Korábbi kutatások vizsgálták már, hogy a klímaváltozás mennyire növeli a korai halálesetek számát, de az USA-ban most első alkalommal készült jelentés arról, hogy modern, iparosodott világunk összes környezetszennyezése milyen hatással van a népegészségre, pontosabban a halandóságra.
Világszerte nyolcmillió ember él olyan városrészekben, ahol a levegő minősége, tisztasága nem üti meg az ENSZ Világegészségügyi Szervezete által előírt szintet. Az állandó szmog kikezdi az egészségüket, s ez idő előtti halálhoz vezet. De a szennyezett vizektől is sokan halnak meg.
Az 51 oldalas tanulmány szerint, melynek főbb kijelentéseit a Lancet tudományos szakfolyóiratban ismertették a kutatók, 2015-ben minden hatodik haláleset számított idő előttinek és származott környezetszennyezésből, vagyis a szennyező anyagoknak való kitettségből.
Az ebből eredő anyagi károk -kieső munkaerő és termelékenység, egészségügyi kezelések költségei- 6,2 százalékát jelentik a világgazdaság GDP-nek, vagyis 4600 milliárd dollárra rúgnak.
A szennyező anyagok számlájára írható halálesetek számát 9 millióra becsüli a tanulmány, ugyanakkor a tudósok is hangsúlyozzák, hogy ez óvatos becslés, a valós szám ennél jóval több lehet.
Miért? Mert a széles körben alkalmazott toxikus anyagok közül sokat figyelembe sem vettek a kutatók. Az 1950 óta forgalomba került 5000(!) új kemikáliának csak nagyjából a felét tesztelték kutatóintézetek és/vagy hatóságok a tekintetben, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre nézve.
Még az évi 9 millióról szóló becslés is
A legveszélyesebb környezeti hatások Indiában érik az embereket, ott minden negyedik idő előtti haláleset tulajdonítható a környezetből eredő toxikus hatásoknak. Ez évi 2,5 millió halált jelent. Kína a második a toplistán, ott 1,8 millió ember pusztult bele a szennyezésbe, vagyis minden ötödik korai halálnak az oka.
A Föld legszegényebbjeit sújtja leginkább a környezetszennyezés, hiszen a halálesetek 92 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik.
A gazdag országokban a környezetvédelem felkarolása politikai szinten -ökológiai törvények megalkotásával és betartatásával- gazdasági előnyökkel is jár. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) kutatása szerint minden 1970 óta környezetvédelemre fordított dollár 30 centnyi nyereséget hozott az amerikai gazdaságnak. (1970-ben vezették be a Tiszta Levegő törvényt az USA-ban.)
Az ólom kivonása a gázolajból például 6000 milliárd dollárral gazdagította az amerikai gazdaságot 1980 óta, állítja az amerikai Járványügyi és Megelőző Hivatal (CDC).
Forrás: ABC News, Bloomberg
(Rampasek László) www.karbonsemleges.cf
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…