A szakértők többsége évtizedek óta azt harsogja, hogy a klímaváltozás megállításához az emberiségnek át kell állnia a nap-, és szélenergiára. El is kezdődött az átállás, de jellemzően lassan halad, és ahol mégis gyorsan, ott is viszonylag hamar megakad a folyamat, mert gondot okoz a kiszámíthatatlan teljesítményingadozás, mint pl. Németországban.[1] Így aztán a megújulókra való átállás helyett inkább csak kiegészül vele az energiamix. A romantikus érzelmek helyett tehát vizsgáljuk meg a tényeket!
Bár a napelemek és a szélturbinák ára nagyot csökkent az elmúlt években, a belőlük nyert áram drágább az átlagnál. Sőt, olykor még fizetni is kell azért, hogy átvegyék más országok, mert hiányoznak a tárolókapacitások, és ha nem vennék át, akkor túlterhelést okozna. Emellett sok területet elvesznek a természettől, a naperőművek és szélturbinák pedig tömegével pusztítják a védett nagymadarakat (utóbbiak a denevéreket is). És mivel még a sivatagokban is vannak ökoszisztémák (pl. kaktuszok, sivatagi teknősök, stb.), az oda telepített napelemfarmok is környezetpusztító hatásúak. A leszerelt napelemek kezelésére nincs kidolgozva semmiféle megnyugtató terv, a bennük található nehézfémek toxicitása pedig örökké fennmarad, mivel stabil elemek.
Forrás: How bad is it really? Nuclear technology — facts and feelings: Sunniva Rose at TEDxOslo 2013
A gyakran emlegetett Costa Rica és Norvégia nem nap-, és szélenergiával dekarbonizálta a gazdaságát, hanem vízerőművekkel. Ugyan Dánia összesen 51%-s részarányt ért el a szél-, és napenerigával az áramtermelésben, mégsem szolgálhat példával a világ számára, mivel egy kis népességű ország, ami a környező országoknak adja el a túltermelését, ráadásul itt a legdrágább az áram egész Európában.[2]
De valóban szükség van erre? Elvégre adott egy másik zéró kibocsátású energiaforrás, ami olcsóbb, megbízhatóbb, nagyságrendekkel kevesebb területet foglal, jóval kevesebb emisszió kapcsolódik az erőművek megépítéséhez és a teljesítmény-kiegyenlítéshez (gázerőművek révén), sokkal kevesebb hulladékot termel, és azt is biztonságosan el lehet zárni (lásd: vitrifikáció), ami idővel magától semlegesítődik. Ez a technológia pedig – talán már ki is találták – nem más, mint a nukleáris energia. Sőt, a legújabb technológiáknak köszönhetően a hagyományos erőművek sugárzó hulladékát is fel lehet dolgozni, miközben több energiát lehet belőle nyerni, aminek a végén még kevesebb, még kevésbé veszélyes hulladék keletkezik (Lásd: LFTR). A modern módszerek, és a biztonsági szabályok betartása mellett pedig biztonságosan üzemeltethető, így több millió életet mentett meg azáltal, hogy fosszilis tüzelésű erőművek helyett ezek épültek. A tökéletes példa Franciaország, ami megmutatja, hogy igenis, lehet biztonságosan üzemeltetni az atomenergiát, és elenyésző fosszilis energia-kapacitásra van szükség a fogyasztás-ingadozás ellensúlyozására (<10%).
Az egyetlen gond a fejekben létezik. Ugyanis – a föntebbiek fényében méltatlanul – az atomenergiának rossz a hírneve néhány történelmi esemény miatt. Ezek persze a technológiai fejlődés miatt ma már nem történhetnének meg (pl. Csernobil), illetve a biztonsági szakértők javaslatainak elfogadása esetén eleve nem történhettek volna meg (pl. Fukushima).
A közvélemény tudatlanságát szemlélteti az a tény is, hogy az átlagember nem is tudja, hogy a szénerőművek több sugárzást okoznak, mint az atomerőművek. Utóbbiak esetén normál működés mellett százszor kevesebb sugárzó anyag kerül a környezetbe, mint a szénerőművekből.[5] A szénben ugyanis sugárzó részecskék találhatók, amik égéskor kiszabadulnak. Sőt, a szénerőművek még a csernobili katasztrófához képest is 270-szer több sugárzást bocsátanak ki, méghozzá évente.[5][6][7][8]
Egy tanulmány szerint még az olaj is népszerűbb, mint a nukleáris energia, és bár a szén minden szempontból rosszabb, az emberek nem félnek tőle úgy, mint az atomenergiától. A félelem alapvetően a tudatlanságból fakad. Igazából három dologról van szó. Az erőművek biztonsága, a hulladék, és hogy a fegyverekhez társítják.
Ami a baleseteket illeti, Fukushima és Csernobil esetén a WHO mindig ugyanazt találja: a legnagyobb kárt a pánikoló emberek okozzák. Más szóval nem a gépek, nem a sugárzás, hanem a félelmeink. Megjegyzendő, hogy Fukushima esetén nem volt halálos áldozat.
Mi a helyzet a hulladékkal? A legérdekesebb, hogy milyen kevés van belőle. Ráadásul nem csinál semmit, csak ül ott, és megfigyelés alatt tartják. Nincs belőle sok. A légszennyezésnek hívott hulladékból ellenben sok van, milliókat öl meg évente, és klímaváltozást okoz.
És mi a helyzet a fegyverekkel? Igazából nincs rá példa, hogy nukleáris energiával rendelkező országok egyszer csak fegyvert akarnak belőle. Ez inkább fordítva működik. Mint kiderült, a nukleáris fegyvertől való megszabadulás egyetlen módja, ha a bennük lévő plutóniumot atomerőművekben használjuk el, üzemanyagként. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a világ megszabaduljon az atomfegyverektől, akkor jóval több atomerőműre lesz szükségünk.
Michael Shellenberger környezetvédő, aki annak idején elérte, hogy az Obama-kormány 150 millió dollárt költsön megújulókra, ám időközben, ahogy egyre többet tanult, rá kellett jönnie, hogy a megújulók nem is állítják meg a klímaváltozást, de közben a nagy helyigényük miatt tönkreteszik a környezetet. A megújulók hatékonyságát lehet növelni egy darabig, de a technikai fejlődés nem képes változtatni azon, hogy a nap és a szél diffúz energiaforrások. És emiatt a napelemfarmok és a szélparkok mindenképp rengeteg helyet foglalnak (nagy az ökolábnyomuk). A nukleáris energia tehát az elmúlt évtizedek alatt minden szempontból jobbnak bizonyult a megújulóknál, beleértve az ÜHG-kibocsátás és a hulladék kérdését is.
Szerencsére egyre több helyen ismerik föl ezt. Így pl. Dél-Koreában hosszas latolgatás után a nukleáris kapacitások bővítés mellett döntöttek a megújulók helyett (ez persze nem is meglepő egy ennyire túlnépesedett országban, ahol eleve kevés a hely). Nemrég Arizonában is hasonlóan döntöttek egy népszavazáson, valamint Hollandiában is, ahol rájöttek, hogy másképp nem tudnák teljesíteni a klímavállalásaikat. Ironikus, hogy a megújulók nem a legalacsonyabb emisszióval rendelkeznek, így viszont igazából semmi sem szól mellettük.
Franciaország és Hollandia példája bizonyítja, hogy a klímaváltozás megállításához nincs szükség mindenféle energiaforrásra; a legcélszerűbb, legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb, stb. a sok atomenergia, és kevés földgáz kombinációja.
Kérdés, hogy a németek mikor ismerik be, hogy hiba volt az érzelmekre hallgatva kivezetni az atomenergiát a fukushimai események után. A kieső áramot ugyanis később szénnel voltak kénytelenek pótolni. Mert bár a német megújuló-kapacitások meghaladják az átlagfogyasztást, a termelésben kevesebb, mint 20%-ot érnek el,[9] ami a kiszámíthatatlanság számlájára írható, és persze a drága tárolókapacitások hiányára. Mindeközben maguk a Japánok is visszatértek az atomenergiához…[10]
Kántor Sztella Nóra
Rampasek, László A.
[1] https://ourfiniteworld.com/2016/08/31/intermittent-renewables-cant-favorably-transform-grid-electricity/
[2] https://www.forbes.com/sites/michaelshellenberger/2018/05/08/we-dont-need-solar-and-wind-to-save-the-climate-and-its-a-good-thing-too/
[3] https://carnegieendowment.org/files/fukushima.pdf
[4] https://www.who.int/airpollution/en/
[5] https://www.scientificamerican.com/article/coal-ash-is-more-radioactive-than-nuclear-waste/
[6] https://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/chernobyl-accident.aspx
[7] https://science.time.com/2013/01/29/the-scariest-environmental-fact-in-the-world/
[8] https://news.mit.edu/2011/explained-radioactivity-0328
[9] https://ourfiniteworld.com/2016/08/31/intermittent-renewables-cant-favorably-transform-grid-electricity/
[10] https://www.eia.gov/todayinenergy/detail.php?id=37633
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…
