Nincs felkészülve a klímaváltozás következményeinek kezelésére Kína

Nincs kellőképp felkészülve a klímaváltozás hatásainak kezelésére Kína, ami pedig súlyos következményekkel járhat az ország számára – írja a kelet-ázsiai ország központi gazdaságtervező szerve.

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság jelentése szerint a globális felmelegedés miatt Kínának már most is számos és a korábbinál súlyosabb környezeti kihívással kell megküzdenie.
A szélsőséges időjárás okozta környezeti katasztrófák az 1990-es évek óta évente mintegy kétezer emberéletet követelnek, s a helyzet egyre rosszabbodik – áll a jelentésben. A klímaváltozás az élelmiszer- és vízellátást, az energiabiztonságot, az általános megélhetést is veszélyezteti – sorolja a bizottság. Amennyiben Kína nem tesz hatékony lépéseket a klímaváltozás kezelésére, a helyzet a jelenleginél is rosszabb lesz – áll a dokumentumban.
A probléma az, hogy a társadalomnak igen csekély ismerete van a témáról, s emiatt cselekvési lehetőségeik és hajlandóságuk korlátozott. Kormányzati oldalról ugyan történik intézkedés, így víztározók épülnek, fokozzák a zöld területek védelmét, tökéletesítik az időjárás-előrejelző rendszereket, ez ugyanakkor mind nem elég – szögezi le a jelentés.
A klímaváltozás kezelése a jelenlegi ötéves terv (2011-2015) időszaka alatt is a környezeti prioritások között szerepel. A kezelésre fordított összegek nagysága a négyezer milliárd jüant (150 ezer milliárd forint) is meghaladja. Emellett a kétmilliárd jüant (75 milliárd forint) is elérheti annak az alapnak az összege, amellyel az energiatakarékos és zöldenergiát használó autók fejlesztéséhez és tömeggyártásához járulnak hozzá. A Kínai Banki Szabályzó Bizottság egy évvel ezelőtt zöldhitelprogramot kezdeményezett, arra utasította a kereskedelmi bankokat, hogy azok fogják vissza a környezetszennyező, túlzott energiafogyasztó cégeknek nyújtott hitelezésüket.
Kína célja az, hogy 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a bruttó hazai termék egy egységére jutó széndioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentse, a teljes energiafelhasználáson belül pedig a nem hagyományos energiaforrásait 15 százalékra emelje.

Forrás: MTI