A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló jogszabály (2) magasabb járulékkal költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye állítólag “nem veszélyes” része lerakási járuléktól mentessé válna. A hulladékégetőkben sokszor értékes, anyagában újrahasznosítható nyersanyagokat égetnek el. Működtetésük drága és munkaintenzitásuk alacsony. Állami szintű támogatásuk az egész hulladékgazdálkodást tönkreteheti. Az égetők továbbá nagymértékben bocsátanak ki dioxint, szén-dioxidot és nitrogén-dioxidot, mellyel tovább rontják az amúgy is kritikus hazai légszennyezettség állapotát.
A hulladékégetőkben többnyire lakossági hulladékot égetnek, mely hulladékgazdálkodási szempontból 30-40%-ban nagy nedvességtartalmú, azaz alacsony fűtőértékű nyersanyagot jelent. Az égetőbe kerülő lakossági hulladékot továbbá nem válogatják megfelelően, így olyan értékes nyersanyagokat, mint a műanyagot és a papírt is elégetik, melyeket anyagában kellene újrahasznosítani. Az újrafeldolgozás az égetésnél jóval gazdaságosabb és ráadásul környezetbarát hulladékkezelési technológia.
„A Hulladék Keretirányelv és a Hulladéktörvény értelmében egyértelmű az anyagában hasznosítás, azaz újrafeldolgozás elsőbbsége az égetéssel szemben. Azonban ha a hulladékot a kezelők ledarálják, akkor a hulladéknak a hasznosítható papír és műanyag része is »elveszíti szelektív jellegét«, és a szabályok szerint tüzelőanyag lehet belőle, tehát égethető”– mondta Urbán Csilla, a Humusz Szövetség munkatársa.
A hulladékégetők a következő súlyos problémákat okozzák:
„Mindezek ellenére a kormány sorra módosítja a nemzeti terveket úgy, hogy azok még jobban elősegítsék a mindenáron való hulladékégetést és az égetők közpénzekből való támogatását.(5) Mindezt a kormányzat sebtében teszi, a társadalmi véleményezési lehetőség minimalizálásával” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Az állásfoglalást kiadó szervezetek tiltakoznak a konkrét magyar égetőműtervek ellen is. „Miközben az ország egyetlen kommunális égetője, a rákospalotai sem használja ki kapacitásait, a kormány uniós közpénzből tervezi a Dél-Pesti Fővárosi Hulladékhasznosító Mű II. ütemét. Ugyancsak problémás a Kerepesi égetőmű terve is, amely megépülése esetén szintén évtizedeken át veszélyeztetné az érintett agglomerációban élő lakosság egészségét és környezetét” – tette hozzá Botár Alexa.
A Humusz Szövetség, a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége olyan hulladékgazdálkodási rendszer kialakítását támogatja, amely a csővégi megoldások helyett a hulladékos hierarchia felsőbb szintjeit fejleszti. A zöld szervezetek azt kérik, hogy készüljenek el a hulladékgazdálkodási tervekbe integrált területi hulladékmegelőzési programok és azok valósuljanak is meg. A hulladékégetők jelenleg tervezett térnyerése és azok kormányzati támogatása helyett a döntéshozók koncentráljanak a szelektív gyűjtés mennyiség- és minőségbeli fejlesztésére, dolgozzanak ki újrahasználatot népszerűsítő rendszereket pl. újrahasználati központok, betétdíj, valamint a hulladékcsökkentést támogató szemléletformálási programokat.
Jegyzetek:
(1) http://zoldcivil.hu/wp-content/uploads/2016/05/OT_2016_allasfoglalas_hulladekegetok.pdf
(2) http://www.parlament.hu/irom40/10530/10530.pdf
(3) Forrás: http://no-burn.org/questions-to-ask-when-evaluating-a-waste-to-energy-incinerator-project-or-proposal
(4) Neil Tangri, 2003. Waste Incineration: A Dying Technology
(5) A Távhőfejlesztési Cselekvési Terv szerint a távhőfejlesztés egyik legfontosabb eleme, hogy a hálózatokat hővel hulladékégetők lássák el. Az Energiahatékonysági Szemléletformálási Cselekvési Terv pedig egyenesen előírja, hogy a hulladékégetés társadalmi elfogadottságát növelni kell, külön kitérve a köznevelési intézményekre. A készülő Hulladékégetési Stratégia várhatóan további lépésekben fogja megerősíteni a hulladékégetés fokozására irányuló szándékot. Az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervben (2016) például a tüzelőanyagot eredményező műanyag utóválogatását magasabb összeggel támogatja az állam, mint a műanyag anyagában történő hasznosítását.
Forrás: Greenpeace
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…