A globális biztonság és stabilitás összeomolhat, a migrációs válságok és az élelmiszerhiány pedig konfliktusokat és káoszt okozhat, ha az országok nem kezelik az üvegházhatású gázok kibocsátását – figyelmeztetett az ENSZ vezető klímavédelmi tisztviselője a koppenhágai klímacsúcs előtt.
Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtó titkára elmondta: “Valójában az országok stabilitásának megőrzéséről, a hosszú évek alatt felépített intézmények megőrzéséről, az országaink által kitűzött legjobb célok megőrzéséről van szó. A katasztrofális forgatókönyv azt jelezné, hogy tömeges menekültáradattal kell számolnunk”.
A hatás kaszkádszerűen terjedne, mondta, hozzátéve: “Kevesebb élelmiszert jelentene, így valószínűleg válság alakulna ki az élelmezésbiztonságban. Sokkal több ember lenne kiszolgáltatott a szörnyű helyzeteknek, a terrorista csoportoknak és az erőszakos csoportoknak. Ez az instabilitás számos forrását jelentené”.
Az Observernek adott interjúban elmondta: “Ez nem csak a környezeti oldalról szól. Hanem az egész rendszerről is, amelyet felépítettünk. Tudjuk, hogy a múltban milyen migrációs válságokat idéztek elő. Ha ezt még nagyobb számban látnánk – nemcsak a nemzetközi, hanem a belső migrációt is -, [az] nagyon komoly problémákat idézne elő.”
Az általában visszafogott Espinosa szokatlanul erős figyelmeztetése akkor hangzott el, amikor a világ vezetői az utolsó előkészületeket végzik a glasgow-i Cop26-tárgyalásokra. A világ legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságait tömörítő G20-ak vezetői a jövő hétvégén Rómában gyűlnek össze kétnapos előzetes megbeszélésekre, majd Glasgow-ba repülnek, hogy november 1-jén csatlakozzanak mintegy 100 másik kormányfőhöz a Cop26 klímatárgyalásokon.
Espinosa, a mexikói kormány korábbi minisztere 2016-ban vállalta el az ENSZ éghajlatvédelmi szerepét. A tárgyalásokért az elnöki feladatokat ellátó Alok Sharmával, a brit kabinet miniszterével osztozik az elsődleges felelősségen. Két hét alatt közel 200 országot próbálnak majd összehozni, hogy a 2015-ös, mérföldkőnek számító párizsi éghajlat-változási megállapodás céljait megvalósítsák, és megállapodjanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának szigorú csökkentéséről a következő évtizedben.
Néhány kulcsfontosságú vezető – köztük Hszi Csin-ping, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína elnöke és Vlagyimir Putyin orosz elnök – valószínűleg nem vesz részt a találkozón. Espinosa szerint ezek a hiányzók nem akadályozzák meg a sikeres eredményt, és hozzátette: “Nem minden ország képviselteti magát államfői szinten. Hszi elnök jelenlétéről nincs információm, de továbbra is kapcsolatban állok a kínai delegációval, és Kína nagyon fontos szerepet vállal a folyamatban”.
Eddig az országok által a kibocsátás csökkentésére tett vállalások elmaradnak a 2010-es szintre vetített 45%-os csökkentéstől, amelyre a tudósok szerint 2030-ig szükség van ahhoz, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos szintre korlátozódjon, ami a párizsi megállapodásban szereplő két cél közül a keményebb és biztonságosabb. Espinosa elmondta: “Glasgow-ban olyan üzeneteket kell kapnunk a vezetőktől, hogy eltökéltek az átalakítás, a változtatás mellett, és meg kell vizsgálniuk, hogyan növelhetik ambíciójukat.”
Azt is kilátásba helyezte, hogy ha Glasgow-ban a szükséges és a felajánlott csökkentések között – ami valószínűsíthető – hiány marad, akkor a nemzeteket arra lehet kérni, hogy hamarosan vizsgálják felül terveiket – bár ez valószínűleg sokak számára népszerűtlen lenne. A párizsi megállapodás értelmében a felülvizsgálatokra ötévente kerülne sor – ezúttal hatévente, mivel a Cop26 a Covid miatt egy évet késett -, de a szakértők szerint ez túl hosszú idő, mivel a kibocsátás még mindig növekszik, és a 1,5 Celsius-fokos cél elérhetetlenné fog válni, ha ebben az évtizedben nem történik éles csökkentés.
“Valószínűleg nem ez a legvonzóbb ötlet a kormány képviselői számára – amikor befejezted a tervet, gyere vissza, és mondd meg az összes érintettnek, hogy “OK, most már folytatni kell a terv felülvizsgálatát”” – mondta. “De ez a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek szembe kell néznie, így tényleg nincs más választásunk. És tudjuk, hogy a helyzetek változnak, a technológiák változnak, a folyamatok változnak, így mindig van lehetőség a javításra.”
A másik fő gondot az adminisztráció és a technikai részletek mennyisége jelenti, amelyeken az országoknak át kell gázolniuk. Hat évvel az aláírása után a párizsi megállapodás egyes elemei még mindig nem léptek hatályba, a részletekkel kapcsolatos nézeteltérések miatt.
Ezek közé tartozik a szén-dioxid-kereskedelmi rendszer és azok a szabályok, amelyek alapján az országoknak el kell számolniuk az általuk termelt kibocsátásokkal. A Cop26-on 136 ilyen napirendi pontot kell megvitatni, amelyek közül sok a korábbi, eredménytelen tárgyalásokról maradt fenn, és bár tavasszal három héten keresztül virtuálisan, online zajlottak a tárgyalások, hivatalos döntéseket csak akkor lehet hozni, ha az országok személyesen találkoznak Glasgow-ban.
“Az óriási kihívás az, hogy a személyes találkozó lehetőségének hiánya miatt a hivatalos tárgyalások nem kezdődtek meg. Tehát rengeteg a tennivalónk, és nagyon kevés az időnk” – mondta.
Forrás: The Guardian
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
