A kibocsátás csökkentése mérsékelni fogja a jövőbeli éghajlat felmelegedését és hatásait.
Az idő most jött el.
Köszönjük, hogy 2024-ben is kitartanak mellettünk!
A vizualizációt készítette GlobalCarbonBudget.org
Újabb év, megjelent a Globális Szén-dioxid költségvetés nagy kiadványa, a 2023-as, 2022-ig teljes körű adatokkal és 2023-as előrejelzésekkel.
A fosszilis CO2-kibocsátás emelkedik, a földhasználat megváltozásával járó kibocsátás csökken, a természetes CO2-nyelők megmaradnak, a CO2-koncentráció tovább növekszik.
A CO2-kibocsátás 2023-ban rekordszintre emelkedik.
A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásából származó globális szén-dioxid-kibocsátás 2023-ban 36,8 milliárd tonna, ami rekordmennyiség, és 1,1%-kal meghaladja a 2022-es szintet – derül ki a Globális Szén-dioxid Költségvetés legfrissebb jelentéséből (.PDF). Ez messze elmarad a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok eléréséhez szükséges jelentős csökkentéstől.
A jelentés szerint a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás folytatása esetén a felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozásának 50%-os esélyéhez szükséges fennmaradó szén-dioxid-keret hét év alatt, a felmelegedés 1,7°C-ra való korlátozásához pedig 15 év alatt kimerülhet.
A regionális tendenciák nagyon eltérőek voltak: míg a fosszilis kibocsátások Indiában és Kínában nőttek (+8,2% és +4,0%), addig Európában és az Egyesült Államokban csökkentek (-7,4% és -3,0%), a világ többi részén pedig enyhén csökkentek (-0,4%). A szerzők az európai csökkenést a megújuló energiák elterjedésének és az energiaválság hatásainak tulajdonítják. A kínai növekedést többek között a Covid-19 zárlatok hatásaiból való késedelmes kilábalásnak tulajdonítják.
A jelentés következtetése szerint a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok eléréséhez hátralévő idő gyorsan fogy – olvasható a jelentésben.
A Global Carbon Project (GCP), amely minden évben kiadja a Global Carbon Budget Reportot, nemzetközi tudósok szövetsége, jelentős német részvétellel. A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet (PIK) a tanulmányhoz az LPJmL5 globális vegetációs és karbonmodell segítségével végzett szimulációkat. A 19 másik modell szimulációs eredményeivel együtt ezek képezik az alapját a földhasználat változásából eredő szén-dioxid-nyelés és -kibocsátás becslésének.
Rampasek László A.