Miért egyre nagyobbak az óceáni hullámok?

Károsodott partvonalak és erősebb viharok várnak ránk a jövőben.

A tudósok azt is felfedezték, hogy az éghajlatváltozás a szó szoros értelmében hullámokat kelt. (Kép: David Clapp / Getty Images)

Az éghajlatváltozás miatt világszerte egyre veszélyesebbé, vagy egyes esetekben lakhatatlanná válnak a területek. Az óceán sem kivétel az éghajlatváltozás hatásai alól. Az óceánok 2023-ban rekordmagas hőmérsékletet értek el, ami veszélyeztette a tengeri élővilágot, és pusztulást hozott számos korallzátonyra. A melegebb vizek miatt több és erősebb hurrikán és vihar is kialakult, amelyek pusztítást okoztak a part menti régiókban. Most a tudósok azt is felfedezték, hogy az éghajlatváltozás a szó szoros értelmében hullámokat vet. Így van: A hullámok egyre nagyobbak és erősebbek lesznek, ami még több kárt okozhat a partvidékeken, és potenciálisan súlyosbíthatja a már meglévő viharokat.

Miért nőnek a hullámok?

A nagyobb hullámok olyan jelenség, amelyet világszerte megfigyeltek, és amely a felmelegedő éghajlatnak tulajdonítható. “A globális felmelegedés megnövekedett energiát juttat a légkörbe, ami erősebb viharokat eredményez, fokozódó szelekkel, amelyek megnövekedett hullámmagasságot generálnak” – mondta Peter Bromirski oceanográfus a The Washington Postnak. “A hullámtevékenység további növekedése a partok mentén potenciálisan ezt követi, ami súlyosbítja a tengerszint emelkedésével járó magasabb árapályok okozta problémákat.”

A hullámenergia az idők során növekedett, ezt a statisztikát a tudósok szeizmométerek segítségével fedezték fel. Ezek az eszközök a Nature Communications (.PDF) című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a talajmozgásokat mérik, amelyek általában földrengésekből erednek. A legerősebb hullámokat az Antarktiszt körülvevő Déli-óceánban fedezték fel, de az Atlanti-óceán északi részén tapasztalták a hullámenergia legnagyobb mértékű növekedését az elmúlt 40 évben, összehasonlítva a történelmileg tapasztalt növekedési szintekkel. “Ahogy ezek a hullámok kölcsönhatásba lépnek a parttal és a tengerfenékkel, nyomják és húzzák a tengerfeneket, és ez erőt hoz létre” – mondta Richard Aster, a Nature Communications tanulmány szerzője a San Francisco Chronicle-nek. “És ez az erő szeizmikus hullámokat hoz létre, amelyek az egész világon terjednek.”

Milyen kockázatokkal jár ez?

“Ha a hullámok szélsőségesek” – mondta a Postnak Itxaso Oderiz, az IHCantabria parti veszélyekkel foglalkozó kutatója – “az üledékszállítás jelentős lehet, ami eróziót okozhat és hatással lehet a part menti infrastruktúrára”, és “a vízszint jelentősen emelkedhet, ami parti áradásokhoz vezethet”. Ezeket a tényezőket figyelembe kell venni ahhoz, hogy “rugalmas közösségeket hozzunk létre az emelkedéssel szemben” – mondta Patrick Barnard, az Egyesült Államok Geológiai Intézetének kutatógeológusa a The New York Timesnak.

Ráadásul ez a jelenség az előrejelzések szerint súlyosbodni fog. Kalifornia partjainál például a JGR Oceans (.PDF) című folyóiratban megjelent tanulmány szerint az átlagos téli hullámmagasság 1970 óta, amikor a tudósok szerint a Föld gyorsuló ütemű felmelegedése elkezdődött, csaknem egy méterrel nőtt. A nagy, legalább 13 láb magas hullámok előfordulása is “sokkal gyakrabban fordul elő, 1996 és 2016 között legalább kétszer olyan gyakran, mint 1949 és 1969 között” – jelentette az Associated Press.

“Ahogy a tengerszint emelkedik és a hullámok nagyobbak lesznek, a part menti hatások súlyosbodnak” – magyarázta Aster. Emiatt a part menti területek egyre kevésbé lesznek lakhatóak, és az emberek kénytelenek lehetnek beljebb költözni a szárazföld belsejébe. “Ez csak egy újabb jele annak, hogy a dolgok rossz irányba haladnak” – jegyezte meg a KSBW-nek Gary Griggs, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i oceanográfusa. “Olyan ez, mint egy óriási kémiai kísérlet, csak nem tudjuk kikapcsolni.” Hozzátette: “A hullámok egyre nagyobbak, erősebbek, az időjárás egyre őrültebb. Így ez nagyobb hatással lesz a partvonalra”.

Forrás: The Week | EVIKA RAO