Question 1

Már most el kell kezdenünk felkészülni a világméretű vándorlásra

Accepted Answer

Két év telt el a Katrina hurrikán óta, amikor először láttam Louisiana állam elöntési térképét.

Az ilyen térképek feltüntetik a már elöntött területeket, és azokat, amelyek a jövőben kerülnek víz alá. Azon a bizonyos napon egy lakossági fórumon ilyen térképek segítségével magyarázták el, hogy áraszthat el egy tízméteres hullám – a Katrina hurrikán kísérőjelenségeként – a miénkhez hasonló településrészeket Louisiana déli részén, valamint Mississippi és Alabama partvidékén. Mint kiderült, az elöntött területek fogták fel idáig az árhullámokat. Amikor értelmeztem a falra vetített grafikont, két éven belül másodszor változott meg az életem egy pillanat alatt. Az ábra hatalmas területveszteséget jelzett Louisiana déli részén, és fenyegető tengert mutatott; még pontosabban azt vetítette előre, hogy saját közösségem és sok más közösség lakóhelye még az évszázad vége előtt eltűnik.

Nem egyedül voltam a terem elejében. Ott álltak mellettem Dél-Louisiana közösségeinek más tagjai is: feketék, őslakosok, szegények. Azt hittük, csak a katasztrófát követő helyreállítás köt össze minket, de rájöttünk, azt a lehetetlen feladatot kell megoldanunk, hogy a klímaváltozással együtt járó tengerszint-emelkedés ne söpörje el közösségeinket. Barátok, szomszédok, család, a közösségem: azt gondoltam, mindig is ott élnek majd. Földek, fák, mocsarak, a lápvidék: azt gondoltam, fennmaradnak, mint előtte több ezer éven át. Tévedtem.

Ahhoz, hogy megértsem, mi történik velünk, beszélnem kellett a világ más részein élő őslakos közösségekkel. Dél-Louisianában kezdtem a houma indián törzzsel. Beszéltem fiatal jogvédőkkel az alaszkai Shishmaref településen. Beszéltem halásznőkkel Vietnam partvidékén, igazságharcosokkal a Fidzsi-szigeteken, vezetők új generációival az ősi kultúrát őrző Torres-szorosi-szigeteken. Ezekre a közösségekre, melyek több ezer éve élnek földjükön, ugyanaz a sors vár, és mind azon tanakodtunk, hogyan fogjuk túlélni a következő 50 évet.

Becslések szerint az évszázad végére több mint 180 millió embernek kell elhagynia lakóhelyét a klímaváltozás miatt, és Dél-Louisianában akik megtehetik, már most elköltöznek. Azért mennek el, mert Dél-Louisiana az elöntésnek egyik leginkább kitett térség a bolygón. Az eltűnés veszélye fenyegeti lápvidéki népemet és a többi part menti közösséget. A megsemmisülés ellen küzdünk világszerte, ahogy saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait.

Az elmúlt 14 évben védelmembe vettem a klímaválság által közvetlenül sújtott közösségeket, amelyeknek diszkriminációval kell szembe nézniük a katasztrófa utáni helyreállítás során. Másrészt próbálják ellensúlyozni a tömeges lakóhelyelhagyást olyanok befogadásával, akik lehetőséget látnak az újrakezdésre. 2005 óta menekülteknek nevezik azokat, akik klímakatasztrófa miatt hagyják el lakóhelyüket, akkor is, ha nem lépnek át nemzetközi határt. Ezek a fogalmak, ezek a tévesen használt fogalmak – melyek arra szolgálnak, hogy azonosítsák a másikat, az áldozatot, a személyt, akinek nem itt lenne a helye – ezek a fogalmak gátolják a gazdasági kilábalást, a társadalmi integrációt, a klímaválságból és traumából való gyógyulást. A szavak fontosak. És sokat számít az is, hogyan bánunk a határon átkelő emberekkel. Ügyelnünk kell arra, hogyan kezeljük azokat, akik menedéket, biztonságot keresve kelnek át határokon, ha másért nem, azért, mert előfordulhat, hogy a közeljövőben nekünk vagy szeretteinknek kell gyakorolnunk az elvándorláshoz való emberi jogot.

Már most el kell kezdenünk felkészülni a világméretű vándorlásra. A jelenség itt van a nyakunkon. Városaink, közösségeink azonban nincsenek felkészülve. Gazdasági rendszerünk, társadalmi rendszereink csak arra vannak felkészülve, hogy hasznot húzzanak az elvándorlókból. Ez több fázisban lezajló dzsentrifikációt, azaz lakosságcserélődést okoz, emellett bünteti az emberek elköltözését munkaerejük kizsákmányolása és kriminalizálás révén. A tengerszint várható emelkedése miatt végbemenő dzsentrifikációt láthatunk például Miamiban: a vízparttól távol tartott közösségeket most a környék megdrágításával kiszorítják a magasan fekvő negyedekből, ahová eredetileg elhelyezték őket, mivel a parton élő emberek költöznek oda. Az ott lakóknak menniük kell, el kell hagyniuk társadalmi és gazdasági környezetüket, melyre szükségük lenne a túléléshez.

Dzsentrifikáció megy végbe egy éghajlati katasztrófa után is, amikor tömegek hagynak el egy környéket meghatározatlan időre, majd azt látjuk, hogy mások költöznek oda. Klímaváltozással összefüggő dzsentrifikáció az is, amikor a megrongálódott házakat "környezetbarát" módon állítják helyre – így viszont drágábbak, és általában megfizethetetlenek a visszatérni kívánó fekete, színes bőrű, szegény rétegek számára. A bérleti díjakban vagy a lakásárakban bekövetkező árkülönbség azt a különbséget jelenti, hogy valaki gyakorolhatja-e a jogát, emberi jogát, hogy visszaköltözzön lakóhelyére saját közösségével, vagy kénytelen a klímahatásoknak erősebben kitett, olcsóbb helyre költözni, egyedül.

A klímaválság sokkal súlyosabb téma, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, és merőben más jellegű, mint a szélsőséges időjárás. Jelenlegi világunk minden tekintetben átalakul. A klímavándorlás csak egy kis szelete a valóságnak, de továbbgyűrűző hatást fog előidézni a partvidéki és a beljebb fekvő városokban egyaránt.

Mit tegyünk hát? Van néhány ötletem.

(Nevetés)

Először is újra kell értelmeznünk, hogy mi a probléma. A probléma nem a klímaváltozás. A klímaváltozás egy gazdasági rendszer legborzasztóbb tünete. Ez a rendszer úgy épült fel, hogy néhányan rátehessék a kezüket bolygónk és az emberiség minden kincsére, a természeti erőforrásoktól kezdve munkánk gyümölcséig. Ez a rendszer idézte elő ezt a válságot.

(Taps)

Kellő bátorsággal el kell ismernünk, hogy túl sokat vettünk már el. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy az egész világnak kell megfizetnie bolygónk szűk elitjének kiváltságos és kényelmes helyzetét. Itt az ideje, hogy széles társadalmi rétegeket érintően megreformáljuk a rendszert, melyben a túlzott fogyasztásösztönzés globális egyenlőtlenséget okoz. A kizsákmányoló társadalmi, politikai, gazdasági rendszereket a Földet regeneráló, az emberek szabadságát világszerte előmozdító rendszerekké kell átalakítani. Arrogáns azt gondolni, hogy a technológia majd megment minket. Önzés azt gondolni, hogy ezt az igazságtalan és kizsákmányoló megközelítést tovább folytathatjuk ezen a bolygón, és túl fogjuk élni.

(Taps)

Ahhoz, hogy túléljük emberi létezésünk következő időszakát, át kell alakítanunk társadalmi és gazdasági rendszereinket a kollektív ellenálló képesség növelése céljával. A társadalmi átalakításának helyre kell állítania a földeket és az onnan eltávolított közösségeket, melyeket generációk óta kriminalizálnak és célpontokká tesznek. Ezek a legsürgősebb feladatok. Innen indulunk.

A társadalomnak új hozzáállást kialakítva az elvándorlást előnynek és túlélésünk feltételének kell tekintenie, nem pedig a kiváltságunkat fenyegető veszélynek. A kollektív ellenálló képesség fogadóképes városok kialakítását jelenti, amelyek lakhatást, élelmet, vizet, orvosi ellátást és rendőri zaklatásoktól mentes szabadságot biztosítanak mindenki számára, függetlenül, hogy kik ők, és honnan jöttek.

Mit jelentene, ha most kezdenénk el felkészülni a klímavándorlásra? Nagy kiterjedésű vagy hanyatlófélben lévő városok lehetőségnek tekinthetnék igazságosságon és méltányosságon nyugvó szociális infrastruktúra felépítésére. Pénzt fektethetnénk állami kórházakba, hogy felkészülhessenek arra, ami a klímavándorlással együtt jár, ideértve a veszteséggel és áttelepüléssel járó traumát. Több időt kell szánnunk az igazságosságra, de nem átmeneti előnyökért, nem a költségvetési lyukak befoltozásáért, hanem hosszú távú változás eléréséért, az igazságosság előmozdításáért. Már most tehetünk ezért, igen!

A Katrina hurrikán után egyetemek és középiskolák szerte az USA-ban befogadtak diákokat, segítettek nekik, hogy zökkenőmentesen befejezhessék a félévüket, tanévüket. Azok a diákok most közösségünk hasznos tagjai, és erre van szüksége közösségeinknek, vállalkozásainknak, intézményeinknek, hogy felkészülhessenek. Mégpedig most!

Ha tárgyilagosabban közelítjük meg a problémát, és igazságosabban alakítjuk át társadalmi rendszereinket, csupán az lesz a dolgunk, hogy visszataláljunk gyökereinkhez, és visszatérjünk a legősibb erőhöz. Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk követni – nem biodíszletként használni, nem idegennek tekinteni, nem eltávolítani a helyi társadalmak vezetőit, hagyományos kultúráját. Azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk az ökológiai egyenlőség, az éghajlati igazságosság és az emberi jogok normáit; ez az alap, a sztenderd, a kiindulópont, ahová új társadalmunknak el kell jutnia.

Mindez megköveteli, hogy felismerjük az erőt, mely nagyobb nálunk, és az életet, mely tovább tart a miénknél. Megköveteli, hogy higgyünk olyan dolgokban, amelyeket kiváltságunkból eredően látnunk sem kell. Tisztelnünk kell a természet jogait. Mindenkire ki kell terjesztenünk az emberi jogokat. Át kell alakulnunk pazarló, individualista társadalomból olyanná, amely az egész emberiség hosszú távú jövőjét nézi, máskülönben nem fog sikerülni. Látnunk kell, hogy a legjobbjaink is csak kallódnak egy igazságtalan rendszerben, és el kell ismernünk, hogy az egyetlen mód az önök túlélésére, ha kitaláljuk, hogyan érjük el, hogy mindannyian osztozzunk a szabadságban.

Jó hír, hogy elődeink erősek voltak. Olyan népből valók vagyunk, aki így vagy úgy túléltek mindent ez idáig, és most itt lehetünk. Ez elég ok arra, hogy küzdjünk. És fogadják el dél-louisianai barátjuktól: a legnehezebbek azok a küzdelmek, amelyek ünneplésre adnak okot. Tegyük széppé új fejezetünket ezen a bolygón, és miközben ezen dolgozunk, tegyük igazságossá és méltányossá mindenki számára.

Meg tudjuk csinálni! Meg tudjuk csinálni, mert muszáj. Muszáj, mert máskülönben elveszítjük bolygónkat, és elveszítjük önmagunkat. A munka itt kezdődik el. A munkát együtt kezdjük el. Ez az én ajánlatom.

Köszönöm, hogy elfogadják. Merci.

(Taps)

Fordító: Zsuzsanna Lőrincz Lektor: Zsuzsa Viola

https://climenews.com/a-klimavaltozas-miatt-emberek-millioi-fognak-elvandorolni

Question 2

Korábbi adatok

Accepted Answer

...a hőmérséklet napi középértékére és eltéréseire a sokévi átlagtól: 2020. február 15. 5,8 °C +5,1 °C 2020. február 14. 6,7 °C +5,8 °C 2020. február 13. 4,9 °C +3,8 °C 2020. február 12. 4,2 °C +3,5 °C 2020. február 11. 6,3 °C +5,1 °C 2020. február 10. 8,4 °C +6,9 °C 2020. február 9. 2,2 °C +0,4 °C 2020. február 8. 0,9 °C -0,9 °C 2020. február 7. 4,8 °C +2,8 °C 2020. február 6. 2,3 °C +1,1 °C 2020. február 5. 4,4 °C +3,8 °C 2020. február 4. 6,4 °C +6,0 °C 2020. február 3. 10,0 °C +9,6 °C 2020. február 2. 10,8 °C +10,8 °C 2020. február 1. 9,7 °C +9,7 °C 2020. január 31. 6,8 °C +6,4 °C 2020. január 30. 3,9 °C +3,3 °C 2020. január 29. 2,7 °C +1,6 °C 2020. január 28. 0,9 °C +0,9 °C 2020. január 27. 0,2 °C +0,6 °C 2020. január 26. -0,6 °C -0,3 °C 2020. január 25. -1,5 °C -0,8 °C 2020. január 24. -2,5 °C -2,2 °C 2020. január 23. -1,1 °C -0,7 °C 2020. január 22. -1,7 °C -1,2 °C 2020. január 21. -1,3 °C -1,0 °C 2020. január 20. -0,3 °C +1,0 °C 2020. január 19. -0,6 °C -0,0 °C 2020. január 18. -1,6 °C -0,8 °C 2020. január 17. -2,6 °C -1,8 °C 2020. január 16. -1,2 °C -0,6 °C 2020. január 15. -1,9 °C -2,0 °C 2020. január 14. -2,6 °C -1,9 °C 2020. január 13. -3,2 °C -1,8 °C 2020. január 12. -0,6 °C +0,4 °C 2020. január 11. 1,0 °C +1,8 °C 2020. január 10. -1,2 °C -0,6 °C 2020. január 9. -0,6 °C +0,7 °C 2020. január 8. -1,9 °C -1,0 °C 2020. január 7. -2,1 °C -1,3 °C 2020. január 6. -0,8 °C -0,3 °C 2020. január 5. 2,6 °C +2,9 °C 2020. január 4. 1,0 °C +1,5 °C 2020. január 3. -2,9 °C -3,0 °C 2020. január 2. -1,3 °C -1,5 °C 2020. január 1. 2,4 °C +3,0 °C 2019. december 31. -0,9 °C -0,8 °C 2019. december 30. -2,2 °C -0,7 °C 2019. december 29. -0,5 °C -0,7 °C 2019. december 28. 2,2 °C +2,7 °C 2019. december 27. 3,8 °C +4,9 °C 2019. december 26. 5,3 °C +6,6 °C 2019. december 25. 6,5 °C +7,4 °C 2019. december 24. 7,0 °C +7,4 °C 2019. december 23. 6,9 °C +6,6 °C 2019. december 22. 7,1 °C +6,4 °C 2019. december 21. 10,3 °C +9,9 °C 2019. december 20. 6,1 °C +5,5 °C 2019. december 19. 5,9 °C +5,2 °C 2019. december 18. 10,9 °C +10,8 °C 2019. december 17. 11,4 °C +11,3 °C 2019. december 16. 3,7 °C +3,4 °C 2019. december 15. 3,6 °C +3,5 °C 2019. december 14. 4,9 °C +4,3 °C 2019. december 13. 3,1 °C +2,6 °C 2019. december 12. 2,2 °C +0,9 °C 2019. december 11. 2,5 °C +1,6 °C 2019. december 10. 4,9 °C +4,2 °C 2019. december 9. 3,5 °C +2,6 °C 2019. december 8. 2,9 °C +1,9 °C 2019. december 7. 0,2 °C -1,4 °C 2019. december 6. -1,1 °C -2,5 °C 2019. december 5. -1,8 °C -3,6 °C 2019. december 4. -3,7 °C -5,1 °C 2019. december 3. 1,2 °C -0,8 °C 2019. december 2. 0,1 °C -1,8 °C 2019. december 1. -0,2 °C -2,2 °C 2019. november 30. 3,6 °C +1,2 °C

2019. november 29. 7,8 °C +4,7 °C 2019. november 28. 9,1 °C +5,9 °C 2019. november 27. 6,6 °C +2,8 °C 2019. november 26. 7,8 °C +4,4 °C 2019. november 25. 5,7 °C +1,7 °C 2019. november 24. 6,4 °C +2,7 °C 2019. november 23. 5,8 °C +2,3 °C 2019. november 22. 9,2 °C +5,6 °C 2019. november 21. 11,2 °C +7,6 °C 2019. november 20. 9,9 °C +6,4 °C 2019. november 19. 8,7 °C +4,9 °C 2019. november 18. 10,7 °C +6,1 °C 2019. november 17. 12,5 °C +6,9 °C 2019. november 16. 11,5 °C +6,2 °C 2019. november 15. 10,4 °C +5,1 °C 2019. november 14. 7,4 °C +2,2 °C 2019. november 13. 13,7 °C +8,9 °C 2019. november 12. 8,5 °C +3,9 °C 2019. november 11. 6,6 °C +1,5 °C

2019. november 10. 7,6 °C +1,9 °C 2019. november 9. 10,6 °C +4,4 °C 2019. november 8. 10,0 °C +3,4 °C 2019. november 7. 9,2 °C +2,0 °C 2019. november 6. 10,2 °C +3,2 °C 2019. november 5. 10,8 °C +3,8 °C 2019. november 4. 11,4 °C +4,4 °C 2019. november 3. 12,5 °C +5,1 °C 2019. november 2. 6,8 °C -0,9 °C 2019. november 1. 6,1 °C -1,7 °C 2019. október 31. 5,1 °C -2,7 °C

Forrás: OMSZ - Időjárási Napijelentés

Aktuális

Legutóbbi 15

Idő | Dátum | Névnap

Napijelentés

Korábbi adatok

Load More

Fényévekre vagyunk

Best of

Áder János - legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek!

Olvassa Most

Legutóbbi 25

Sajtófigyelő

Ajánlott

Archívum

Kategóriák

Tanulás

Jelentések

Karbonlábnyom kalkulátor

Támogatók

Karbonsemleges Szervezetek

Idegenek az üvegházban

Jelenések Könyve

Global Energy Statistical

Feliratkozás a hírlevelünkre

Árfolyamok

Egy magányos sztrájk a klímáért…

Luisa Neubauer

Korábbi cikkek

Jane Goodall

László Ervin

Az ÖZÖNVÍZ ELŐTT

Leonardo DiCaprio

Michael Jackson

Al Gore

Simonyi Gyula

Karbonsemleges Weboldalak

Támogatás!

Globális Értékek