Az ökolábnyom-számítás alapján a globális ökológiai túlterhelés kb. fél évszázada kezdődött. Azóta az emberiség fejenkénti ökolábnyoma nem nőtt, tehát szinte kizárólag a népességrobbanás terheli túl a Földet.
A közhiedelemmel ellentétben a jómódúak (érts: OECD-országok) fejenkénti és teljes ökológiai terhe is csökken, a szegényeké viszont nő.
Az OECD országok 1980-ban 6.7/3.5 gha ökolábnyom/biokapacitás aránnyal 1.91-szeresen terhelték túl a saját területüket – szemben a globális 1.17-szeres túlterheltséggel,
– 2016-ra viszont az OECD ökolábnyoma is jelentősen csökkent, 5.4/2.7 gha aránya, azaz 2.00-szoros túlterhelése már alig haladja meg a globálisan 1.68-szorosra nőtt túlterheltséget.
Az, hogy a globális fejenkénti ökolábnyom nem csökkent az elmúlt évtizedek alatt, annak köszönhető, hogy a szegény országok fejenkénti ökolábnyoma nőtt. 1980-ban még csak 1,5 gha/fő volt, ami 2016-ra 2,1 gha/fő-re emelkedett. Így már a szegény országok fejenkénti ökolábnyoma is 30%-kal nagyobb, mint a globális fejenkénti eltartóképesség (1,6 gha/fő).
Ha pedig már ott tartunk, hogy a szegény országokra jellemző fejenkénti ökolábnyommal is túlterhelnénk a bolygót, akkor érdemes elgondolkozni azon, hogy súlyosan túlnépesedtünk.
Az emberiség ökológiai terhének javát a szegény országok adják
A szegény országok fejenkénti környezetterhelésének növekedése persze nem elítélendő, elvégre a jóllétet nehéz volna elérni alacsony ökolábnyom mellett. A szegény országok lakóinak fejenkénti ökolábnyomának növekedése tehát teljességgel érthető. A gond csak az, hogy közben tovább nő a népességük is.
Ennek hallatán persze sokan puffognának, mert abban a tévhitben élnek, hogy a globális ökológiai teher java a gazdag országok adják. Pedig ha megnézzük a konkrét számokat, láthatjuk, hogy az OECD-országok már 1980-ban is kevesebb, mint felét adták az emberiség ökológiai terhének. Azóta pedig a fejenkénti ökolábnyomuk csökkenése, illetve a szegény országok népességrobbanása okán már csak alig harmadát. Más szóval, a globális ökológiai terhelés kétharmadát a szegény országok adják!
– Az OECD országok 1980-ban 46%-át adták az emberiség ökolábnyomának (18% népességgel, azaz az ökolábnyomuk a népesség arány 2.56-szorosa volt),
– 2016-ban viszont már csak 34%-át adták az OECD országok az emberiség ökolábnyomának (17% népességgel, ami azért nem kevesebb, mert több ország OECD tag lett közben), ami a népesség aránynak már csak 2.00-szorosa.
A szegény nők nem akarnak ennyi gyereket
Gyakori tévhit, miszerint a szegény emberek ekkora mértékű szaporodási rátát kívánnak. Valójában ők sem akarják ezt, legalábbis a nők nem, akiket ez egészségileg is megterhel. A szegény országokban világszerte 270 millió termékeny korú nő szeretne használni modern fogamzásgátló módszert, de nem jut hozzá az eszközökhöz vagy a tudáshoz. Évente kb. 130 millió gyermek születik, akiknek közel felét a párok igazából nem akarták.
Más szóval, maguk a szegény emberek sem szeretnék, hogy ilyen gyorsan nőjön a népességük. Elszenvedik ezt a helyzetet, de a jómódúak segíthetnének nekik az eszközök és a tudás biztosítása révén. A fogamzásgátlás már 1968 óta emberi jognak számít, de túl sokan kezelik tabuként, ezért nehézkes a biztosítása.
Ez az áldatlan állapot nem csak emberi jogi és ökológiai vészhelyzet, hanem egyúttal egészségügyi és humanitárius katasztrófa is. A nem kívánt terhességek ugyanis rengeteg csecsemő és anya halálát eredményezi, ami megelőzhető volna. Ha a humanitárius problémákat egy vonatbalesetnek tekintjük, a különböző típusú humanitárius segélyeket pedig a balesetet szenvedők egészségügyi ellátásának, akkor a fogamzásgátlási lehetőségek biztosítása az elsősegély. Enélkül ugyanis minden más erőfeszítés kárba vész.
Ökológiai szempontból Magyarország a bezzegország
Magyarország szintén OECD ország, mely esetében még feltűnőbb a különbség az ökológiai terhelés változása terén. Hazánk népessége ugyanis már 1980 óta csökken,
– Magyarország ökolábnyoma az emberiség ökolábnyomának 4.4 ezreléke volt 1980-ban (a népesség arányának 1.83-szorosa),
– 2016-ban már a fele ennyi sincs, csak 1.8 ezrelék (az 1980 óta csökkent népesség aránynak is csak az 1.38-szorosa),
– ami mutatja, hogy nem csak a népesség arány csökkent, hanem a magyar fejenkénti ökolábnyom is: 4.9/2.1 gha ökolábnyom/biokapacitás arányról, ami 2.33-szoros túlterheltséget jelentett, 3.7/2.6-os arányra, 1.42-szeres túlterheltségre, ami bőven a világátlag alatt van.
Hazánk egy olyan OECD-ország, amely ökológiai szempontból különösen jó példát mutat a világnak, ugyanis már négy évtizede csökken a népessége. Ha a Földön azóta mindenki úgy élt volna (vagyis annyit fogyasztott volna és úgy népesedett volna), mint a magyarok, akkor már nem is lenne ökológiai válság! Az ezredforduló körül ugyanis a globális népességfogyás hatása annyira ellensúlyozta volna a fogyasztást, hogy (az ökolábnyom-számítás alapján) bolygószinten elértük volna a fenntarthatóságot. Ez viszont csak a fogamzásgátlási lehetőségek, valamint a lányok oktatásának biztosítása mellett lehetséges.
Források: BOCS Civilizációtervezés Alapítvány – HÍREK
https://bocs.eu/a-wwf-vakon-hibaztatja-a-magyarokat-frissitett-verzio/
https://data.worldbank.org/indicator/EN.ATM.GHGT.KT.CE?locations=OE-1W
https://data.footprintnetwork.org/#/
https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=1W-HU
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
