Megszentelt szexualitás

1885. szeptember 11.: David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.).

Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért “pornografikus” regényt ír, miközben haldoklik.

Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon.

(D. H. Lawrence)

A BOCS Alapítvány messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai “Megszentelt szexualitás” c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:

Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a ‘megszentelt szex’ alapja.

(Dolores LaCapelle)

“Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját … a népesség és a gazdaság krízisekor.”

“Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt – a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján.”