Sydneytől Londonig több tízezer diák tüntetett a klímaváltozás ellen -a jövőjükért aggódó fiatalok hívták fel a figyelmet a klímaváltozás következményeire a világ több mint 120 országában a “Péntek a jövőért” mozgalom szervezésében.

Az Északi-sarkkörtől a dél-csendes-óceáni térségig, Londontól Sydneyig diákok százezrei nem mentek iskolába pénteken, hogy részt vegyenek azokon a tüntetéseken, amelyeken a kormányokat vonták felelősségre azért, hogy nem tesznek eleget a globális felmelegedés megfékezésére.

Az új-zélandi Christchurchben – még a vérengzés előtt – hakával, az őslakosok harci táncával.

Hongkongban a kormányzói hivatal előtt követeltek azonnali és hatékony intézkedéseket.

A Péntek a jövőért mozgalmat elindító svéd Greta Thunberg megkönnyebbülten mondta, hogy az emberek végre odafigyelnek a klímaválságra. Mindössze 16 éves, és csütörtökön hivatalosan is Nobel-békedíjra jelölték.

Berlinben kisiskolások jelezték, hogy a mi jövőnk a mi kezünkben van – mi befolyásolhatjuk, hogyan alakul az ő sorsuk.

Nincs B-bolygó

– ezt üzenték Rómában –, meg azt, hogy az idő is sürget. Olaszországban 1500 diák csatlakozott a péntek-mozgalomhoz, és tanítás helyett a környezetszennyezés veszélyire figyelmeztettek.

A klímaváltozás rosszabb, mint Voldemor

– írta kézzel készült táblájára egy új-zélandi diák Wellingtonban, utalva a népszerű Harry Potter-könyvek és filmek gonosz varázslójára.

Az óceánok vízszintje emelkedik, és mi is felemeljük hangunkat

– volt olvasható a sydneyi tüntetést egy molinóján.

A globális tüntetéseket az ifjú svéd környezetvédő aktivista, Greta Thunberg tavaly elindított sztrájksorozata ösztönözte, a 16 éves diák péntekenként az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy a klímaváltozás elleni cselekvésre szólítson fel. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött, pénteken Thunberg Twitter-üzenete szerint minden kontinensen, még az Antarktiszon is összesen 2052 helyszínen tartanak tüntetést.

A diákok pénteki tüntetéseit napjaink egyik legnagyobb méretű globális megmozdulásának tartják. Európában Koppenhágától Rómáig, Bécstől Lisszabonig, az Észak-sarkkörhöz közeli finn Oulutól Athénig diákok tízezrei vonultak az utcákra.

A jövő a mi kezünkben,
Ellógtunk az órákról, hogy leckét adjunk nektek

– hirdették a felvonulók transzparensei Londonban.

Németország több mint 200 településen tartottak tüntetést.

Tegyetek végre valamint a klímakatasztrófa elkerüléséért

– követelték düsseldorfi diákok, akik a legnagyobb németországi vállalatok helyi központjai elé vonultak változásokat követelve.

Az óra ketyeg, az idő ellenünk dolgozik,
Mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még változtathat ezen

– kántálták.

Lengyelország 29 városában vonultak utcára a diákok

Először természet, utána diploma,
Miért tanuljunk egy jövőnek, amely soha nem fog eljönni

– feliratokkal.

A világ legszennyezettebb városában, India fővárosában, Újdelhiben a légszennyezés ellen tiltakoztak a tüntetők. A Dél-afrikai Köztársaság fővárosában, Pretoriában a diákok arra hívták fel a figyelmet, hogy “nem létezik B-bolygó”.

Szingapúrban, ahol szigorúan korlátozzák a köztéri gyűléseket, a diákok a közösségi médiában folytattak kampányt a klímaváltozás megállításáért.

Új-Zélandon még a 49 halálos áldozatot követelő terrortámadás sújtotta Christchurchben is utcára vonultak a diákok, holott a hatóságok eltanácsoltak mindenkit az utcai jelenléttől.

A diáktüntetések megosztották a politikusokat. Jacinda Ahern új-zélandi kormányfő, aki mintegy százmillió új-zélandi dollárt ígért az üvegházhatásgáz-kibocsátás csökkentése elleni harcra, támogatásáról biztosította a tüntetőket, és bátorította őket arra, hogy ne várjanak a választójogi kor eléréséig, emeljék fel bátram hangjukat.

Ausztráliában és Nagy-Britanniában azonban bírálták a tüntetőket.

Dan Tehan ausztrál oktatási miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy az általuk fontosnak vélt dolgok mellett az iskola után, vagy a hétvégéken kellene fellépniük.

Egy wellingotni szülő, aki 11 éves gyermekével együtt vett részt a tüntetésen azonban úgy vélte, hogy a diákmegmozdulás jobb, mint egy napi oktatás.

Ez korunk legnagyobb kérdése

– hangoztatta.

A német gazdasági miniszter, Peter Altmaier is azon a véleményen volt, hogy a diákoknak az iskolákban a helyük, tüntetéseket tanítás után kell rendezni. A német ZDF műsorszolgáltató által készített felmérés szerint azonban Németországban a lakosság 67 százaléka biztosította támogatásáról a tanítási időben tüntető diákokat.

A politikusokkal szemben a tudósok támogatják a diákokat, több ezer tudós írt alá petíciókat Nagy-Britanniában, Finnországban, Németországban és az Egyesült Államokban a diákok fellépését méltatva.

Forrás: Euronews