Mindeközben hazánkban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van még néhány üzemelő lignit és szénbánya, de ami még fájóbb, hogy több helyszínen próbálnak új lignitbányát nyitni. Ezek közül az egyik külszíni lignitbánya Teresztenye és Szőlősardó térségében létesült volna.
A bánya az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen közelében, az aggteleki barlangok szomszédságában nyílt volna, amely hazánk egyetlen természeti Világörökség helyszíne is egyben. A bánya engedélyeztetési folyamatát 2015. júliusában sikerült ugyan megakasztani, de a veszély véglegesen nem hárult el. Azóta a WWF Magyarország megkeresésére az UNESCO Világörökség Szakbizottság is nyilatkozott, és egyértelműen nem támogatja a bánya megnyitását.
Még kevésbé szerencsés a kimenetele a sajókápolnai helyszínnek, ahol hosszas engedélyeztetési eljárás után a közelmúltban megkezdődött a barnaszén külszíni fejtése. A WWF Magyarország mérései alapján a bánya környezeti hatástanulmányában szereplő 3,2-3,6 százalékos kéntartalommal szemben a helyszínen vett (értékesítésre szánt) szén minta kéntartalma 5,87 százalékos, azaz majdnem duplája a tervezői adatnak.
Ez megerősíti azon aggályokat, miszerint a lakossági tüzelés komoly kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat. Emellett az akkreditált vizsgálatok kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 mg/kg (tájékoztatásul a talajokra vonatkozó szennyezettségi határérték: 15 mg/kg). Ez a mérgező elem mind a füstgáz szilárd részecskéivel, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okozhat.
Múcsonyban és Szendrőn tervezik gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát.
A külszíni bányászat során nagy az esélye annak, hogy az itt élők ivóvízkészletei is sérülnek. Az Aggteleki-karszt ugyanis több település számára szolgáltat ivóvizet, miközben a karsztvízbázisok rendkívül érzékenyek a külszíni bányászat által okozott beavatkozásokra.
Ugyancsak probléma, hogy a bányák és szállítási útvonalaik mindegyike valamely természetvédelmi kategóriába sorolt védett terület mellett, vagy azt érintve helyezkedne el. A természetvédelmi szempontból kétségtelen aggályok mellett azonban az egészségügyi kockázatok is jelentősek.
A lignitbányászat és a lignit akár erőművi környezetben, akár lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem rendkívüli módon rontja is a helyi közösségek életminőségét.
A lignit az egyik leggyengébb minőségű fosszilis energiaforrás, amelynek bányászata és tüzelése súlyosan környezetkárosító, és komoly egészségügyi kockázatai vannak. Emellett a károsanyag kibocsátás révén a lignitbányászat folytatása szemben áll minden globális, nemzeti vagy helyi kezdeményezéssel.
„Ezek a kistelepülések gazdasági, szociális és természetvédelmi szempontból is megalapozott megoldásokkal új lehetőségekhez juthatnának, miközben ellenállóbb társadalmi-gazdasági közösséggé fejlődhetnének, amit már évtizedek óta megérdemelnek – foglalta össze Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.
Forrás: TőzsdeFórum
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…