Mit kell tudni a villámlásról, és hogyan tudjuk elkerülni a villámcsapás kockázatát? A cikkben összefoglaljuk e hasznos tudnivalókat.
A nyári, zivataros időszakban különösen gyakori villámlás a légkörben keletkező elektromos kisülés, átívelés, azaz rövidzárlat. 100 millió volt feszültség és néha 10.000 ampernél nagyobb áramerősség is létrejöhet egy villám kisülésekor. Összehasonlításképp: egy villanykörte áramerőssége néhány tized amper. Akkor keletkezik villám, amikor szétválasztódnak töltések. Ennek oka nem pontosan ismert, de valószínűleg a felhőkben levő vízcseppek, jégkristályok súrlódásának a következménye.
A villám létrejöhet felhőn belül, két felhő közt, vagy a felhő és talaj között. Arago francia fizikus szerint a villámnak három formája van: a vonalas villám, a felületvillám és a gömbvillám.
A kevéssé ismert gömbvillám gömb alakú, aránylag lassan halad, és nagy pusztítást végez, amely nem csak zivatarban, hanem derült napos időben is megjelenhet.Van még egy különleges villámtípus, az úgynevezett száraz villám, amit a nép nyelvben a „mennykő szeleként” emlegettek.
A szárazvillám nem gyújt, „csak” rombol. Ha ember közelében csap be, akkor a test elektromos töltései hirtelen szétválnak, majd villámlás után egyesülnek, amely az idegrendszert teljesen szétrombolja, külső nyomot nem hagyva.
Az emberi szervezet számára a villámláskor felszabaduló energiának már a milliomod része is veszélyes. Élettani hatása a töltésmennyiségtől függ, ami az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ha ez az idő nagyon rövid, mint a villám esetén, akkor akár 100 amper is átfuthat az emberen anélkül, hogy sérülést okozna, de mivel izomgörcsöt vált ki, az életfunkciók leállnak.
Az előbbi nyílt helyen, hegytetőn, hegygerincen, kiálló szikláknál, sík szabad terepen, valamint nagyobb vízfelületen történhet meg.
azaz minél nagyobb a távolság, annál erősebb a hatás. Egy másik érdekes tünemény, hogy amikor a villám homokos talajba csap, egy üvegszerű ásványi anyag, fulgurit keletkezik.
Ugyanez történik, ha a nagyfeszültségű vezeték leszakad és homokos talajra hull. A fulgurit fraktálforma, amely a talajon és a talajban gyökérszerűen elágazik.
Lényegét tekintve a villám egy rendkívül erős rövidzárlat. A rövidzárlat a két eltérő potenciálú pontot köt össze közvetlenül, így nagy áram folyhat át rajta.
Az átfolyó áram hővé alakul, amely annyira fehevítheti a vezetéket, hogy az el is éghet. (Nyomtatott áramkör esetén még plusz veszély, hogy az áramköri lemez elszenesedhet, és mivel a szén jó vezető, a szigetelési ellenállás durván lecsökken.) Az átívelés a rövidzárlatnak egy olyan esete, amikor a vezetők nem érintkeznek fémesen. Ilyenkor a levegő a vezető, azon keresztül jön létre a rövidzárlat. Átíveléshez minimum 327 volt feszültség szükséges.
Nagyfeszültség, így a villám kisülése esetén a levegő ionizálódik, és ekkor már kisebb feszültség illetve nagyobb távolság is elegendő ahhoz, hogy a rövidzárlat fennmaradjon. Ennek kockázatát növeli a levegő nedvességtartalma, a felület szennyezettsége, és az úgynevezett csúcshatás. A „csúcsok”, kiálló hegyes dolgok, mint pl. az antenna, magához vonzzák a villámot.
Ennek a jelenségnek az az oka, hogy egy feltöltött fémtesten a töltéselosztás nem egyenletes, a csúcsoknál nagyobb a töltéssűrűség, és ezáltal a közelében a térerősség.
A bőrön levő nedvesség csökkenti huszad részére az ellenállást: kéztől kézig a száraz bőr ellenállása 100.000 ohm, a nedvesé 5.000 vagy kevesebb ohm.
Az áramkisülés szervezetre gyakorolt hatása attól is függ, hogy milyen testrészeket érint, milyen úton halad át az ember testében. Ha az egyik kéztől a másikig a szíven, vagy ha a fejtől a lábig a gerincen át halad,
mint ha az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig halad a sokkal erősebb áramütés.
A villámlást erős hangjelenség, dörgés szokta kísérni. Oka, hogy
Ezeken a helyeken rövidzárlat jöhet létre. Mélyedésbe bújni csak akkor szabad, ha minimum 1,5 méter mély, barlangba pedig csak ha a bejárattól, faltól, tetőtől minimum 1,5 méter távolságra vagyunk.
hogy csak egy ponton érintkezzünk a talajjal és a talpunk és a talaj közé szigetelőréteget teszünk, például gumit, esőkabátot, követ.
Ha rendelkezésre áll, takarjuk be magunkat alumínium mentőfóliával, úgy, hogy ne érintkezzen a talajjal, így mivel az áram a legkisebb ellenállás irányába megy, és a mentőfólia vezeti az áramot, azon fog keresztülfolyni, nem pedig rajtunk.
Biztonságban vagyunk, ha autóban ülünk, ugyanis az autó úgynevezett Faraday-kalitkaként működik, de ugyanez a helyzet a repülőgéppel is.
ezért a gép és a környezet potenciálja meg kell hogy egyezzen. Erre szolgálnak a szárnyak végén elhelyezett hegyes fémtüskék, amelyek a korona, vagy úgynevezett csendes kisülést elvezetik.
(Ekkor a nagyfeszültség ellenére a kis áramerősség miatt nem keletkezik szikra.) A Faraday-kalitka jelenségét Michael Faraday angol fizikus mutatta be először, 1823-ban.
Forrás: SZOMOR ANIKÓ | ORIGO
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…