Romantikus érzelmek helyett a tények

Atomenergia mellett nincs szükség megújulókra? A tények alapján érdemes átgondolni újra a megújulók alkalmazásának módját, mert nem lesz több lehetősége az emberiségnek az elhibázott döntések kijavítására!

A szakértők többsége évtizedek óta azt harsogja, hogy a klímaváltozás megállításához az emberiségnek át kell állnia a nap-, és szélenergiára. El is kezdődött az átállás, de jellemzően lassan halad, és ahol mégis gyorsan, ott is viszonylag hamar megakad a folyamat, mert gondot okoz a kiszámíthatatlan teljesítményingadozás, mint pl. Németországban.[1] Így aztán a megújulókra való átállás helyett inkább csak kiegészül vele az energiamix. A romantikus érzelmek helyett tehát vizsgáljuk meg a tényeket!

Bár a napelemek és a szélturbinák ára nagyot csökkent az elmúlt években, a belőlük nyert áram drágább az átlagnál. Sőt, olykor még fizetni is kell azért, hogy átvegyék más országok, mert hiányoznak a tárolókapacitások, és ha nem vennék át, akkor túlterhelést okozna. Emellett sok területet elvesznek a természettől, a naperőművek és szélturbinák pedig tömegével pusztítják a védett nagymadarakat (utóbbiak a denevéreket is). És mivel még a sivatagokban is vannak ökoszisztémák (pl. kaktuszok, sivatagi teknősök, stb.), az oda telepített napelemfarmok is környezetpusztító hatásúak. A leszerelt napelemek kezelésére nincs kidolgozva semmiféle megnyugtató terv, a bennük található nehézfémek toxicitása pedig örökké fennmarad, mivel stabil elemek.

 

Romantikus érzelmek helyett a tények | ClimeNews - Hírportál

Forrás: How bad is it really? Nuclear technology — facts and feelings: Sunniva Rose at TEDxOslo 2013

A gyakran emlegetett Costa Rica és Norvégia nem nap-, és szélenergiával dekarbonizálta a gazdaságát, hanem vízerőművekkel. Ugyan Dánia összesen 51%-s részarányt ért el a szél-, és napenerigával az áramtermelésben, mégsem szolgálhat példával a világ számára, mivel egy kis népességű ország, ami a környező országoknak adja el a túltermelését, ráadásul itt a legdrágább az áram egész Európában.[2]

De valóban szükség van erre? Elvégre adott egy másik zéró kibocsátású energiaforrás, ami olcsóbb, megbízhatóbb, nagyságrendekkel kevesebb területet foglal, jóval kevesebb emisszió kapcsolódik az erőművek megépítéséhez és a teljesítmény-kiegyenlítéshez (gázerőművek révén), sokkal kevesebb hulladékot termel, és azt is biztonságosan el lehet zárni (lásd: vitrifikáció), ami idővel magától semlegesítődik. Ez a technológia pedig – talán már ki is találták – nem más, mint a nukleáris energia. Sőt, a legújabb technológiáknak köszönhetően a hagyományos erőművek sugárzó hulladékát is fel lehet dolgozni, miközben több energiát lehet belőle nyerni, aminek a végén még kevesebb, még kevésbé veszélyes hulladék keletkezik (Lásd: LFTR). A modern módszerek, és a biztonsági szabályok betartása mellett pedig biztonságosan üzemeltethető, így több millió életet mentett meg azáltal, hogy fosszilis tüzelésű erőművek helyett ezek épültek. A tökéletes példa Franciaország, ami megmutatja, hogy igenis, lehet biztonságosan üzemeltetni az atomenergiát, és elenyésző fosszilis energia-kapacitásra van szükség a fogyasztás-ingadozás ellensúlyozására (<10%).

Romantikus érzelmek helyett a tények | ClimeNews - Hírportál

Az egyetlen gond a fejekben létezik. Ugyanis – a föntebbiek fényében méltatlanul – az atomenergiának rossz a hírneve néhány történelmi esemény miatt. Ezek persze a technológiai fejlődés miatt ma már nem történhetnének meg (pl. Csernobil), illetve a biztonsági szakértők javaslatainak elfogadása esetén eleve nem történhettek volna meg (pl. Fukushima).

Fukushima kapcsán érdemes néhány dolgot megjegyezni. Az egyik, hogy megelőzhető lett volna a katasztrófa, ha a 2002-es átdolgozott kockázatelemzés alapján megerősítik az erőmű védelmét.[3] A másik, hogy szerencsére senki sem halt meg a baleset következményeképpen (a szénerőművek balesetek nélkül is milliókat ölnek meg évente a légszennyezés által,[4] amihez még hozzájönnek a bányászbetegségek és a bányabalesetek, mivel szénből sokat kell bányászni) Ugyanakkor fölmerül a kérdés, hogy egy cunamiktól veszélyeztetett országban eleve miért a tengerpartra telepítenek atomerőművet, vagy bármilyen stratégiai jelentőségű létesítményt.

A közvélemény tudatlanságát szemlélteti az a tény is, hogy az átlagember nem is tudja, hogy a szénerőművek több sugárzást okoznak, mint az atomerőművek. Utóbbiak esetén normál működés mellett százszor kevesebb sugárzó anyag kerül a környezetbe, mint a szénerőművekből.[5] A szénben ugyanis sugárzó részecskék találhatók, amik égéskor kiszabadulnak. Sőt, a szénerőművek még a csernobili katasztrófához képest is 270-szer több sugárzást bocsátanak ki, méghozzá évente.[5][6][7][8]

 

 

Egy tanulmány szerint még az olaj is népszerűbb, mint a nukleáris energia, és bár a szén minden szempontból rosszabb, az emberek nem félnek tőle úgy, mint az atomenergiától. A félelem alapvetően a tudatlanságból fakad. Igazából három dologról van szó. Az erőművek biztonsága, a hulladék, és hogy a fegyverekhez társítják.

Ami a baleseteket illeti, Fukushima és Csernobil esetén a WHO mindig ugyanazt találja: a legnagyobb kárt a pánikoló emberek okozzák. Más szóval nem a gépek, nem a sugárzás, hanem a félelmeink. Megjegyzendő, hogy Fukushima esetén nem volt halálos áldozat.

Mi a helyzet a hulladékkal? A legérdekesebb, hogy milyen kevés van belőle. Ráadásul nem csinál semmit, csak ül ott, és megfigyelés alatt tartják. Nincs belőle sok. A légszennyezésnek hívott hulladékból ellenben sok van, milliókat öl meg évente, és klímaváltozást okoz.

És mi a helyzet a fegyverekkel? Igazából nincs rá példa, hogy nukleáris energiával rendelkező országok egyszer csak fegyvert akarnak belőle. Ez inkább fordítva működik. Mint kiderült, a nukleáris fegyvertől való megszabadulás egyetlen módja, ha a bennük lévő plutóniumot atomerőművekben használjuk el, üzemanyagként. Ha tehát azt szeretnénk, hogy a világ megszabaduljon az atomfegyverektől, akkor jóval több atomerőműre lesz szükségünk.

 

 

Michael Shellenberger környezetvédő, aki annak idején elérte, hogy az Obama-kormány 150 millió dollárt költsön megújulókra, ám időközben, ahogy egyre többet tanult, rá kellett jönnie, hogy a megújulók nem is állítják meg a klímaváltozást, de közben a nagy helyigényük miatt tönkreteszik a környezetet. A megújulók hatékonyságát lehet növelni egy darabig, de a technikai fejlődés nem képes változtatni azon, hogy a nap és a szél diffúz energiaforrások. És emiatt a napelemfarmok és a szélparkok mindenképp rengeteg helyet foglalnak (nagy az ökolábnyomuk). A nukleáris energia tehát az elmúlt évtizedek alatt minden szempontból jobbnak bizonyult a megújulóknál, beleértve az ÜHG-kibocsátás és a hulladék kérdését is.

Szerencsére egyre több helyen ismerik föl ezt. Így pl. Dél-Koreában hosszas latolgatás után a nukleáris kapacitások bővítés mellett döntöttek a megújulók helyett (ez persze nem is meglepő egy ennyire túlnépesedett országban, ahol eleve kevés a hely). Nemrég Arizonában is hasonlóan döntöttek egy népszavazáson, valamint Hollandiában is, ahol rájöttek, hogy másképp nem tudnák teljesíteni a klímavállalásaikat. Ironikus, hogy a megújulók nem a legalacsonyabb emisszióval rendelkeznek, így viszont igazából semmi sem szól mellettük.

Franciaország és Hollandia példája bizonyítja, hogy a klímaváltozás megállításához nincs szükség mindenféle energiaforrásra; a legcélszerűbb, legolcsóbb, legkörnyezetkímélőbb, stb. a sok atomenergia, és kevés földgáz kombinációja.

Kérdés, hogy a németek mikor ismerik be, hogy hiba volt az érzelmekre hallgatva kivezetni az atomenergiát a fukushimai események után. A kieső áramot ugyanis később szénnel voltak kénytelenek pótolni. Mert bár a német megújuló-kapacitások meghaladják az átlagfogyasztást, a termelésben kevesebb, mint 20%-ot érnek el,[9] ami a kiszámíthatatlanság számlájára írható, és persze a drága tárolókapacitások hiányára. Mindeközben maguk a Japánok is visszatértek az atomenergiához…[10]

Kántor Sztella Nóra
Rampasek, László A.

[1] https://ourfiniteworld.com/2016/08/31/intermittent-renewables-cant-favorably-transform-grid-electricity/
[2] https://www.forbes.com/sites/michaelshellenberger/2018/05/08/we-dont-need-solar-and-wind-to-save-the-climate-and-its-a-good-thing-too/
[3] https://carnegieendowment.org/files/fukushima.pdf
[4] https://www.who.int/airpollution/en/
[5] https://www.scientificamerican.com/article/coal-ash-is-more-radioactive-than-nuclear-waste/
[6] https://www.world-nuclear.org/information-library/safety-and-security/safety-of-plants/chernobyl-accident.aspx
[7] https://science.time.com/2013/01/29/the-scariest-environmental-fact-in-the-world/
[8] https://news.mit.edu/2011/explained-radioactivity-0328
[9] https://ourfiniteworld.com/2016/08/31/intermittent-renewables-cant-favorably-transform-grid-electricity/
[10] https://www.eia.gov/todayinenergy/detail.php?id=37633

 

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.