A kór neve: ember

Magyar tudósé a század eddigi legfontosabb munkája: megértjük belőle, mit rontott el az ember, és hogyan hozhatná helyre.

A kór neve: ember | ClimeNews - Hírportál

„Ha egy űrből érkező pártatlan élőlény megvizsgálná az utóbbi tízezer évben véghezvitt tetteinket, fajunknak valószínűleg nem a sapiens nevet adná. Sokkal inkább illenek ránk a fejlődés alacsony szintjén álló, a primitív és a csekély intelligenciájú jelzők” – vázolja föl a kötet történelem- és emberszemléletét a Széchenyi István Egyetemen oktató Horváth Balázs. A szerző célja ugyanakkor nem az ember trónfosztása, hanem annak tudatosítása, hogy „a teremtés koronája” valójában egy szinte végtelen elemből álló élő rendszer egyetlen alkatrésze, amely hosszú távon életképtelen a többi rendszeralkotó elem nélkül, mégis tízezer éve az energiái nagy részét arra fordítja, hogy a környezetében a változatos (diverz) élővilágot „gyér, instabil és bioszféra-szinten valószínűleg működésképtelen monokultúrákká változtassa”. Az életünket és a civilizációnkat fenyegető legnagyobb, legközvetlenebb veszély nem valami bolygóközi katasztrófa, hanem a környező élővilág változatosságának csökkenése, ami az ezredfordulóra ijesztően felgyorsult: minden 1000 eltűnő fajból 999 az ember miatt szűnt meg létezni – vagyis az ezerszeresére növeltük a kihalás tempóját a természeteshez képest –, de még ebben a században elérhetjük a tízezerszeres szintet is. Amit pedig ma elrontunk, az szinte helyrehozhatatlannak tűnik: egyrészt egyetlen fejlett ország sem tudta megállítani a biodiverzitás csökkenését (azaz úgy tűnik, mintha a „fejlettség” egyenlő lenne a saját életfeltételeink gyorsuló rombolásával), másrészt a bioszférának, vagyis a bolygó élővilágának a korrekciós képessége évmilliók alatt tud helyreállítani olyan változásokat, amelyeket mi néhány évtized alatt okozunk.

A kór neve: ember | ClimeNews - Hírportál

A sorban a következő veszélyforrás az életre, pontosabban a szaporodásra vonatkozó nézeteink megváltoztatására való képtelenségünk. Még mindig szilárdan tartja magát az a nézet, hogy a Föld népessége bátran növelhető, a gondot csupán a „túlfogyasztó” elit („a gazdagok” felső 10 százaléka) okozza, ez azonban már rég nem igaz: ha az életünkhöz szükséges javak előállításának területigényét (az ökológiai lábnyomunkat) összevetjük a ténylegesen a rendelkezésünkre álló területtel, kiderül, hogy néhány elszigetelt, gyűjtögető-vadászó életmódú népet leszámítva a Földön senki nem él fenntarthatóan, még a saját élelmiszerüket kétkezi munkájukkal megtermelő amishok, vagy a legszegényebb magyar falvak lakói sem. Vagyis ahhoz, hogy a világ 8 milliárdos népessége fenntartható legyen, nem „egy kicsit” kellene változtatni az életmódunkon, hanem több száz, vagy több ezer évnyit visszalépni a civilizációban. Ez a paradoxon pedig feloldhatatlan, ha a döntéshozók, az egyházak továbbra is azt hangoztatják, hogy a nagy népszaporulat jelenti a fennmaradás zálogát. Ha ismernék és tisztelnék a valóságot, arról kellene beszélniük, hogy az egyedülálló ember is értékes, a gyermekvállalásnál pedig a felelős döntés nem egyenlő a minél nagyobb gyerekszámmal, mert már rég az unokáink meg a dédunokáink életlehetőségeinek rovására gyarapodunk. Egy másik tabuval is le kellene számolnunk a túlélésért: a könyv azt is levezeti, hogy az ökológiai lábnyom olyan szorosan összefügg a GDP-vel, hogy tulajdonképpen ugyanazt mutatják (olyannyira, hogy ha az egyiket ismerjük, fölösleges utánanézni a másiknak, mert kölcsönösen kiszámolhatóak egymásból), emiatt pedig a GDP tartós növelése lehetetlen a környezetpusztítás fokozása nélkül – amiből egyenesen következik, hogy holnaptól (de inkább mától) a jólétünket nem mérhetjük GDP-ben, ha magunknak és az utánunk jövőknek tényleg jót akarunk.

A kór neve: ember | ClimeNews - Hírportál

Mire idáig eljut a szerző, még mindig csupán a bevezetőnél tartunk, de az olvasó már érzi: alapvető dolgokat fog átértékelni magában, mire a kötet végére ér. Megkérdőjeleződik maga a fejlődés is: A beteg bolygó felépítése azt a logikát követi, hogy bizonyos mérhető, tudományosan leírható mutatók – munkaidő, alvás, erőszak, élettartam, alultápláltság, egészség, egyenlőtlenség, szabadság, munkanélküliség, erkölcsös viselkedés, közösségi élet, szexualitás, depresszió és boldogság – alapján összehasonlítja az első társadalmak és a mai ember életét, megvizsgálva, valóban az objektíve jobb életért tesszük-e kockára a bolygó és az emberiség jövőjét. Az időperspektíva a lehető legszélesebb: „Ha meg akarunk érteni a világból bármit, először is tudnunk kell, hogyan jött létre” – írja a szerző, és a mondandóját számokkal, statisztikákkal, más tudósok publikációjával következetesen alátámasztva könyörtelenül végig is visz bennünket a világ történetén, folyamatosan szembesítve azzal, hogy nem csak a GDP-ről vagy a népszaporulatról alkotott hiedelmeink voltak megalapozatlanok. Mellesleg pedig megérteti azt is, milyen sok tényező különleges együttállása kellett a földi élet kialakulásához; mennyire egyedi bolygón élünk (és mennyivel egyszerűbb lenne még ma is megőrizni élhető állapotban, ahelyett, hogy valami élhetetlen helyet megpróbálunk sokkal nagyobb áldozatok árán minimálisan élhetővé tenni). A kirajzolódó kép, a tabudöntések sora sem büszkévé, sem optimistává nem teszi az embert, de a valóság megismerésének talán nem is ez a célja. A gazdag és jól rendszerezett, előismereteket nem igénylő információ úgy húzza át az olvasót a vastag köteten, mint egy lokomotív. Ráadásul az utazás ott még nem ér véget: A beteg bolygó egy három részes sorozat első eleme, de a második, az Erkölcs és civilizáció, illetve a harmadik, a boldogság történetét elemző A fenntarthatóság pszichológiája is elérhető már.

Forrás: Népszava – Hargitai Miklós


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a megalapítása óta karbonsemleges módon fenntartott ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.