Szárazság Madagaszkáron

Madagaszkár ásványkincsekben (grafit, vasérc, csillámpala, féldrágakövek, urán, króm, titán) gazdag. Iparát az élelmiszer- és textilipar, valamint a gépkocsi-összeszerelés alkotja.

Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból (rizs és manióka termesztése), valamint halászatból és fakitermelésből él. Ebből származik a nemzeti jövedelem harmada, és az export 70%-a. A külföldi tulajdonban lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világ minden tájára. Az ország vaníliatermelése adja az egész világ vaníliatermésének a 80 százalékát, illetve az ország exportjának 20 százalékát. Ennek ellenére Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama.

Az elmúlt 5 évben hatalmas szárazság elmélyítette az amúgy is súlyos élelmiszerválságot Madagaszkár déli részén. Mára 1.3 millió ember került rendkívül nehéz helyzetbe, néhányukat már éhhalál fenyegeti. Több mint 20 ezer gyermek vészesen alultáplált az érkező hírek szerint.

Már évekkel ezelőtt Madagaszkáron is megismétlődött volna a Húsvét-sziget ökológiai és civilizációs összeomlása, ha nem lennének a nemzetközi segélyezési programok. Ugyan az a vészes forgatókönyv zajlik éppen ezen a szigeten is. Folyamatosan irtják az erdőket, honos az égetéses-irtásos földművelés, a lepusztul talajon már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni és eltartani senkit sem. A klímaváltozás pedig a szegény embert húzza, mára a lakosság 90%-a kevesebb mint 2 dollárból tengeti a napjait.

Az általános tankötelezettség 6-tól 14 éves korig van. A lakosság 1/3-a, 7,8 millió ember analfabéta. Az oktatás minőségére és hiányára visszavezethetően a lakosság népesség-robban. 5,2 millióról (1961) 23,5 millió fölé (2014).

Az Euronews híre szerint az Élelmezési Világprogram célja, hogy mintegy 846 000 rászorulót támogasson, vagyis az aszály által érintett népesség 80% -át. A rendelkezésünkre álló eszközökkel most már mintegy 500 000 embert értünk el – mondta Maman Bachir Yacouba, a program koordinátora. Családonként havi 17 eurónak megfelelő összeget kapnak, 5 hónapon át!

Meggyőződésem, hogy az El Niño légköri jelenség szárazsága, és a következményének mondott élelmiszerválság nélkül is össze fog omlani ez az ország, mert folytatódik a népesség növekedése. Sajnos a segélycsomagokba nem tesznek óvszert, és oktatási anyagokat. A forgatókönyv ugyan annak látszik, mint a Húsvét-sziget civilizációjának esete. Az összeomlás első fele ökológiai, a második pedig civilizációs lesz. A fejlett társadalmak segélyezési rendszere is csak addig tart majd, ameddig a krízis nem erősödik fel náluk is. Most csak késleltetni tudják az összeomlást, miközben egyre többen lesznek, és az nagyságrendekkel több áldozattal jár. Érdemes tanulmányozni a fenti ábrákat, mert egy szörnyű kórkép látszik rajta. Miközben a világ legszegényebb emberei lakják, a sziget egy főre jutó eltartóképessége rohamosan csökken.

És mit okoz az ökológiai deficittel rendelkező országokból származó külföldi tulajdonosok madagaszkári biokapacitás exportja (a már említett bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád, amit visznek a világ minden tájára)? Tovább rontja a helyzetet.

Az is kivehető, hogy talán még van remény, de nem a segélycsomagokban egyenlőre…

Rampasek László