A világ egyet előrelép, mi meg egyet vissza

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több lignitbánya megnyitását tervezik, miközben az UNESCO Világörökség Szakbizottsága állásfoglalásban adott hangot aggályainak. A WWF Magyarország környezetvédelmi felméréséből ijesztő adatok kerültek napvilágra a lignit és szénbányászat és tüzelés környezeti, egészségügyi hatásairól.

Közel Aggtelekhez

A 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással új mérföldkőhöz ért a globális éghajlatvédelem. Először sikerült komoly éghajlatvédelmi megállapodást aláírni a világ vezetőinek úgy, hogy az Egyesült Államok és Kína, a legnagyobb kibocsátók is vállalást tettek. Ezzel egy időben több vezető vállalat is jelentett be konkrét éghajlatvédelmi célokat, valamint több magán és intézményi befektető vállalta, hogy részben, vagy egészben, de tőkekivonást hajt végre a fosszilis energiahordozó-ágazatból, azon belül is elsősorban a szénenergiából.

Mindeközben hazánkban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van még néhány üzemelő lignit és szénbánya, de ami még fájóbb, hogy több helyszínen próbálnak új lignitbányát nyitni. Ezek közül az egyik külszíni lignitbánya  Teresztenye és Szőlősardó térségében létesült volna.

A bánya az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen közelében, az aggteleki barlangok szomszédságában nyílt volna, amely hazánk egyetlen természeti Világörökség helyszíne is egyben. A bánya engedélyeztetési folyamatát 2015. júliusában sikerült ugyan megakasztani, de a veszély véglegesen nem hárult el. Azóta a WWF Magyarország megkeresésére az UNESCO Világörökség Szakbizottság is nyilatkozott, és egyértelműen nem támogatja a bánya megnyitását.

Nem biztonságos barnaszén

Még kevésbé szerencsés a kimenetele a sajókápolnai helyszínnek, ahol hosszas engedélyeztetési eljárás után a közelmúltban megkezdődött a barnaszén külszíni fejtése. A WWF Magyarország mérései alapján a bánya környezeti hatástanulmányában szereplő 3,2-3,6 százalékos kéntartalommal szemben a helyszínen vett (értékesítésre szánt) szén minta kéntartalma 5,87 százalékos, azaz majdnem duplája a tervezői adatnak.

Ez megerősíti azon aggályokat, miszerint a lakossági tüzelés komoly kén-dioxid szennyezést okoz, és növeli az egészségügyi kockázatokat. Emellett az akkreditált vizsgálatok kimutatták, hogy a sajókápolnai szén arzéntartalma is magas, 96 mg/kg (tájékoztatásul a talajokra vonatkozó szennyezettségi határérték: 15 mg/kg). Ez a mérgező elem mind a füstgáz szilárd részecskéivel, mind a hátramaradt hamuval környezetszennyezést és egészségkárosodást okozhat.

Múcsonyban és Szendrőn tervezik gyenge minőségű, alacsony fűtőértékű fosszilis tüzelőanyag bányászatát.

Egészségügyi kockázatok is vannak

A külszíni bányászat során nagy az esélye annak, hogy az itt élők ivóvízkészletei is sérülnek. Az Aggteleki-karszt ugyanis több település számára szolgáltat ivóvizet, miközben a karsztvízbázisok rendkívül érzékenyek a külszíni bányászat által okozott beavatkozásokra.

Ugyancsak probléma, hogy a bányák és szállítási útvonalaik mindegyike valamely természetvédelmi kategóriába sorolt védett terület mellett, vagy azt érintve helyezkedne el. A természetvédelmi szempontból kétségtelen aggályok mellett azonban az egészségügyi kockázatok is jelentősek.

„A lignit tüzelése esetén kén-dioxid kerül a levegőbe, amely jelentős egészségügyi hatásokkal rendelkezik. Krónikus alsó légúti betegségeket okoz, gyerekek körében a heveny, akut bronchitis kialakulásának kockázatát növeli. Ezt fokozza az égetéskor kialakuló szállópor, illetve, policiklusos aromás szénhidrogének is keletkeznek, amelyek rákkeltőek, tehát a tüdőrák kialakulásának veszélyét növelik” – mondta Dr. Páldy Anna, környezetegészségügyi szakértő.

Visszafelé haladunk

A lignitbányászat és a lignit akár erőművi környezetben, akár lakossági kályhákban történő tüzelése nemcsak az éghajlatvédelmi célokkal ellentétes, hanem rendkívüli módon rontja is a helyi közösségek életminőségét.

A lignit az egyik leggyengébb minőségű fosszilis energiaforrás, amelynek bányászata és tüzelése súlyosan környezetkárosító, és komoly egészségügyi kockázatai vannak. Emellett a károsanyag kibocsátás révén a lignitbányászat folytatása szemben áll minden globális, nemzeti vagy helyi kezdeményezéssel.

„Ezek a kistelepülések gazdasági, szociális és természetvédelmi szempontból is megalapozott megoldásokkal új lehetőségekhez juthatnának, miközben ellenállóbb társadalmi-gazdasági közösséggé fejlődhetnének, amit már évtizedek óta megérdemelnek – foglalta össze Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

Forrás: TőzsdeFórum