Ahhoz, hogy megértsük napjaink klímaváltozását, ismernünk kell, hogyan változtak a hőmérsékletek a régmúltban. Mennyire vészes és ritka az a globális felmelegedés, ami ma folyik? És mennyire befolyásolta az ember viselkedése, cselekedetei a klímát a múltban?
A paleoklimatológusok üledékeket, fatörzsek rétegeit, jégtakarók mélyrétegeit és a természeti környezet sok más elemét vizsgálják -mondhatni faggatják-, hogy nyomokra bukkanjanak, amik megválaszolják a fenti kérdéseket.
Ezúttal a virágporok szolgáltak beszédes jelekkel. A rangos Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt kutatták, merre fordultak elő bizonyos növények (hol hagytak pollent maguk után), vagyis hol voltak őshonosak, s miként változott az elterjedtségük az idők során. Ha változott, akkor abban a klimatikus változások is ludasak lehettek.
Természetesen a trópusi növények más éghajlatot igényelnek, mint mondjuk a tundra növényei, emiatt aztán teljesen más égövben növekednek. Ezért a pollen, vagyis a “virágpor hőmérséklet rögzítőként működik, mert a különféle növények eltérő hőmérsékleti skálát képesek elviselni”, mondta a The Guardian c. napilapnak Dr. Bryan Shuman, a University of Wyoming professzora.
Ha egy bizonyos növény virágpora megtalálható egy adott tájon, a növény hőmérsékletigényeit elemezve be lehet lőni, hogy körülbelül milyen klíma uralkodhatott ott a Föld történetének korábbi szakaszában.
A virágpor jobb jelzőeszköz a múltbéli klímát illetően, mint a fosszilis rétegek, mert a virágport szinte mindig belefújja a szél a tavakba, ahol lerakódik a tó fenekén, s ott viszonylagos épségben őrződik meg, akár évmilliókon át. Az üledékből később könnyű kinyerni őket. (A könnyű persze relatív fogalom, az ősi üledékeket is bizonyos savas anyagokkal kell kezelniük a tudósoknak, hogy kioldódjanak belőle az ásványok, s megmaradjon önmagában a virágpor.)
A kutatócsoport tagjai 642 észak-amerikai és európai lelőhelyről vettek mintákat, s ezek vizsgálata után a következő következtetésekre jutottak:
De most jön az igazán lényeges, drámai jelentőségű felfedezés:
Olyan éghajlati skálába, tartományba nyomtuk a bioszférát, amire eddig nem volt példa. Ennek pedig megvan a következménye. A tengerszint emelkedésével, az elsivatagosodással, az aszályok súlyosbodásával, az éghajlat melegedésével, az óceánok elsavasodásával (ami a korallok pusztulását eredményezi és a tengeri halpopulációk összeomlását, ez pedig éhezést, ill. emelkedő élelmiszerárakat jelent), a szélsőséges időjárással (pl,. hőhullámok, áradások), fizetünk mindezért.
Forrás: Piac és Profit / (The Guardian, trib.com)
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…