Rekord karbonlábnyomot hagyott a Riói Olimpia

Ritka ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalt Brazília a tavalyi párizsi klímacsúcson. A riói olimpiával járó rekord karbonlábnyom ellensúlyozása eltörpül ahhoz képest, amire a következő tíz évben vállalkoztak.

A riói olimpia nyitóünnepségén – bár a program titkos volt, a tematika fontos eleme a fenntarthatóság, a környezettel harmóniában álló élet.

Ugyanakkor a világ legnagyobb sporteseménye igencsak megterhelte a környezetet: 3,6 millió tonnára becsülték az idei nyári játékok karbonlábnyomát – azaz a rendezvénnyel kapcsolatos CO₂ kibocsátást, ami az eddig rekordnak számító londoni olimpiát (3,4 millió tonna) is felülmúljta.

Összehasonlításképpen a pekingi lábnyom 1,18 millió tonna volt, a 2014-es brazil foci vb pedig 2,7 millió tonnát bocsátott ki, 1 millióval többet, mint a 2010-es dél-afrikai.

Összehasonlításképpen Magyarország karbon-kibocsátása, bő három hét alatt éri el ezt a mennyiséget.

A rendezők szerint nem a szervezés vagy az építkezés volt pazarló; a két legnagyobb kibocsátási tételt a nézők, résztvevők utazása és elszállásolása jelentette – pontosabban az a kibocsátás, ami a repülőgépek által elfogyasztott kerozinhoz, a légkondi-berendezések áramigényéhez kapcsolódik.

A rendezők mentségére szóljon, hogy korszerű sporteseményhez illően a teljes CO₂-kibocsátást ellentételezik, kibocsátás-csökkentő projekteket finanszíroznak, például fákat telepítenek vissza olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak.

Brazília egyébként is komoly erőfeszítéseket tesz a klímaváltozás megfékezésére, tavaly Párizsban vállalták, hogy 2025-re 37 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2005-höz képest. A klímaszakértők szerint kivételes, hogy fejlődő országként abszolút értékű csökkenést vállaltak. Számszerűen a 2005-ös 2,1 milliárd tonna CO₂ egyenértékben kifejezett kibocsátását 1,3 milliárd tonnára tervezik csökkenteni.
.
Brazília a világ hatodik legnagyobb kibocsátó országa, ahol a dzsungelek irtása adja a kibocsátás legnagyobb részét. Az erdőirtást következetesen lassították az elmúlt 10 évben, és a kormány azt ígéri, hogy 2030-ra teljesen felhagynak vele.