1782: Mérnökképző intézmény jött létre Budapesten

1782: Mérnökképző intézmény jött létre Budapesten az egyetem keretében, Európában másodikként. A Mérnöki Intézet, a mai Műszaki Egyetem elődje, 1850-ig működött.

A mérnökök a természetátalakítás és a hadigépezetek nagy harcosai – de mint általában az emberek, sokszor nem vizsgálják, mi a munkájuk következménye. Ők is többnyire azért dolgoznak, hogy megéljenek. Ha mégis gondolnak a jövőre, gyakran saját emlékművüket látják robosztus alkotásaikban, emelkedettebb pillanataikban az emberiség javát – ami persze könnyen finanszírozóik és érdekcsoportjaik javát jelentheti a gyakorlatban, és szűk technokrata értékrendet.

Forrás: Bocsmagazin

A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometrico-Hydrotechnicum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt.

Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József magyar király az alapító rendeletet. A hároméves tanulmányi idő alatt földmérő, vízszabályozó mérnököket képeztek. Ez volt a második polgári mérnökképző intézet Európában (az első pedig a szintén magyar Selmecbányai Bányászati Akadémia 1770-től bánya-, és kohómérnökképzéssel), amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben. Nyilvános mérnöki állásra Magyarországon már ekkor csak olyan személy volt alkalmazható, aki az előírt matematikai tanulmányok elméletéből és gyakorlatából az egyetemen nyilvános vizsgát tett, és erről bizonyítványt szerzett. Ez az intézkedés az újonnan alapított intézet rangját és a mérnöki munka presztízsét emelte, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez volt kötve.

A Budapesti Műszaki Egyetem, az egyik legrégebbi fővárosi felsőoktatási intézmény. 1782-es alapítása óta sokan csak Műegyetemként ismerik. A Duna-parti hatalmas, eklektikus főépület Hauszmann Alajos tervei alapján készült és a budai part egyik legmeghatározóbb építészeti eleme. A Szabadság híd és Petőfi híd között, illetve az Infoparkban számos épülete található még.

Néhány évtizeddel később, 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit a József Ipartanoda, ahol az első, előkészítő év után a képzés három osztályra vált szét: technikaira, kereskedelmire és gazdászatira. Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Mérnöki Intézetet 1850. szeptember 29-én császári rendelettel megszüntették, és hozzácsatolták az 1846-ban felállított Ipartanodához. Ez az intézkedés azonban nemcsak az Institutumot számolta fel, hanem két évtizedre a magyarországi, egyetemi szintű, polgári mérnökképzést is. Az 1867-es kiegyezést követően az 1871/72-es tanévvel kezdte meg újra működését, Királyi József Műegyetem néven, amely a világon az első olyan műszaki felsőoktatási intézmény volt, amely a nevében az egyetem szót viselte.