalább tízszer valószínűbbé tette az Egyesült Királyságban a hőhullámot.
A nyári hőhullámok jelentős kockázatot jelentenek az emberi egészségre, különösen az idősek és a gyengélkedők számára. Más tényezők – például a társadalmi-gazdasági körülmények, az urbanizáció (a városi hősziget) és a felkészültségi szint – szintén növelhetik a sebezhetőséget. Az első jelentések szerint a hőhullámok több ezer ember halálához vezettek.
Mivel 3,3-3,6 milliárd ember él az éghajlatváltozással szemben rendkívül sérülékeny környezetben, a nemzetközi közösség számára minden eddiginél fontosabb, hogy ambiciózus intézkedéseket hozzon nemcsak a kibocsátások mérséklése, hanem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében is, különösen a szélsőséges időjárási és halmozódó eseményekhez, amelyek hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásokhoz vezethetnek.
A korai előrejelző rendszerek hatékony alkalmazkodási intézkedések, amelyek életeket mentenek, csökkentik a veszteségeket és károkat, és költséghatékonyak. A világ országainak kevesebb mint a fele számolt be több veszélyt jelző korai előrejelző rendszerről, különösen alacsony a lefedettség Afrikában, a legkevésbé fejlett országokban és a fejlődő kis szigetországokban.
A legfontosabb nemzetközi prioritás annak biztosítása, hogy a következő öt évben a Földön mindenki számára biztosítsák a MHEWS-ek védelmét. Ehhez a különböző szereplők közötti együttműködésre és innovatív finanszírozási megoldásokra lesz szükség.
A digitális eszközök itt érhetők el
A Meteorológiai Világszervezet az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszere az időjárás, az éghajlat és a víz témakörében a mérvadó.
Forrás: WMO
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
