.
A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe, a fenntartható energiatermelési módokkal szemben. Ezért elengedhetetlen, hogy mielőtt az építkezés megkezdődne, ennek a konstrukciónak a jogszerűségét minden szempontból megvizsgálják.
.
A magyar kormánynak egyébként már azelőtt meg kellett volna keresnie a Bizottságot, mielőtt aláírta volna a szerződéseket, ahogyan azt a britek is tették Hinkley Point esetében. (A Nagy-Britanniában tervezett atomerőmű-beruházást is csak állami támogatással lehetne megvalósítani. A kidolgozott konstrukciót a brit kormány előzetesen elküldte a Bizottságnak, amely azt jelenleg is vizsgálja, és jó eséllyel el fogja utasítani.)
Az Energiaklub a beadványában részletesen indokolja, hogy a paksi beruházás finanszírozása miként meríti ki az állami támogatás EU-s jogszabályokban rögzített 5 kritériumát, amelyek a következők:
Az új atomerőmű esetében egyszerre mind az 5 kritérium fennáll, ezért a paksi beruházás finanszírozása állami támogatásnak minősül.
Bár állami támogatás nyújtása bizonyos esetekben megengedett, a magyar kormány által tervezett finanszírozási mód nem tartozik azok közé az esetek közé, amelyeket az európai uniós jogszabályok lehetővé tesznek: az atomerőmű-építés ugyanis nincs a megengedett állami támogatások listáján. Ezek szerint meghatározott feltételek betartása mellett akkor engedélyezik az állami támogatást, ha az az unió más politikáiban kitűzött célokkal (kohézió, környezetvédelem, foglalkoztatás stb.) összhangban történik. A tervezett paksi beruházás esetében tehát tiltott állami támogatásról van szó.
A Greenpeace és az Energiaklub a versenyjogi beadványon felül az Aarhusi egyezmény (amely a környezetvédelmi ügyekben való közösségi részvételről szól) Jogkövetési Bizottságához fordultak, hogy vizsgálja meg Paks 2 ügyét.
Erre a szervezetek szerint azért van szükség, mert a 2008 óta zajló döntéshozatali folyamat során a magyar kormányok többször is megsértették az egyezmény pontjait. Az új paksi atomerőmű kérdésében a társadalom kizárásával hozták meg a döntést: a közérdekű információ döntő részét eltitkolták, a megküldött adatokat is sokszor többéves késéssel kapták meg vagy peres úton kellett kikényszeríteni, és a magyar polgárokat semmilyen formában nem vonták be a folyamatba.
Forrás: www.greenpeace.org
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…