Question 1

NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A KLÍMASZKEPTICIZMUS KAPCSÁN

Accepted Answer

Dr. Hetesi Zsolt, tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem¹ H-1083 Budapest, Ludovika tér 2.

Kivonat.

Megosztó kérdés manapság az éghajlatváltozásról, annak emberi eredetéről írni, különböző érvek és ellenérvek születnek a területen. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a légköri energiatranszfer, valamint az üvegházhatás jelenségét leíró fizikai elméletek nem képezik vita tárgyát, hanem a jelenleg elfogadott természettudományos világkép részei. Így az éghajlatváltozással kapcsolatos szkepticizmus akkor megalapozott, ha ezen elméletek keretei között maradva egy, a létezőnél jobb leírást ad a tapasztalati tényekre. Ha olyan elképzelések kerülnek elő, amelyek a mögöttes fizikát hiányosan használják, azok nem tekinthetők sem cáfolatnak, sem pedig vitaalapnak, hanem hibáknak. A Magyar Energetika több cikket is közölt, amely a klímaváltozás szkeptikus megközelítését tűzte ki célul. Ezek közül az egyik, a 2015/5-6 számban megjelent, Klímaváltozás és szén-dioxid című cikk (Héjjas, 2015)² több olyan félreértést, vagy tévedést is tartalmazott, amelyek tisztázása egy szaklap hasábjain feltétlenül szükséges, ezek közül az egyik a marsi légkör üvegházhatására vonatkozott, a másik a földi légkör CO₂ infravörös elnyelése szempontjából vitatta a jelenleg elfogadott üvegházhatás elméletét. A cikk kísérletet tesz ezen kérdések megfelelő tisztázására.

Az üvegházhatás alapjai

Az üvegházhatás (ÜH) megértése alapvető feladat, amennyiben erről a kérdésről szeretnénk érvelni pro, vagy kontra. Itt nincs arra lehetőség, de remélhetőleg nem is szükséges, hogy alapvető ismeretekről írjak. Arról azonban mindenképpen szükséges írni, hogy mi az emberi eredetű ÜH lényege. A továbbiakban erre teszek kísérletet.

Amikor az emberiség elkezdi növelni a légkörben a CO₂ mennyiségét, egy éghajlati szempontból rövid távon dinamikus egyensúlyban lévő rendszert zavar meg. Sokszor elhangzó ellenérv, hogy az éghajlat természetes változása során előfordultak olyan időszakok, amikor a hőmérséklet emelkedése megelőzte a CO₂-koncentráció növekedését (v.ö. pl. Gács, 2013)³, azaz nem állítható egyértelműen, hogy a CO₂-többlet okozza a hőmérséklet emelkedését. Ebből azonban nem következik, hogy a mostani helyzetben kizárható lenne az oksági kapcsolat a CO₂-koncentráció jelenlegi növekedése és a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozás között. Ez a vita az oksági sorrendről nem segít megérteni a jelenleg tapasztalható változást, ugyanis az elmúlt néhány ezer évben meglepő stabilitást mutató klíma mellett a CO₂-koncentráció is stabil volt, azt kétséget kizáróan az antropogén kibocsátás kezdte el megnövelni. Mivel a fosszilis forrásokból származó szén más izotóparányt tartalmaz, mint a természetben évi körforgást végző szén, ezért az előző állítást mérésekkel közvetlenül alá lehet támasztani (Stuvier et al⁴, 1984, Francey et al. 1999⁵).

Az emberiség által a légkörbe juttatott többlet CO₂-t a természet csak részben képes kivonni a légkörből, így az ott felhalmozódik. Ennek következménye, hogy a földfelszínről kifele induló hőmérsékleti sugárzás egy része csapdába esik az üvegházhatású gázok (ÜHG-k), így a CO₂ molekulaszerkezete miatt. Ha a troposzféra tetején mérjük meg a kifele menő hosszúhullámú sugárzást (OLWR)⁶, abban láthatóvá válnak az ÜHG-k elnyelési vonalai, 15 mikronnál a CO₂ egyik legjellemzőbb vonala található. Ha a felszínen állva mérjük meg az OLWR-t, akkor egy abszorpciós vonalak nélküli Planck-görbét kapunk. E két görbét egymásra téve látható (1. ábra), hogy a légköri ÜHG mekkora részét ejti csapdába a kifele induló sugárzásnak. _______________________________

zsolt@uni-nke.hu
Héjjas István: Klímaváltozás és szén-dioxid Magyar Energetika 2015 5-6
Klíma és energia. 2013 február. http://klimaszkeptikusok.hu/wp-content/uploads/2014/12/Kl%C3%ADma-%C3%A9s-energia-2013-02.pdf
Stuiver, M., Burk, R. L. and Quay, P. D. 1984. 13C/12C ratios and the transfer of biospheric carbon to the atmosphere. J. Geophys. Res. 89, 11,731-11,748.
Francey, R.J., Allison, C.E., Etheridge, D.M., Trudinger, C.M., Enting, I.G., Leuenberger, M., Langenfelds, R.L., Michel, E., Steele, L.P., 1999. A 1000-year high precision record of d13Cin atmospheric CO2. Tellus 51B, 170–193.
Outgoing LongWave Radiation

Bárki lehet klímabűnöző? | ClimeNews - Hírportál

ábra. A Föld felszínéről kifele menő hőmérsékleti sugárzás spektrális eloszlása (piros folytonos vonal, 300K-es hőmérsékleti sugárzás), és a troposzféra tetején a világűrbe kilépő sugárzás spektrális eloszlása (kék). Jól látható 665 cm^-1 hullámszámnál a CO₂ abszorpciós vonala. Adatforrás: University of Chicago, MODTRAN Model.⁷

A légkörben a szén-dioxid elég jól elkeveredik, azaz nagy magasságokon is lassan csökken csak a koncentrációja⁸, nem úgy, mint pl. a vízpáráé (Foucher et al., 2011)⁹. Ebből következik, hogy a CO₂ abszorpciója egészen nagy magasságokban is létezik. Tehát a felszínhez közel elnyelt sugárzást az elnyelő réteg ugyan izotrop módon re-emittálja, de annak kifele induló része ismét elnyelődik kissé feljebb, ennek egy része ismét felfelé re-emittálódik ebből a rétegből, és így tovább, egészen addig, míg megszűnik az abszorbens gáz jelenléte, és a sugárzás a világűrbe jut.¹⁰

Mondhatnánk, minden rendben, csakhogy minél több szén-dioxidot juttat az emberiség a légkörbe, annál jobban nő a koncentráció nagy magasságon is, ami azt jelenti, hogy egyre magasabban lesz az a régió a troposzférában, ahonnan a világűrbe sugárzódhat a hő, további abszorpció nélkül. Ezt szaknyelven úgy mondják, hogy az effektív sugárzási magasság növekszik. Miután a troposzférában felfelé haladva a hőmérséklet csökken, így az effektív sugárzási magasság növekedése miatt a sugárzás egyre kisebb hőmérsékletű közegből indul. A Stefan-Boltzmann-törvény értelmében a kisugárzott teljesítmény a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, tehát a felfelé csökkenő hőmérséklet korlátozza a világűrbe sugározható hő mennyiségét, mert a sugárzás effektív magasságát egyre növeljük az atmoszférában az üvegházhatású gázok kibocsátásával.¹¹ Ha pedig kevesebb hőt tud a Föld kisugározni, több marad a légkörben, azaz nő a hőmérséklet, így növekszik az üvegházhatás.

A marsi üvegházhatás és a szén-dioxid kérdése

A bevezetőben hivatkozott cikk (Héjjas, 2015) egyik ellenvetése a földi szén-dioxid és ______________________

A modell által kiszámított abszorpciós vonalak tökéletes egyezést mutatnak a tapasztalattal. Conrath et al (1970) a NIMBUS műhold IRIS infravörös műszerei segítségével végzett méréseket vetette össze a modellek által megjósolt abszorpciós spektrummal és teljes egyezést talált. Conrath et al. (1970): The infrared interferometer experiment on Nimbus 3. Journal of Geophysical Research, 75, 5831–5857, 1970.
70 hPa nyomáson (kb. 18 ezer méteren) még mindig 370 ppm.
Foucher et al. (2011): Carbon dioxide atmospheric vertical profiles retrieved from space observation using ACE-FTS solar occultation instrument. Atmos. Chem. Phys., 11, 2455–2470, 2011
Ez, természetesen túlzó leegyszerűsítés, mert a kérdés valószínűségi alapokon tárgyalható, de az állítható, hogy a földfelszínről induló 15 mikronos infravörös sugárzás gyakorlatilag nem jut el a világűrbe közvetlenül.
A magasság növekedésével a sugárzó felület is nő (nő a gömb felszíne, mert nő a sugara), de a hőmérséklet esése a negyedik hatványnak köszönhetően erősebb csökkenést eredményez a kisugárzott teljesítményben.

éghajlatváltozás kapcsolata ellen szól, azt állítva, hogy a Marson található sokkal több szén-dioxid mégsem okoz jelentős üvegházhatást, hiszen a marsi ÜH csak tizede a földinek. Ebből a szerző arra következtet, hogy a szén-dioxid szerepe eltúlzott az ÜH folyamatának magyarázatában.

Az ellenvetés azonban nem helytálló. Amennyiben tekintetbe vesszük, hogy a marsi légkör nyomása töredéke a földinek (135-öd része), és figyelembe vesszük, hogy az abszorpciós vonalak szélességét a gázközeg nyomása befolyásolja, érthetővé válik, hogy a CO₂ elnyelési vonalai keskenyebben a Marson¹², így a jelentősen több szén-dioxid hatása mégis kisebb marad. Pontos mérések állnak rendelkezésre a marsi CO₂ abszorpciós vonalain megkötött teljesítményről. A mérésekből tudjuk, hogy a marsi ÜH 7 W/m², ami összevetve a földi 130 W/m² értékkel sokkal kisebbnek számít. Ha tekintetbe vesszük, hogy a Föld távolságában a napállandó 1370 W/m², a Mars távolságában pedig 593 W/m², és tudjuk mindkét bolygó albedóját¹³, a Stefan-Boltzmann-törvény segítségével ki lehet számítani az üvegházhatást és azt kapjuk, hogy a Földön 33 K-el van melegebb, mint az ÜH nélkül, míg a Marson ugyanez 3 K, egyezvén a tapasztalati értékekkel, azaz a marsi ÜH teljes egészében magyarázható a Marson jelenlévő szén-dioxid mennyiségével.¹⁴

A légköri szén-dioxid telítettségének kérdése

Az idézett cikkben, immár a Földre vonatkozóan olvasható az az állítás is, hogy „ezeken a hullámhosszakon a szén-dioxid már szinte minden energiát elnyel, ezért a CO₂-koncentráció további növekedése a bruttó üvegházhatást alig képes lényeges mértékben befolyásolni...”. Ez a mondat szintén nem helytálló. Ha valaki megérti az üvegházhatás lényegét, amit az első részben írtam le, számára nem kérdéses, hogy a troposzféra tetején sokkal fontosabb kérdés a szén-dioxid koncentrációja, mint a felszínhez közel . Minél több szén-dioxid jut ugyanis a légkörbe, annál nagyobb lesz a koncentráció ott is, ahol a sugárzás a világűrbe távozna és annál magasabbra kerül az effektív sugárzási magasság, ezzel pedig egyre több hő esik csapdába a Földön.

Még a Vénusz esetében sem igaz, hogy további CO₂ hozzáadása a légkörhöz nem képes növelni az ÜH-t, bár a Vénusz légköre, mint egész, telítődött az infravörös elnyelés szempontjából, azonban a hő kisugárzása a világűrbe természetesen ott is a légkör egy vékony felső rétegéből történik, amely nem telített. Tehát további CO₂ hozzáadásával még a Vénusz is melegedne, hiszen növekedne az effektív sugárzási magasság (Pierrehumbert, 2011)¹⁵

Egyéb érvek és ellenérvek

Szintén az idézett cikkben található még két olyan érv, amelyekkel szükséges foglalkozni. Az első arról szól, hogy a Nap aktivitása egy 400 éves ciklus szerint is változik, és ennek köszönhetően most egy kis jégkorszak előtt állunk. A 400 éves ciklust a napfizikában Suess-ciklusnak nevezték el, de egyelőre magukban a napfolt-adatsorokban nincs nyoma ennek a ciklusnak (Hathaway, 2010)¹⁶, így arról nyilatkozni, hogy éppen milyen változás előtt áll a naptevékenység hosszabb távon, jóslás kategóriába tartozik.

A másik furcsa állítás a szén-dioxid növényekre gyakorolt hatásával kapcsolatos. A szerző azt írja, hogy a CO₂ eltávolításával megszűnne a növényi élet a Földön, miközben azt soha egyetlen, a klímaváltozás okait megszüntető javaslat sem tartalmazta, hogy az összes CO₂-t ki kellene vonni a légkörből. Az ilyen állítások feleslegesek és károsak. Hasonlóan érdekes a folytatás. Egy tájépítész professzor előadására hivatkozva a szerző azt állítja, hogy a növénytermesztés szempontjából kívánatos volna a légköri CO₂-koncentráció megtízszerezése, mert ezzel „megoldódna az emberiség __________________

A színképvonal félértékszélessége a nyomással egyenesen arányos.
Föld: 0,3; Mars: 0,22
A marsi légkörben vannak más üvegházgázok is, de csak nyomokban.
Pierrehumbert RT 2011: Infrared radiation and planetary temperature. Physics Today 64, 33-38
Living Rev. Solar Phys. 7, (2010), 1. http://solarphysics.livingreviews.org/Articles/lrsp-2010-1/

élelmezési problémája”. Úgy tűnik, hogy a klímaváltozással kapcsolatos vitában mindkét oldalon eléggé bevett tévhit, hogy legalább a növényi fotoszintézis folyamatának jót tesz a többlet szén-dioxid a légkörben, azonban a szakirodalom mélyebb megismerésével kiderül, hogy ez végzetes leegyszerűsítése a dolognak.

Anélkül, hogy a részletekbe mennénk – mivel ez messze kivezetne még jelen cikk tárgyköréből is – megállapíthatjuk, hogy más üvegházban, ellenőrzött körülmények között növelni a CO₂ koncentrációját, és más a szabadban. Az utóbbira vonatkozóan már léteznek kísérleti tapasztalatok (Free Air CO₂ Enrichment; FACE), de ezek nem erősítették meg a többlet szén-dioxid kedvező hatását (Leaky et al. 2009)¹⁷. Miután az élőrendszerek működése sok más paramétertől is függ, a CO₂-koncentráció növekedése pedig ezekre is jelentős közvetlen és közvetett hatással van, az ilyen és ehhez hasonló állítások szélsőségesen leegyszerűsítik a képet és félrevezetőek, a többlet-CO₂ kedvező hatásának propagálása pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja az élőrendszerek működésének komplexitását és lekicsinyli azt a valós veszélyt, amit klímaváltozás a földi ökoszisztémára jelent.

Végezetül érdemes megjegyezni, hogy az idézett cikk irodalomjegyzékében összesen 2 db referált szakfolyóiratcikk szerepel, 3 előadás-videó, amelyből egyik sem első vonalbeli konferencián készült, valamint több világhálós hivatkozás, amelyek egyike sem tudományos, egy része bulvár. Egy ilyen komoly kérdést csak tudományos szakirodalommal alátámasztva, a tudomány elfogadott eredményei alapján lehet eredményesen vitatva, érzelmek belekeverése nélkül tárgyalni.

Köszönetnyilvánítás

A szerző köszönetet mond Dr. Kiss Tibornak és Dr. Kiss Viktornak a cikk írása során tett számos javaslatáért. A cikk megírását a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványa támogatta. _______________________

17 J. Exp. Bot. (2009) 60 (10): 2859-2876. http://jxb.oxfordjournals.org/content/60/10/2859.full

Forrás

Question 2

Itt van velünk mai vendégünk: Dr. William Moomaw

Accepted Answer

Köszönjük, hogy eljöttek egy újabb "Tudósok Figyelmeztetése.TV" programra. Scott vagyok, az Önök házigazdája, Regina Valdes-zel együtt.

Élőben jelentkezünk Spanyolországból, a madridi COP 25-ről (Klímakonferencia), a szokásos éves, a problémamegoldást elkerülő "rituálé"-ról.

Itt látják az email címünket, ha kapcsolatba szeretnének lépni velünk.

Itt van velünk mai vendégünk: Dr. William Moomaw.

Ő emeritus professzor (Tufts Egyetem Fletcher Iskola Nemzetközi Környezetvédelmi Politika), továbbá A Woods Hole Kutatóközpont igazgatósági elnöke, öt IPCC-jelentés vezető szerzője, valamint ő az egyik társzerzője az öt szerző közül, az idén novemberben a Bioscience-ben megjelent cikknek, melynek címe: "A Világ Tudósainak Klímaváltozási Figyelmeztetése".

Ez egy nagyon, nagyon fontos cikk és dr. Moomaw ma velünk van. (Hívhatlak Billnek? Igen. Kérlek nyugodtan.)

Itt van, hogy beszéljünk nekünk a tanulmányról, annak tartalmáról. És a mai program címe: AZ EMBERISÉG HALÁLOS EREJE

Köszönöm, Stuart. Arról akarok beszélni, hogy a klímaváltozás veszélyére TERMÉSZETES MEGOLDÁSOKKAL KELL VÁLASZOLNI.

Ez annak a cikknek az első oldala, amelyikre az előbb utaltál, és ebben az valljuk, hogy a tudósoknak erkölcsi kötelezettségük, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot arról, ami ténylegesen mi történik.

Összefogtunk abban, hogy valamennyi adatot, és információt elemezzünk, és úgy döntöttünk, hogy szükség van annak kinyilvánítására, hogy KLÍMAVÉSZHELYZET VAN.

Tehát, ezek azok a dolgok, amelyeket meg kell tennünk.

Először; át kell alakítanunk a gazdaságunkat, meg kell szabadulnunk a fosszilis tüzelőanyagoktól, és más dolgoktól, amiket elégetünk - a légkörbe bocsátva gázokat, és egyéb anyagokat. Először meg kell szabadulni a támogatásoktól !!! Így van, teljesen abba kell hagyni a fosszilis anyagok támogatását.

Elképesztő, hogy fizetünk az embereknek, hogy több "szént" engedjenek a légkörbe - országról országra. Le csökkentenünk kell a dízelolajok, a szén, a biomassza tökéletlen égéséből származó elemi szénrészecskék mennyiségét, és a mezőgazdaságból származó metán, és dinitrogén-oxid kibocsátást, valamint bizonyos ipari vegyi anyagok használatát.

Meg kell védenünk azokat a természetes rendszereket, amelyek az évente kibocsátott szén-dioxidnak több, mint a felét megkötik, és és növelnünk kell a természetes rendszereknek a szén-dioxid megkötő kapacitását.

Étkezési szokásaink az egész világon mély hatást gyakorolnak a kibocsátásokra, mert szén-dioxidot bocsátanak ki.

A műtrágyából nitrogén-monoxid bocsátódik ki. Metán főként az állattenyésztés során kerül a légkörbe, ezért az élelmezésünket, étrendünket el kell mozdítani az állatoktól a növényeken alapuló étkezés felé.

- "Nem ehetünk több Big Mac-et?"

Nos, ma már elképzelhetetlen hamburgerek, és növényi alapanyagokból készült ételek vannak, amelyeket igazán jól fogadnak, legalábbis az Egyesült Államokban, ahol mi vagyunk az óriás-szendvicsek királyai, ha hamburgerről van szó. El kell kezdenünk kevesebb húskészítményt fogyasztanunk.

Így van! Olyan gazdaságunk van, amelyet nem lehetne magasabb szén-dioxid és egyéb gázkibocsátásra kialakítani, mint amilyen az ténylegesen.

Úgy értem, elképesztő, hogy mennyire függővé váltunk a fosszilis tüzelőanyagoktól. Tehát csökkentenünk kell azokat a tevékenységeket, amelyek ezeket a kibocsátásokat, és hő-elnyelő gázokat engednek ki, és egy szénmentes gazdaságot kell létrehozni.

A MI VÉGZETÜNKET a gazdasági rendszerünk, a jelenlegi, NÖVEKEDÉSRE ÉPÜLŐ GAZDASÁGI RENDSZERÜNK OKOZZA, amely arra késztet bennünket, hogy egyre gyorsabban fogyasszuk el a bolygó erőforrásait. Ez egy őrült rendszer.

De nem tudnak kiszállni, mert ha megállítják ezt az exponenciális növekedést, a Ponzi-rendszer szétesik. Ez a gazdaság egy kicsit Ponzi-féle rendszer, és mindenféle beavatkozásra van szükség, hogy tovább működjön, kezdve a központi bankoktól, és így tovább. Ez nem egy önmagában működő piaci rendszer, mint ahogyan megígérték annak idején a 18. században.

Ráadásul sok munkára van szükség ahhoz, hogy folyamatosan működjön. És végül ott van A NÉPESSÉG. Évente 80 millió emberrel nő bolygónk népessége. Vannak közgazdászok, akik szerint a gazdasági növekedés érdekében tovább kell folytatnunk a népesség növelését. Teljesen bizarrnak tartom, hogy az legyen a szerepem, hogy a gazdasági növekedést fenntartsam, és hogy a nőknek az legyen a szerepe: hogy a gazdasági növekedés érdekében szüljenek csecsemőt.

Úgy gondolom, hogy ez rendkívül furcsa megfogalmazása annak, hogy MI A LEGFONTOSABB SZÁMUNKRA? A gazdaság szolgál bennünket, vagy mi szolgáljuk a gazdaságot?

Az egyik dolog, amit meg kell tennünk, az az, hogy a társadalmat épen hagyjuk. Megtehetjük azt, hogy oktatást nyújtunk a nőknek az egész világon, és felvilágosítjuk a nőket, és a lányokat arról, hogyan „szabályozhatják” maguk a fogamzóképességüket.

Szóval miért is lenne képes 11 ezer tudós egyezségre jutni, hogy klímavészhelyzetet hirdessen meg?

Mint tudós, elmondhatom Önöknek. Mi igazán sokat vitatkozunk. Sokat vitatkozunk a tudományról. "Fontolóra vetted, felbecsülted igazán? Csináltál már ilyent?"

11 ezer tudóst elérni, 11 ezer tudóssal kapcsolatban lenni, hogy egyetértenek-e? Valóban figyelemre méltó!

Egészen rendkívüli dolog, ha 11 ezer tudós megegyezik egymással.

Mondhatok erre egy régi New York-i viccet: "Ha 11 tudós van együtt, akkor legalább 13 véleményt kapunk tőlük".

Ez így van! Legalább 13 véleményt kapunk! Tehát szándékosan használjuk a „vészhelyzet” kifejezését. Úgy éreztük, hogy a válság és a katasztrófa kifejezések nem igazán hasznosak. Egyszerűen depressziósnak érzed magadat ezektől, mert nem tudsz mit kezdeni velük. Ezekben a kifejezésekben még csak javasolt lehetőség sincs.

De a vészhelyzet azt jelenti, hogy valami, valami veszélyes történik. Dolgozhatsz ennek megakadályozása érdekében.

Vagy utána akarsz majd reagálnia a zűrzavarra?

Éppen úgy, mint ahogy megelőzhetsz egy autóbalesetet, vagy a baleset után nézel szembe a következményekkel. Meg akartuk próbálni, hogy inkább előtte cselekedjünk, mint utána.

Szóval mivel tudósok vagyunk, összeadtuk a kapacitásainkat - és így több idő jutott a világban zajló eseményekről szóló információk összegyűjtésére, és arra a következtetésre jutottunk, hogy HIRTELEN, és VISSZAFORDÍTHATATLAN VÁLTOZÁSOK közelednek mégpedig egyre alacsonyabb, és alacsonyabb átlaghőmérséklet növekedési szinten.

Nos, ez a négy oszlop itt az IPCC (ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete) jelentéseinek becsléseit mutatja be 2001-től kezdve

Hatévente adnak ki ilyen jelentéseket. 2001-re visszatérve, amikor az ipar, a közlekedés, a szállítás, és minden egyéb kibocsátásairól szóló fejezetnek a koordináló, vezető szerzője voltam, úgy gondoltuk, hogy talán valahol 5 Celsius fok körüli emelkedés esetén indulnának el a visszafordíthatatlan változások. Keveset tudtunk akkor, mert akkor még nem volt nyilvánvaló, hogy Grönland, és az Antarktisz olvadóban van.

Éppen csak az északi-sarki tengeri jég olvadását kezdtük látni.

Aztán, öt évvel később úgy tűnt, hogy valamennyivel 5 C fok alatt lehet.

Hat évvel később ez az érték lement 3 - 4 C fok körülire.

Az egy évvel ezelőtt megjelent jelentés szerint ez már 1,5 és 2 C fok között lehet.

Tudják mindenki azt veti fel: Mi a különbség a + 1,5 és 2 Celsius fok között?

Nem kell felnagyítanom a különbségeket. 2 C fokos növekedés esetén sokkal több a visszafordíthatatlan változás!

Csak egy kérdésem van - hogy közbeszóljak itt: Nagyon sok embert hallottam azt mondani - akik nem igazán járatosak a tudományokban - hogy "A tudósok folyamatosan meggondolják magukat. Nem tudják, miről beszélnek, és túlzásokba esnek."

Hogyan kezeli az ilyen típusú "támadást", mint pl. "... ezalatt kell tartani" esetében, amikor 5 C fokról lemennek 1,5 C fokra?

Nos, ez jó kérdés. Úgy értem, a helyzet az, hogy sok embernek az a hozzáállása hogy:

"Az én véleményem van olyan jó, mint a tiéd."

De van az a híres állítás: "Megválaszthatod a véleményed, de nem tudod megválasztani a tényeket."

A tudósok nem gyártanak tényeket, ezért nem is állítanak olyan dolgokat, amelyekről nem tudnak.

Visszatérve arra a korábbi időbe, mi egyszerűen nem tudtuk. Az akkori információk birtokában úgy nézett ki, hogy 5 C fok ...

El kell majd mondanom, hogy nem tudok elképzelni egyetlen olyan dolgot sem - amelyet a klímaváltozás tudományában tanulmányoztak - hogy arra a következtetésre jutottak volna, hogy nem fog annyira rossz lenni, mint ahogy tegnap gondoltuk.

Csak egyre rosszabbá válik, ahogy többet és többet vizsgálódunk, MERT A DOLGOK FORDULNAK EGYRE ROSSZABBRA!! Ez, ez nem egy kissé lopakodó probléma, amely majd a jövőbeli generációik problémája lesz, hanem ez minden nap gyorsul, ahhoz képes, amilyen korábban volt.

Nos, vessünk egy pillantást arra, hogy vannak változások a világon, és ezekből sok visszafordíthatatlanná válik.

Ez egy ábra, amely különféle dolgokat mutat meg, mint pl. a permafroszt olvadása.

Ha a permafroszt olvad, az lényegében olyan, mint a talajban lévő szén. Olyan, mint a fagyasztott hús a fagyasztótokban.

Mi történik, ha elmegy az áram, és a hús megolvad? Megromlik, ami azt jelenti, hogy baktériumok "rágcsálják". És ugyanaz történik a permafrosztban is, amiben nem hús van, hanem alapvetően széntartalmú szerves anyagok, és talaj, de ugyanez történik. A felolvadt vízben a mikroorganizmusok felélednek, elkezdik a szerves anyagot "felzabálni" - metánt és a CO₂-t bocsátva ki.

A jég olvadása az Antarktiszon, és Grönlandon, aztán a tengerszint emelkedése: ezek a dolgok is ezen az ábrán vannak.

A klímaváltozás ezen billenőpontjai túl kockázatosak ahhoz, hogy "fogadást tegyünk" rájuk. Nem tudjuk, hol tartanak. Nem tudjuk, hogy milyenek.

De van belőlük elég sok odakinn ...!!!

Ó, egyébként, bármelyikre mondhatnák az ábrán szereplők közül: ""Ó, ez csak véletlen egybeesés."

De A TÉNY az, hogy MINDEGYIK MÁR MOST "TÖRTÉNIK", mind a megváltozott klímára vezethető vissza, és eléggé biztos, hogy ezeket valóban a klímaváltozás okozza.

Tehát, a növekvő .... ez egy közvetlen idézet ebből a cikkből: ".... a hirtelen és visszafordíthatatlan klímaváltozások fenyegetése ki kell, hogy kényszerítsenek a kibocsátásokkal kapcsolatos politikai és gazdasági lépéseket.

Erre nincs tudományos eljárás; és nincs mágikus golyó; reagálnunk kell erre, meg kell változtatnunk a gazdasági, és politikai rendszerünket.

ÁLLÍTÓLAG EZÉRT VAGYUNK ITT Madridban!!

A kérdés: Kifutunk-e az időből?

Nos, bumm!

Ez egy figyelemre érdemes grafika: a történelmi tendenciát mutatja.

A fekete vonal, a különböző színű ék-alakzatok a sötétebb vöröstől a világosabb rózsaszínig a következő helyzeteket szemléltetik: az első a tényleges, a jelenlegi politika szerinti helyzetet mutatja.

Kb. ezen a tartományon vagyunk, amikor azt tesszük, amit eddig is szoktunk (sötétpiros).

De nem volt-e Párizsunk? De igen! Ez az a helyzet, amit a kötelezettségvállalások teljesítésével érnénk el.

Ez már egy kicsit jobb. (sötét rózsaszín)

De ez messze nem elég, közel nem elég.

De Párizsban azt mondtuk, hogy ezt az országok nemzeti hozzájárulásaikban vállalták, de a cél akkor az volt, hogy nem szabad + 2 C fok fölé menni.

Valahol ott kell lennünk ebben az ék-alakzatban (közép-rózsaszín) lefelé haladva, hogy 2 C fokon belül maradjunk, és ezen belül maradni, vagy minden erőfeszítést meg kell tennünk, hogy 1,5 C fokon belül legyünk, ahhoz le kell mennünk ebben az igazán meredek zuhanó ék-alakzatban (halvány rózsaszín - 1,5 C fokos cél).

Sajnálom, kicsit több időbeli nyomást kell gyakorolnom Önre....

de az 1,5 és a 2 fokos célok .....

A "fickók és a lányok" ott fent (tárgyalótermekben) folyton mozgatják a "kapufákat".

Azoknak 1750-es évnél kellene lenni, és ha hozzáteszed, hogy az 1750-es alapvonaltól indulva, MÁR MOST A +1,5 C foknál VAGYUNK!

Igaz! De 1850.évre vitték át, mert akkoriban stb...,stb.."voltak okaik".

Így van! Az átlagok! Igaz!

Nos, és ebben az évben kezdődik el a hőmérsékletek feljegyzése, és nem könnyű megbecsülni az 1750. évét, de ez nem indokolja, hogy figyelmen kívül hagyjuk ezt, mert 1750-ben hidegebb volt, mint 1850-ben. Aztán néhány ország belépett és azt mondta, hogy 2005. évi viszonyítási alapot fogunk használni-mert megtehetjük.

Itt egy komor jelentés, amelyet az ENSZ alig több, mint egy hete bocsátott ki. Ez a figyelemre méltó nyilatkozat itt van. Az ENSZ egyik legfontosabb tisztviselője mondta: "BE KELL HOZNUNK AZOKNAK AZ ÉVEKNEK A LEMARADÁSÁT, amelyekben késlekedtünk"

A globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátását minden évben 7,6%-kal kell csökkenteni elkezdve 2020-ban, hogy teljesítsék a párizsi éghajlati-egyezmény legambíciózusabb céljait. De ez a százalék még sehol nem látható!

2005-ben írtam egy cikket, elemzést készítve. Ezt 2 %-os megoldásnak hívták. Ha 2005-től kezdve évente 2% -kal csökkentettük volna a kibocsátásainkat, akkor 2050-re - és feltételezve, hogy nem pusztítottuk el a természetes CO₂ megkötő rendszereinket - stabilizálhattuk volna a klímát, és a hőmérsékletet egy észszerű szint körül, ami részecske per millióban számolva 350 ppm, vagy ekörül lenne.

Nos, ELVESZTEGETTÜK EZT A LEHETŐSÉGET. Ráadásul FÁJDALMAS HÍR az, hogy a Meteorológiai Világszervezet nemrégiben jelentette be (nem volt nagy meglepetés) hogy, annak ellenére amit mi mondunk, teszünk a CO₂-KIBOCSÁTÁS egy ÚJ CSÚCSOT ÉRT EL, UGYANÍGY sok MÁS GÁZÉ IS - mint a metán és egyéb hő-elnyelő gázok.

Szóval, BE KELL HOZNUNK AZOKAT AZ ÉVEKET, amelyeket elvesztegettünk. EZ EGY ÜZENET azoknak a tárgyaló feleknek, akik jelenleg itt vannak Madridban.

EZ EGY NAGYON SZOKATLAN NYILATKOZAT AZ ENSZ-TŐL !!

Ez diplomáciai értelemben egy "brutális" nyilatkozat, de nagyon találó.

Ez az állítás azt jelenti, hogy nemcsak a nettó zéró egyenlegre kell lemennünk, hanem negatívra? A LÉGKÖRBŐL VALÓ KIVONÁSRA VAN SZÜKSÉG?

Igen! Köszönöm.

Hadd mondjam el, itt van a 1,5 C fokos jelentés, és hadd helyezzem ezt összefüggésbe, a kérdésére válaszolva.

Szóval ez jött ki, alig több mint egy éve.

Íme: "Annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet ne emelkedjen +1,5 C fok fölé, a globális nettó, EMBERI EREDETŰ CO₂ KIBOCSÁTÁST 2030-ra MUSZÁJ a 2010.évi szintekről MUSZÁJ kb. 45% -kal levinni, és 2050 körül pedig a nettó zérót kell elérni."

Rendben, tehát most vagyunk a 2020.év határán. Ez azt jelenti, hogy mindössze 11 évünk van.

Tehát megkapjuk, tudod, 2000-ben, majd 2020-ban, majd 2030-ig megyünk át: 45 százalék.

Ezért évente 7,6 %-kal kell csökkentenünk.

Még csak 2019 van! Kaptam 20 évet, meg tudom csinálni.

Hát, igen, ez a baj,hogy az emberek így gondolkodnak. Ó,várjunk csak 2030-ig, aztán nekiállhatunk. Menjünk tovább! Amikor hallgatókkal beszélgetek azt mondom, hogy ez ugyanolyan, mint amikor a hallgatók ülnek az előadásokon, nem végzik el a feladataikat, majd egész éjjel fent maradnak, hogy megcsinálják a záróvizsgát. Ez általában nem eredményes. A hallgatóknál nem működik; a diplomatáknál sem működik; és EZ A MENTALITÁS NEM MŰKÖDIK A BOLYGÓNK ESETÉBEN SEM.

Szóval, ez a lényeg, amelyet az embereknek tényleg muszáj megérteni. Egyidejűleg kell csökkentenünk az égésből származó kibocsátásokat, és valamennyi egyéb forrásból származó szén-dioxid kibocsátásunkat, valamint a metán, és az összes többi hő-elnyelő gáz kibocsátásainkat.

Ezzel egyidejűleg muszáj növelnünk a a szén-dioxidnak a légkörből történő kivonását természeti alapú megoldások révén.

NEM VAGY-VAGY, hanem MINDKETTŐT EGYSZERRE.

Ez a szám, ez az ügy: a NETTÓ KIBOCSÁTÁSOK, azt a különbséget jelenti, ami aközött van, amit mi emberek kibocsátunk, és amit a természet megköt ebből.

Van egy általánosan használt kifejezés, hallani, látni fogják a jelzéseken körülöttünk: KARBONSEMLEGES. Hát ez olyan jól hangzik!

Ez nem egy tudományos kifejezés.

A karbon (szén) semlegesség nem azonos a zéró karbonnal.

A karbon-semleges azt jelenti, hogy valaki más, valamikor máskor, valahol máshol vonja ki a szenet, tehát én így többet bocsáthatok ki. Lehetséges.

Azért lehetséges, mert van egy elszámolási rendszer amivel itt előjöttek, hogy a gazdag országok többet szennyezhessenek, miközben állítólag több fát ültetnek Indonéziában, melyeket valószínűleg 5-10 év múlva majd kivágnak. Így van!

Így vélem, és nem csak Indonéziában. Ez az USA-ban és Európában is megtörténik.

Szóval, hogyan távolíthatunk el több szén-dioxidot a légkörből?

Hát, a fák nőnek. Szeretem az ilyen utat. Így nőnek a fák, alulról fölfelé.

Látnak egy nagy fát a bal oldalon, és egy vékonyat a jobb oldalon.

Melyik fában van a legtöbb szén? A fa tömegének fele a szén. Persze, nyilván a nagyban.

Melyik fa von ki a légkörből több szén-dioxidot évente? A nagy! Az erdészek azt fogják mondani nektek: "Meg kell szabadulnunk azoktól a nagy fáktól; mert kidőlnek, és szén-dioxidot bocsátanak ki."

Amit itt látnak, az kb. 160 éves. Ott van ahol én élek, Massachusettsben. Ez a legmagasabb fa az USA egész északkeleti részén. Olyan 53 méter magas lehet. Nagyon jó méretű. Egyébként ez csak a fele a kaliforniai vörösfenyő magasságának, de egy nagy fa.

És ezek a fák maradványai annak, amilyen egykor az egész erdő volt. Csak maradványaink vannak, de vannak.

Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, ha az erdőinket úgy kezeltük volna, ha másképp kezeltük volna, akkor kétszer annyi szén-dioxidot tudnának kivonni a légkörből, mint amennyit most ténylegesen megkötnek.

Ne feledjék, az erdők, a vizes élőhelyek, és az óceánok jelenleg az évente kibocsátott ÜHG-ok több mint felét kivonják. Ez elképesztő! Igazán jó dolog ilyen barátokkal rendelkezni. Igazán, szó szerint nagy bajban lennénk, mert a tengerszint megemelkedett volna, és a hőmérséklet sokkal melegebb lenne, ha nem lenne természetes CO₂ kivonás a légkörből.

Van egy kérdésem. Az USA elnöke - Trump elnök - szerint azzal, hogy engedtük a fákat ilyen nagyra és magasra nőni, okozta az erdőtüzeket, és égeti le Kaliforniai államot.

Valójában a fák kivágása okozza erdőtüzeket.

Nagyon kevés erdőtűz van a nagy fákkal rendelkező öreg erdőben. Önök közül hányan csináltak tábortüzet, vagy gyújtottak tüzet egy kandallóban?

Tettek már gyufát, kanócot egy nagy fatörzsre? Nem ég.

Mit teszel ilyenkor? Kis ágakat gyűjtesz. A kis ágak jól égnek. Kaliforniában a tüzek szinte mindenhol olyan területeken zajlanak, amelyeket rönkvágókkal vágtak ki, és kisebb fák nőnek ki. Ha megnézzük a tűz által megsemmisített kaliforniai Paradise fényképeit, akkor még mindig vannak magas, zöld fák a hamuban állva, és az épületek romjainál.

Tehát nem a nagy fák okozzák a problémát.

Szóval mit kéne tennünk? Nos, ha hagynánk, hogy több fából legyen nagy, és idősebb fa, akkor nemcsak az erdőtüzeket csökkentenénk, hanem sokkal több szén tárolódna el bennük. Ennek módja a pro-forestation = a TERMÉSZETKÖZELI ERDŐKEZELÉS, amely lehetővé teszi, hogy a fák elérjék a biológiai potenciáljukat a szén tárolásában.

Még soha nem hallottam ezt a szót. Honnan származik a pro-forestation (természetközeli erdőkezelés) kifejezés?

A bűnös én vagyok! Amikor rájöttünk arra, hogy milyen hatalmas potenciált jelent a természetnek az, hogy hagyjuk a meglévő erdőket növekedni, feltűnt, hogy van szó az olyan fák ültetésére, ahol előtte nem volt fa, ez az erdősítés.

Van egy szó az olyan faültetésre, ahol előtte az erdőket tarra vágták - ez az újraerdősítés.

Beszélgettünk a helyreállításról hogy megoldjuk az erdőirtás problémáját, de egyetlen szó sem volt ennek leírására kevesebb, mint négy bekezdésben.

És hogy őszinte legyek, a Google-ra mentem előtagokat keresni, találtam rengeteget, és rábukkantam a „pro” -ra. Beszéltem a társszerzőimmel, és készítettünk egy tudományos tanulmányt megosztva ezt tucatnyi barátunkkal a véleményüket kérve. Azt mondták: "Jónak tűnik."

Nos, ezt az írást már több, mint 16.000 alkalommal nézték meg, mióta ez év júniusában megjelent.

Ez valóban egy olyan koncepció, amelyet az emberek elfogadnak, és örülnek, hogy van szó erre.

Itt van valami egy kollégámtól, aki ténylegesen egy erdészeti iskolában dolgozik. Erdőökológus, Beverly Law, a szakma egyik legjobbja.

Ő mondja: "Ne feledd, hogy A SZÉN AZ ERDŐKBEN, ÉS A TALAJBAN VAN, a szén nem a légkörben van."

Engedjék meg, hogy most rövid, gyors útmutatást adjak arról, hogyan működik ez.

Az ábra azt mutatja meg, hogy hány tonna szén van egy mérsékelt erdőben, egy hektárnyi fehér fenyőben?

Szándékosan mérsékelt övi erdőkkel foglalkozom, mert Európában vagyunk, amely mérsékelt erdőövezetbe tartozik, és én az USA-ban élek. Folyamatosan a trópusi erdők fontosságát hangsúlyozzák.

Rendkívül fontosak, mert sok szén van bennük eltárolva, de ezek ténylegesen nem nőnek olyan gyorsan.

Az öreg erdők viszonylag lassan növekednek, és sok erdőirtás történik.

A mérsékelt égövi erdőket "fiatalon tartották", ezáltal az elkövetkező években sokat növekedhetnek.

Tehát vessünk egy pillantást erre.

Az ábra az egy hektárnyi erdőben eltárolt szén mennyiségét mutatja.

Bocsánat, ez egy amerikai tanulmány, tehát ez egy hektár 4/10-e.

Hány tonna szén van egy hektár 4/10-ében és egy 50 évnyi növekedésben?

Ezek tényleges erdők, tényleges mérések! Ez nem modellezés.

Nos, miért nem jó a karbonsemleges kifejezés?

A fenntartható erdőgazdálkodás azt jelenti, hogy kivágunk egy erdőt, majd...

Szóval, van egy erdőnk, amely 22 tonna szént tartalmaz, rendben?

50 év elteltével kivágjuk, és akkor az a feladatunk, hogy vagy újratelepítjük ezt az erdőt, vagy helyettes erdőt ültetünk, és az 50 év alatt visszanő.

Az történik amit a piros vonal pontosan mutat, megint 22 tonnánál vagyunk, ami 50 évvel ezelőtt volt.

Mi történne, ha hagynánk, hogy ez az erdő tovább nőjön? Megyünk, és találunk egy százéves fehér fenyőerdőt, amelyben 47 tonna szén lenne.

Oké, ismételjük meg ezt a másik kört.

Levágjuk, nő, aztán újra eléri a 22 tonnát, és hagytuk, hogy visszanövekedjen, és 150 éves korban visszatérünk 22 tonnához.

Mi lett volna, ha hagynánk az eredeti 22 tonnát tovább növekedni? 76 tonna lenne.

Ne feledjék! AZ ERDŐ FÁINAK SZÉNTARTALMA OLYAN SZÉN, AMI NINCS A LÉGKÖRBEN.

Vannak emberek, akik azt fogják mondani Önöknek, kicserélhetjük a szént fára, és Európa ezt csinálja.

Európában a megújuló energia több mint fele valamit eléget: fát, növényekből származó folyékony tüzelőanyagokat.

Ezt támogatják. Gazdaságilag nem életképes! Ez az USA hatalmas területeinek erdőirtásához vezet.

Hé, de ez pénzt hoz nekem! Igen, ez igaz. Ez az USA-ban és Kanadában történik.

Ide szállítják Európába.

A britek évente 800 millió dollárt fizetnek azért, hogy egyetlen erőműben helyettesítsék a szenet a fával.

A faégetésből származó elektromos energia előállításához - egységre vetítve- több a CO₂ kibocsátás - mint a szénből nyert villamos energiáé.

Ez nem jó, és elfelejtettük ezt a valódi csökkentési lehetőséget, magasabb kivonási hányadot kapva.

Magasabb szén-dioxid kivonási arányt kapunk.

Nos, a fa mérete vagy a fa kora számít?

És ha igen, mi lenne a gyorsan növekvő fákkal? A fa mérete határozza meg, hogy mennyi szént tárolt el; a fa típusa határozza meg milyen gyorsan nő a fának a CO₂ kivonási képessége. Bizonyos fafajták gyorsabban nőnek, de okosabbak lennénk-e, azt mondva, hogy csak a leggyorsabban növekvő fákat ültessük.

Nem! Kiderült, hogy egy vegyes fajú erdő gyorsabban von ki CO₂-t, mint egy monokultúrás, és ilyenek a faültetvények, ahol a fa hasznosítása egy célú, és kiderül, hogy a talajban lévő baktériumok és gombák biodiverzitásának az összessége, a beporzó madarak, rovarok, és denevérek - mindenki miatt az erdő sokkal gyorsabban nő.

Tehát a haza viendő üzenet: Azonnal csökkentsék a hő-elnyelő gázok kibocsátását, mivel Önök bármit meg tudnak tenni, bármilyen változást a viselkedésükben, hogy jobban óvják meglévő erdőinket és hagyják ezeket nőni. "Félre kell tennünk" erdőink egy részét, mondván:

"Hagyjuk őket növekedni", és ha megtesszük ... Itt van egy erdő képe az USA északkeleti részén, és láthatják azokat a kis fákat. Ezek az elkövetkező 50 évben nagy fákká válnak, de sokat fognak segíteni már holnap reggeltől kezdve.

Köszönöm.

Szeretnénk köszönetet mondani az Ökológiai Gazdaság Nemzetközi Társaságának, a Chi Buddhista Segítő Alapítványnak, valamint az Interfaith Hitközpontnak a fenntartható fejlődésért nyújtott segítségéért e program megvalósításában.

Köszönjük, hogy megnéztek bennünket. Ennek a beszélgetésnek a házigazdája Stuart Scott, és jómagam, Regina Valdez társigazgató volt. Itt van ismét az e-mail címünk, ahogyan azt ígértük. Élőben jelentkeztünk a spanyolországi, madridi COP25-ről - klímakonferenciáról.

Question 3

Korábbi adatok

Accepted Answer

2020. január 20. -0,3 °C +1,0 °C 2020. január 19. -0,6 °C -0,0 °C 2020. január 18. -1,6 °C -0,8 °C 2020. január 17. -2,6 °C -1,8 °C 2020. január 16. -1,2 °C -0,6 °C 2020. január 15. -1,9 °C -2,0 °C 2020. január 14. -2,6 °C -1,9 °C 2020. január 13. -3,2 °C -1,8 °C 2020. január 12. -0,6 °C +0,4 °C 2020. január 11. +1,0 °C +1,8 °C 2020. január 10. -1,2 °C -0,6 °C 2020. január 9. -0,6 °C +0,7 °C 2020. január 8. -1,9 °C -1,0 °C 2020. január 7. -2,1 °C -1,3 °C 2020. január 6. -0,8 °C -0,3 °C 2020. január 5. +2,6 °C +2,9 °C 2020. január 4. +1,0 °C +1,5 °C 2020. január 3. -2,9 °C -3,0 °C 2020. január 2. -1,3 °C -1,5 °C 2020. január 1. +2,4 °C +3,0 °C 2019. december 31. -0,9 °C -0,8 °C

2019. december 30. -2,2 °C -0,7 °C 2019. december 29. -0,5 °C -0,7 °C 2019. december 28. +2,2 °C +2,7 °C 2019. december 27. +3,8 °C +4,9 °C 2019. december 26. +5,3 °C +6,6 °C 2019. december 25. +6,5 °C +7,4 °C 2019. december 24. +7,0 °C +7,4 °C 2019. december 23. +6,9 °C +6,6 °C 2019. december 22. +7,1 °C +6,4 °C 2019. december 21. +10,3 °C +9,9 °C 2019. december 20. +6,1 °C +5,5 °C 2019. december 19. +5,9 °C +5,2 °C 2019. december 18. +10,9 °C +10,8 °C 2019. december 17. +11,4 °C +11,3 °C 2019. december 16. +3,7 °C +3,4 °C 2019. december 15. +3,6 °C +3,5 °C 2019. december 14. +4,9 °C +4,3 °C 2019. december 13. +3,1 °C +2,6 °C 2019. december 12. +2,2 °C +0,9 °C 2019. december 11. +2,5 °C +1,6 °C 2019. december 10. +4,9 °C +4,2 °C 2019. december 9. +3,5 °C +2,6 °C 2019. december 8. +2,9 °C +1,9 °C 2019. december 7. +0,2 °C -1,4 °C 2019. december 6. -1,1 °C -2,5 °C 2019. december 5. -1,8 °C -3,6 °C 2019. december 4. -3,7 °C -5,1 °C 2019. december 3. +1,2 °C -0,8 °C 2019. december 2. +0,1 °C -1,8 °C 2019. december 1. -0,2 °C -2,2 °C 2019. november 30. +3,6 °C +1,2 °C

Forrás: OMSZ - Időjárási Napijelentés

Aktuális

Legutóbbi 15

Idő | Dátum | Névnap

Napijelentés

Korábbi adatok

Load More

Fényévekre vagyunk

Best of

A világ kimondhatatlan emberi szenvedésekkel néz szembe

Olvassa Most

Legutóbbi 25

Sajtófigyelő

Ajánlott

Archívum

Kategóriák

Tanulás

Jelentések

Karbonlábnyom kalkulátor

Támogatók

Karbonsemleges Szervezetek

Idegenek az üvegházban

Jelenések Könyve

Global Energy Statistical

Feliratkozás a hírlevelünkre

Árfolyamok

Egy magányos sztrájk a klímáért…

Luisa Neubauer

Korábbi cikkek

Jane Goodall

László Ervin

Az ÖZÖNVÍZ ELŐTT

Leonardo DiCaprio

Michael Jackson

Al Gore

Simonyi Gyula

Karbonsemleges Weboldalak

Támogatás!

Globális Értékek